Nem reális? A kormányzati alkalmazottak szakszervezete keményen bírálja a költségvetés tervezetét
Fotó: Borbély Fanni
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
2026. március 12., 11:362026. március 12., 11:36
A kormányzati alkalmazottak csütörtöki közleménye szerint a költségvetés-tervezet komoly kérdéseket vet fel a gazdasági realizmus és a jogi felelősség tekintetében.
A szakszervezet tagjai „a lakosság által fizetett számviteli optimizmusnak” tartják a tervezetet.
„A költségvetési törvény nem egy számviteli táblázat vagy imázskampány, hanem az az eszköz, amelynek segítségével az állam a gazdasági előrejelzéseket jogi kötelezettségekké alakítja a közkiadásokra vonatkozó valós korlátok között. Ezért
– állítja a SAALG.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
A szakszervezetek képviselői úgy vélik, hogy „a kozmetikázott statisztikák nem oldják meg a fiskális egyensúlytalanságot”, és bírálják a magánfogyasztás csökkenését és „az európai forrásoktól való függőséget”.
„Ennél is komolyabb probléma, hogy a költségvetés-tervezet nyilvánvaló belső ellentmondást tartalmaz.
A költségvetés kimondja, hogy a beruházások megmentik a gazdasági növekedést, de nem bizonyítja, hogy ezekre a beruházásokra megvan a finanszírozás, az adminisztratív kapacitás és a megvalósításukhoz szükséges reális ütemterv. Az európai forrásoktól való túlzott függőség bizonytalanságot okozhat a tervezett állami beruházások megvalósítását illetően” – állítja a SAALG.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő.
Ugyanakkor a szakszervezetisek bírálják a kormány optimizmusát a bevételek beszedése és a „költségvetési teher elosztásának filozófiája” tekintetében.
„A tervezet elemzése azt mutatja, hogy a fiskális kiigazítás aránytalanul terheli a lakosságot, rontva a reáljövedelmeket, míg az adókedvezmények és adókiadások területét nem értékelik át ugyanolyan szigorúan.
A miniszterelnök, aki soha nem magyarázza meg, miért mond le bevételekről mentességek és ösztönzők révén, csak akkor fordul a néphez, amikor újabb áldozatot kér tőlük” – tette hozzá a SAALG.
A szakszervezetek elégedetlenek a növekvő államadóssággal és kamatköltségekkel is.
„Jelenlegi formájában a Bolojan-kormány által javasolt tervezet azt kockáztatja, hogy statisztikai optimizmuson és társadalmi megszorításokon alapuló költségvetéssé válik, amely törékeny feltételezéseken és a jövedelmük csökkenését tapasztaló lakosság áldozatain alapul” – szögezték le a SAALG képviselői.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
Mint arról beszámoltunk,
A kiadások növekedését elsősorban a beruházások és az államadósság finanszírozásának költségei okozzák, nem az állam működésével járó kiadások – közölte a pénzügyminisztérium.
A dokumentum ugyanakkor több mint 712 milliárd lej összegű hitel felvételét is lehetővé teszi, hogy haladni tudjanak a tervezett beruházások.
Eközben szerény, alig 1 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, miután – mint ismeretes – Románia technikai recesszióba süllyedt.
A költségvetés 6,5 százalékos éves inflációs rátával számol.
A nyugdíjak továbbra is befagyasztva maradnak, a nyugdíjpont 81 lej szinten marad. Az átlagos nettó havi bért eközben 5555 lejre becsülik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
A frissen elindított TollRo útdíjfizetési rendszer használata során az első órákban felmerült problémák egy részét már kijavították, a többin pedig dolgoznak – jelentette be a CNAIR.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!