Van, ahol már megkezdődött az aratás. Archív felvétel
Fotó: Orbán Orsolya
Az egykor az ország éléskamrájának nevezett Arad megyei földekről rendkívül alacsony termésátlaggal arathatnak idén a földművelők – állítja Nagy Zsolt falugazdász. A tavaszi szárazság visszavetette a növények fejlődését, amit tetézett az április végi fagy. Ezért, no meg a megnövekedett költségek és az alacsony felvásárlási ár miatt sok esetben még a befektetés sem térül meg. Összeállításunkban bánsági és dél-erdélyi falugazdászok is értékelik az aratás előtti helyzetet.
2026. június 26., 19:142026. június 26., 19:14
A népi bölcsesség és megfigyelés úgy tartja, hogy Péter-Pál napja az aratás kezdete, de a szárazság és a nagy meleg miatt idén korábban indultak a kombájnok. „Már június 15-én is lehetett aratni megfelelő nedvességtartalom mellett az árpát. Arad megyében gyengébb víztartó képességű talajokba vetették az árpát, s ez a termésben is meglátszik. Három és öt tonna közti termésátlagokról beszélnek a gazdák” – tudtuk meg Nagy Zsolt falugazdásztól, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnökétől.
„Két-három tonnás búzatermésről beszélhetünk. Itt, nálunk február közepétől május közepéig szinte nem volt semmiféle csapadék, ezért nem tudtak úgy kifejlődni a kalászosok. De a tavaszi szárazság mellett a másik negatívan befolyásoló tényező a késő áprilisi fagy volt. Kétharmada a kalásznak megfagyott, nem hozott szemet, ezért nagyon kevés gabonát fognak betakarítani a környéken. Temes és Arad megye produkálta idén a leggyengébb termésátlagot. Beszéltem bihari kollégákkal: ott árpából hat-hét tonnás átlagot arattak, míg nálunk három, négy, öt tonna maximumot értek el” – hasonlította össze.
Arad megyében az áprilisi fagyok megviselték a gabonát
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A gyenge termés mellett a növekvő kiadások, és az ehhez képest aránytalanul alacsony felvásárlási ár miatt fáj a földműveléssel foglalkozók feje.
A falugazdásztól megtudtuk:
„A világpiaci árak diktálják ezeket. Akiknek nincs lehetőségük tárolni a gabonát, azt a nagykereskedők meg tudják fogni, mivel tudják, hogy rájuk vannak szorulva” – érzékeltette a kiszolgáltatottságot.
A falugazdász szerint az elmúlt évek veszteségei miatt sok gazdaság a csőd szélén áll. „A kukorica esetében tavaly voltak olyan táblák, amelyekben szinte semmi sem termett, vagy ahol le is aratták 300-500 kilós termésekről beszéltek.
Ezért sok gazda nem meri már vetni akkora mennyiségben, akár hetven százalékban is csökkent a kukoricával bevetett terület nagysága. Ha mégis megpróbálja, csak azért, hátha ebben az évben be fog jönni. De az idei tavasz nagyon száraz volt, több táblánál látszik, hogy nem kelt ki a kukorica, vagy sok helyen hiányos, esetleg aránytalan: van, ahol már másfél méteres, van, ahol pedig még csak térdig érő” – mondta Nagy Zsolt.
Gabonatábla Arad-Hegyalja lábainál
Fotó: Arad Megyei Tanács
Az elmúlt napok esőzései bizakodásra adnak okot, de ahhoz, hogy kukoricatermésről beszélhessenek a gazdák, még nagyon sok esőre lenne szükség, mert a talajvíz szintje is nagyon alacsony. Az aszályra a megoldást az öntézés jelentené, de az állami talajjavító intézet kezelésébe tartozó egykori csatornarendszereket az elmúlt három évtizedben elhanyagolták, keveset újítottak fel, Arad megyében például a 350 ezer hektárnyi termőföldből mintegy 10 ezer öntözhető. De ott, ahol biztosított a víz, sem mindenki élhet vele.
Idén sem használható az ópálosi szivattyúállomás a mezőgazdasági területek öntözésére, mivel zajlik a víznyerő csatorna medrének a betonozása. Tavaly ugyanezzel a magyarázattal hagyták üzemen kívül a berendezést.
„Tornyán egy kanálist feltöltött öntözés céljából az állam vízzel, de sajnos a gazdák nincsenek felkészülve erre. Esetleg azok tudnának ott öntözni, akiknek a táblájuk szélén van ez a kanális, de nekik sincs öntözőrendszerük. Az ilyesmihez nagy befektetésre van szükség, s komolyabb állami támogatások kellenének. A csatornarendszerek el vannak hanyagolva, így a gazda nem tudja, hogy vajon az ő földjénél lesz-e víz, vagy nem, ezért még ha önerőből is vásárolna öntöződobot, öntözőkonzolt, nem érné meg, amíg nincsen víz, addig nem tud senki fejleszteni” – fejtette ki Nagy Zsolt.
Arról lehetett korábban hallani, hogy a világpiacon megnőtt a repce iránti kereslet. A közel-keleti konfliktus következményeként kialakult nyersolajellátási zavar miatt ugyanis felértékelődött a haszonnövény, amiből bioüzemanyagot állítanak elő. Nagy Zsolt szerint azonban a repce sem ellensúlyozza a gyenge gabonatermés okozta kiesést.
„Haszonról csak akkor tudunk beszélni, amikor már el van adva a termés. Elvetették a gazdák a repcét tavaly augusztus végén, szeptember elején, de nem volt megfelelő csapadék, ritkán keltek ki a kultúrák, és nagyon sok gazda már ősszel vissza kellett forgassa ezeket a táblákat, s új növényeket kellett vessen. Egy saját példát is mondok: nagyon szép volt a repcetáblám, de a tavaszi fagy miatt sok helyen nem fejlődtek ki a becők. Egy repceszáron akár 150-200 darab becő is lehet, benne 15-40 mag normális körülmények között, de mivel megfagyott alig van benne 5-10 mag. Az enyém hetven százaléka elfagyott, míg a szomszéd gazdáé, aki kicsit hamarabb vetette, pont nem virágzáskor jött rá a hideg, az övé szép lett” – érzékeltette a falugazdász, hogy mennyire fontos az időzítés vagy a szerencse.
Nagy Zsolt falugazdász egy korábbi búzaösszeöntő ünnepségen
Fotó: Magyarokkenyere.hu
Emellett a nagy szárazság miatt a kórokozók is megjelentek a repcetáblákban, ami ugyancsak fejtörést okozott. Nagy Zsolt szerint egy-másfél hét múlva kezdődhet a repce betakarítása.
Nagy Zsolttal ellentétben Kádár György, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének falugazdásza azt állítja, hogy Temes megyében átlagon felüli gabonatermés van kilátásban. „Egyelőre még csak az árpatáblákban láttam itt-ott a kombájnokat, a búzát még nem kezdték aratni, de ahogy beszéltem a gazdákkal, átlagon felüli, hat tonna feletti termést jósolnak” – nyilatkozta a Krónikának a korábbi újmosnicai alpolgármester, aki maga is gazdálkodó. A kapásnövények – a kukorica és a napraforgó – is „jól néznek ki”, az elmúlt napok kiadós esőzései megmentették az idei termést.
Kádár György szerint mindenképpen megéri tárolni a gabonát a következő évig, de nyilván ezt csak azok tehetik meg, akik nagyban művelik a földeket, a kisgazdák ki vannak téve a felvásárlóknak.
Megéri tárolni a gabonát
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Sose lehet megmondani előre, hogy januárban vagy februárban mennyi lesz az ára a gabonának, de mindig megéri betárolni, tartalékolni. Végvár környékén példásan összefogtak a magyar gazdák, uniós támogatással silókat építettek, de ott több ezer hektárt művelnek meg, ipari mennyiségben termesztenek. De mind ki vagyunk téve a világpiacnak. Az árat nem mi döntjük el, helyben, sőt nem is Románia vagy Európa diktálja, hanem a nemzetközi gabonatőzsde. A globalizáció ide is begyűrűzött” – mondta a bánsági falugazdász.
A dévai Pogocsán Ferdinánd, a Hunyad és Fehér megyei magyar gazdák falugazdásza a Krónikának elmondta, hogy Dél-Erdélyben az időjárási adottságok miatt valamivel később kezdődik az aratás.
Az aszályt is átvészelték a nagykultúrák, Pogocsán Ferdinánd szerint épp jókor jött az utóbbi napok esőzése. „Fehér megyében biztos jobb lesz a termés, mint az előző években” – jelentette ki.
Balog Adalbert biológussal, a Sapientia egyetem tanárával arról beszélgettünk, hogy mit jelent a génmódosítás a növénynemesítésben, milyen technológiák jelentek meg az elmúlt években.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A közalkalmazotti bértörvény új változata az egészségügyi dolgozók több mint 75 százaléka számára hoz béremelését, valamint az oktatásban is jelentős emeléseket hozó új bértáblát jelent, amely 2028-tól lép hatályba.
Arad megyében hivatalosan közel 1300 gazda jelentett aszálykárt, és több mint 79 ezer hektárnyi őszi vetés sínylette meg a hosszan tartó szárazságot. Nagy Zsolt falugazdász a Krónikának kifejtette: sokan nem tudtak a kárigénylés lehetőségéről.
Korlátozzák az Európai Unió tagállamaiban vásárolt cigaretta és szeszes italok Romániába való behozatalának körülményeit az illetékes hatóságok.
Az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pensions at a Glance 2025 című jelentésén alapuló tanulmány szerint.
A Nidec japán villanymotorgyártó vállalatfontolóra vette, hogy Nagyváradra költöztesse a brit Andover városában található, több mint 60 éve ott működő Control Techniques Dynamics nevű gyárát.
Románia a 2026–2027-es fűtési szezonban feszültebb helyzetet fog tapasztalni a gázpiacon – kongatta meg a vészharangot Dumitru Chisăliţă, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A gazdasági helyzet ősszel kezdhet javulni, az infláció csökkenésével párhuzamosan – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ágazati adócsökkentést követel a szárazság okozta energiaválság ismeretében a napelemipari szereplők szövetsége, nem sokkal azután, hogy a prosumerek érdekképviselete egyenesen nulla százalékos áfa bevezetésére szólította fel a kormányt.
Enyhe csökkenést mutatnak szombaton az üzemanyagárak Romániában, folytatva az egy nappal korábbi tendenciát. Az „árfelszusszanás” az egymást követő, rekordértékeket eredményező áremelkedések időszakát követi.
Megerősítette Románia „BBB3” szintű, befektetésre ajánlott adósbesorolását, változatlanul negatív kilátás mellett a Moody's Ratings. Rövid idő elteltével a Moody's a második nemzetközi hitelminősítő, amely nem sorolja bóvli kategóriába Románia gazdaságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!