
Nem reális? A kormányzati alkalmazottak szakszervezete keményen bírálja a költségvetés tervezetét
Fotó: Borbély Fanni
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
2026. március 12., 11:362026. március 12., 11:36
A kormányzati alkalmazottak csütörtöki közleménye szerint a költségvetés-tervezet komoly kérdéseket vet fel a gazdasági realizmus és a jogi felelősség tekintetében.
A szakszervezet tagjai „a lakosság által fizetett számviteli optimizmusnak” tartják a tervezetet.
„A költségvetési törvény nem egy számviteli táblázat vagy imázskampány, hanem az az eszköz, amelynek segítségével az állam a gazdasági előrejelzéseket jogi kötelezettségekké alakítja a közkiadásokra vonatkozó valós korlátok között. Ezért
– állítja a SAALG.

A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
A szakszervezetek képviselői úgy vélik, hogy „a kozmetikázott statisztikák nem oldják meg a fiskális egyensúlytalanságot”, és bírálják a magánfogyasztás csökkenését és „az európai forrásoktól való függőséget”.
„Ennél is komolyabb probléma, hogy a költségvetés-tervezet nyilvánvaló belső ellentmondást tartalmaz.
A költségvetés kimondja, hogy a beruházások megmentik a gazdasági növekedést, de nem bizonyítja, hogy ezekre a beruházásokra megvan a finanszírozás, az adminisztratív kapacitás és a megvalósításukhoz szükséges reális ütemterv. Az európai forrásoktól való túlzott függőség bizonytalanságot okozhat a tervezett állami beruházások megvalósítását illetően” – állítja a SAALG.

A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő.
Ugyanakkor a szakszervezetisek bírálják a kormány optimizmusát a bevételek beszedése és a „költségvetési teher elosztásának filozófiája” tekintetében.
„A tervezet elemzése azt mutatja, hogy a fiskális kiigazítás aránytalanul terheli a lakosságot, rontva a reáljövedelmeket, míg az adókedvezmények és adókiadások területét nem értékelik át ugyanolyan szigorúan.
A miniszterelnök, aki soha nem magyarázza meg, miért mond le bevételekről mentességek és ösztönzők révén, csak akkor fordul a néphez, amikor újabb áldozatot kér tőlük” – tette hozzá a SAALG.
A szakszervezetek elégedetlenek a növekvő államadóssággal és kamatköltségekkel is.
„Jelenlegi formájában a Bolojan-kormány által javasolt tervezet azt kockáztatja, hogy statisztikai optimizmuson és társadalmi megszorításokon alapuló költségvetéssé válik, amely törékeny feltételezéseken és a jövedelmük csökkenését tapasztaló lakosság áldozatain alapul” – szögezték le a SAALG képviselői.

A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
Mint arról beszámoltunk,
A kiadások növekedését elsősorban a beruházások és az államadósság finanszírozásának költségei okozzák, nem az állam működésével járó kiadások – közölte a pénzügyminisztérium.
A dokumentum ugyanakkor több mint 712 milliárd lej összegű hitel felvételét is lehetővé teszi, hogy haladni tudjanak a tervezett beruházások.
Eközben szerény, alig 1 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, miután – mint ismeretes – Románia technikai recesszióba süllyedt.
A költségvetés 6,5 százalékos éves inflációs rátával számol.
A nyugdíjak továbbra is befagyasztva maradnak, a nyugdíjpont 81 lej szinten marad. Az átlagos nettó havi bért eközben 5555 lejre becsülik.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
szóljon hozzá!