
Megszakítás. Dolgoznak a gyalui híd megépítésén
Fotó: Pro Infrastruktúra Egyesület
A kormányprogram ígéretei ellenére továbbra is a csigatempó jellemzi a romániai autópálya-építéseket. A miniszter szerint nincs elég munkás, de a kivitelezők is komolytalanok.
2018. június 27., 11:442018. június 27., 11:44
Ugyan az autópálya-építés felgyorsítását ígérte a Szociáldemokrata Párt (PSD) sokat emlegetett kormányprogramjában – amelynek köszönhetően megnyerték a választásokat, legalábbis Liviu Dragnea pártelnök szerint –, maradt a csigatempó, csúsznak a határidők, és a megépült sztrádaszakaszokat sem adják át a forgalomnak. Mint az Economica.net gazdasági hírportál elemzése rávilágít,
Az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) tavaly mintegy 24 kilométer autópályát vett át a kivitelezőtől: 15 kilométernyi sztrádát avattak Lugos és Déva között, illetve 8,7 kilométernyit Gyalu és Magyarnádas között – ez azonban egyelőre nem használható, mivel még meg kell építeni a gyalui csomópontot. A szakhatóság adatai szerint a Szászsebes–Torda-autópálya 3-as és 4-es szakasza 99-100 százalékban készen áll, ám a 28 kilométeres szakasz átvétele bizonytalan, miután a CNAIR szakemberei nem elégedettek a kivitelező által elvégzett munka minőségével.
Az Economica.net rendelkezésére álló információk szerint
Ezek közül a legelőrehaladottabb állapotban a német Geiger cég van, amelynek feladata a Marosugra és Aranyosgyéres közötti sztráda 1-es jelzésű, összesen 3,6 kilométeres szakaszának megépítése – kevesebb mint egy év alatt már 70 százalékon állnak.
A leglassabban eközben a Lugos–Déva-autópálya 3-as szakasza halad, a spanyol Comsa a rá bízott munka 83 százalékával van meg, miután 2017 januárjában már 72,87 százaléknál tartott. Nehezen haladnak ugyanakkor a versenytárgyalások kiírásával is, a már kiírt liciteket pedig a fellebbezések késleltetik.
Megszólalt a témában Lucian Şova közlekedésügyi miniszter is, aki hétfőn a parlamentben, az ellene szóló egyszerű indítvány megvitatásán azt mondta,
Mint részletezte, idén 800 millió euró áll Románia rendelkezésére sztrádaépítésre. Elmondása szerint összesen 176 kilométeren zajlanak jelenleg munkálatok csaknem 1800 munkással és néhány száz géppel, berendezéssel.
Şova kitért arra is, hogy például a Lugos–Déva-sztráda 3-as szakaszán több mint százan dolgoznak, ám egyetlen kilométert sem építettek, helyette lerombolták mindazt, ami tavaly elkészült. Meglátása szerint ugyanakkor amiatt sem halad az építkezés az elvárt ütemben, mivel a tenderekből győztesen kikerült cégek nem tartják magukat ígéreteikhez,
„Tudom, mert az elmúlt időben a minisztérium minden államtitkárának kiosztottunk egy szakaszt, amit kéthetente ellenőriznek a prefektusokkal, megyeitanács-elnökökkel és az ellenőrző szervek képviselőivel egyetemben, és jegyzőkönyvet készítenek” – magyarázta.
Példaként a Szászsebes–Torda- sztrádát hozta fel. „Persze, drónfelvételről jól néz ki, de menjenek el, nézzék meg ezt a két szakaszt, beszéljenek a kivitelezővel, és kérdezzék meg, hogy miért nem akarja egyikük sem megkezdeni az átadási-átvételi folyamatot” – mondta honatyáknak a közlekedési miniszter, aki a késlekedések miatt pénzbüntetést is kilátásba helyezett.
Mint ismeretes, Lucian Şova közlekedésügyi miniszter nemrég azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy arról beszélt: ha Romániában nagy ütemben bővülne a sztrádahálózat, akkor emelkednének a fizetések, emiatt pedig a multinacionális társaságok elhagynák az országot, és oda mennének, ahol nincsenek autópályák, ugyanakkor alacsonyak a bérek. A miniszter azt is megemlítette, hogy miközben a nyugat-európai országokban kiépültek az autópályák, a multikat az alacsony fizetések vonzották Romániába.

Megerősítette szombaton Eugen Teodorovici pénzügyminiszter, hogy a tervekkel ellentétben a román kormány nem a Világbank együttműködésével és támogatásával kívánja megépíteni a Brassót Comarnic-kal összekötő autópályát.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
szóljon hozzá!