Ki, mint vet, úgy arat? Az időjárás és a világpiac is befolyásolja a gazdák helyzetét

A gyenge termés mellett a növekvő kiadások, és az ehhez képest aránytalanul alacsony felvásárlási ár miatt fáj a földműveléssel foglalkozók feje.

Az elmúlt napok esőzései bizakodásra adnak okot, de ahhoz, hogy kukoricatermésről beszélhessenek a gazdák, még nagyon sok esőre lenne szükség, mert a talajvíz szintje is nagyon alacsony. Az aszályra a megoldást az öntézés jelentené, de az állami talajjavító intézet kezelésébe tartozó egykori csatornarendszereket az elmúlt három évtizedben elhanyagolták, keveset újítottak fel, Arad megyében például a 350 ezer hektárnyi termőföldből mintegy 10 ezer öntözhető. De ott, ahol biztosított a víz, sem mindenki élhet vele.

korábban írtuk

Amikor a legjobban kéne öntözni, akkor nem üzemel a felújított szivattyúállomás

Idén sem használható az ópálosi szivattyúállomás a mezőgazdasági területek öntözésére, mivel zajlik a víznyerő csatorna medrének a betonozása. Tavaly ugyanezzel a magyarázattal hagyták üzemen kívül a berendezést.

„Tornyán egy kanálist feltöltött öntözés céljából az állam vízzel, de sajnos a gazdák nincsenek felkészülve erre. Esetleg azok tudnának ott öntözni, akiknek a táblájuk szélén van ez a kanális, de nekik sincs öntözőrendszerük. Az ilyesmihez nagy befektetésre van szükség, s komolyabb állami támogatások kellenének. A csatornarendszerek el vannak hanyagolva, így a gazda nem tudja, hogy vajon az ő földjénél lesz-e víz, vagy nem, ezért még ha önerőből is vásárolna öntöződobot, öntözőkonzolt, nem érné meg, amíg nincsen víz, addig nem tud senki fejleszteni” – fejtette ki Nagy Zsolt.

A repce sem kárpótol

Arról lehetett korábban hallani, hogy a világpiacon megnőtt a repce iránti kereslet. A közel-keleti konfliktus következményeként kialakult nyersolajellátási zavar miatt ugyanis felértékelődött a haszonnövény, amiből bioüzemanyagot állítanak elő. Nagy Zsolt szerint azonban a repce sem ellensúlyozza a gyenge gabonatermés okozta kiesést.

„Haszonról csak akkor tudunk beszélni, amikor már el van adva a termés. Elvetették a gazdák a repcét tavaly augusztus végén, szeptember elején, de nem volt megfelelő csapadék, ritkán keltek ki a kultúrák, és nagyon sok gazda már ősszel vissza kellett forgassa ezeket a táblákat, s új növényeket kellett vessen. Egy saját példát is mondok: nagyon szép volt a repcetáblám, de a tavaszi fagy miatt sok helyen nem fejlődtek ki a becők. Egy repceszáron akár 150-200 darab becő is lehet, benne 15-40 mag normális körülmények között, de mivel megfagyott alig van benne 5-10 mag. Az enyém hetven százaléka elfagyott, míg a szomszéd gazdáé, aki kicsit hamarabb vetette, pont nem virágzáskor jött rá a hideg, az övé szép lett” – érzékeltette a falugazdász, hogy mennyire fontos az időzítés vagy a szerencse.

Emellett a nagy szárazság miatt a kórokozók is megjelentek a repcetáblákban, ami ugyancsak fejtörést okozott. Nagy Zsolt szerint egy-másfél hét múlva kezdődhet a repce betakarítása.

Bánsági falugazdász: a világpiac diktál

Nagy Zsolttal ellentétben Kádár Gyula, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének falugazdásza azt állítja, hogy Temes megyében átlagon felüli gabonatermés van kilátásban. „Egyelőre még csak az árpatáblákban láttam itt-ott a kombájnokat, a búzát még nem kezdték aratni, de ahogy beszéltem a gazdákkal, átlagon felüli, hat tonna feletti termést jósolnak” – nyilatkozta a Krónikának a korábbi újmosnicai alpolgármester, aki maga is gazdálkodó. A kapásnövények – a kukorica és a napraforgó – is „jól néznek ki”, az elmúlt napok kiadós esőzései megmentették az idei termést.

„Sose lehet megmondani előre, hogy januárban vagy februárban mennyi lesz az ára a gabonának, de mindig megéri betárolni, tartalékolni. Végvár környékén példásan összefogtak a magyar gazdák, uniós támogatással silókat építettek, de ott több ezer hektárt művelnek meg, ipari mennyiségben termesztenek. De mind ki vagyunk téve a világpiacnak. Az árat nem mi döntjük el, helyben, sőt nem is Románia vagy Európa diktálja, hanem a nemzetközi gabonatőzsde. A globalizáció ide is begyűrűzött” – mondta a bánsági falugazdász.

Dél-Erdélyben még nem kezdődött el az aratás

A dévai Pogocsán Ferdinánd, a Hunyad és Fehér megyei magyar gazdák falugazdásza a Krónikának elmondta, hogy Dél-Erdélyben az időjárási adottságok miatt valamivel később kezdődik az aratás.