
Nem reális? A kormányzati alkalmazottak szakszervezete keményen bírálja a költségvetés tervezetét
Fotó: Borbély Fanni
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
2026. március 12., 11:362026. március 12., 11:36
A kormányzati alkalmazottak csütörtöki közleménye szerint a költségvetés-tervezet komoly kérdéseket vet fel a gazdasági realizmus és a jogi felelősség tekintetében.
A szakszervezet tagjai „a lakosság által fizetett számviteli optimizmusnak” tartják a tervezetet.
„A költségvetési törvény nem egy számviteli táblázat vagy imázskampány, hanem az az eszköz, amelynek segítségével az állam a gazdasági előrejelzéseket jogi kötelezettségekké alakítja a közkiadásokra vonatkozó valós korlátok között. Ezért
– állítja a SAALG.

A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
A szakszervezetek képviselői úgy vélik, hogy „a kozmetikázott statisztikák nem oldják meg a fiskális egyensúlytalanságot”, és bírálják a magánfogyasztás csökkenését és „az európai forrásoktól való függőséget”.
„Ennél is komolyabb probléma, hogy a költségvetés-tervezet nyilvánvaló belső ellentmondást tartalmaz.
A költségvetés kimondja, hogy a beruházások megmentik a gazdasági növekedést, de nem bizonyítja, hogy ezekre a beruházásokra megvan a finanszírozás, az adminisztratív kapacitás és a megvalósításukhoz szükséges reális ütemterv. Az európai forrásoktól való túlzott függőség bizonytalanságot okozhat a tervezett állami beruházások megvalósítását illetően” – állítja a SAALG.

A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő.
Ugyanakkor a szakszervezetisek bírálják a kormány optimizmusát a bevételek beszedése és a „költségvetési teher elosztásának filozófiája” tekintetében.
„A tervezet elemzése azt mutatja, hogy a fiskális kiigazítás aránytalanul terheli a lakosságot, rontva a reáljövedelmeket, míg az adókedvezmények és adókiadások területét nem értékelik át ugyanolyan szigorúan.
A miniszterelnök, aki soha nem magyarázza meg, miért mond le bevételekről mentességek és ösztönzők révén, csak akkor fordul a néphez, amikor újabb áldozatot kér tőlük” – tette hozzá a SAALG.
A szakszervezetek elégedetlenek a növekvő államadóssággal és kamatköltségekkel is.
„Jelenlegi formájában a Bolojan-kormány által javasolt tervezet azt kockáztatja, hogy statisztikai optimizmuson és társadalmi megszorításokon alapuló költségvetéssé válik, amely törékeny feltételezéseken és a jövedelmük csökkenését tapasztaló lakosság áldozatain alapul” – szögezték le a SAALG képviselői.

A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
Mint arról beszámoltunk,
A kiadások növekedését elsősorban a beruházások és az államadósság finanszírozásának költségei okozzák, nem az állam működésével járó kiadások – közölte a pénzügyminisztérium.
A dokumentum ugyanakkor több mint 712 milliárd lej összegű hitel felvételét is lehetővé teszi, hogy haladni tudjanak a tervezett beruházások.
Eközben szerény, alig 1 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, miután – mint ismeretes – Románia technikai recesszióba süllyedt.
A költségvetés 6,5 százalékos éves inflációs rátával számol.
A nyugdíjak továbbra is befagyasztva maradnak, a nyugdíjpont 81 lej szinten marad. Az átlagos nettó havi bért eközben 5555 lejre becsülik.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
szóljon hozzá!