A Marosból nyert vízzel öntözhetnének a gazdák
Fotó: Facebook/ANIF
Ezen a nyáron sem használható az ópálosi szivattyúállomás a mezőgazdasági területek öntözésére, mivel zajlik a víznyerő csatorna medrének a betonozása. Tavaly ugyanezzel a magyarázattal hagyták üzemen kívül a több mint egymillió lejes állami támogatással felújított berendezést, holott a múlt évi és az idei aszály miatt az öntözés életmentő lett volna a növények és a gazdák számára.
2026. június 23., 18:182026. június 23., 18:18
2026. június 23., 18:182026. június 23., 18:18
Az Arad-hegyaljai Ópálos (Păuliș) térségében az idei nyári időszakban sem lesz lehetőség a mezőgazdasági területek öntözésére, mivel a következő hetekben megkezdődik a Marosból szivattyúzott vizet vezető csatorna 2,7 kilométeres szakaszának betonozása. Az Országos Talajjavító Ügynökség (ANIF) Arad megyei kirendeltségének igazgatója, Alexandru Pantea az Agerpres hírügynökségnek elmondta: a csatorna utolsó olyan szakaszát is lebetonozzák, ahonnan eddig még ki lehetett nyerni vizet az öntözéshez, hogy a víz többé ne szivárogjon el a homokos talajban.
A szóban forgó 2,7 kilométeres rész a teljes, hét kilométer hosszú, homokos altalajon futó csatornaszakasz része, amely miatt az Ópálosnál felpumpált víz nagy része elfolyt, mielőtt elérhette volna a gazdákat. Tavaly mintegy négy kilométert már lebetonoztak két korábbi projekt keretében. A mostani beruházás értéke 6,7 millió lej + áfa.
Az igazgató szerint a munkálatok körülbelül két hónapig tartanak, így a nyár folyamán nem lehet majd vizet pumpálni a csatornába. A projekt eredetileg korábban kellett volna elkezdődjön, hogy a gazdák a csapadékmentes időszakokban öntözni tudjanak, ám a közbeszerzési eljárás a késve elfogadott állami költségvetés miatt csúszott.
Elszivárgott a víz az öntözőcsatornából, ezért betonozzák ki a medrét
Fotó: Facebook/ANIF
Az ópálosi szivattyúállomás akár 4000 hektárnyi területet is öntözhetne, ám az elmúlt hat évben alig működött. Az állomást az 1960-as években helyezték üzembe, és a ’90-es évekig használták, majd az elavult rendszert leállították. Felújítása csaknem három évtizeddel később történt meg, és 2019. november 2-án avatták fel, mintegy 1,2 millió lejes beruházással:
Arad megyében legfeljebb 11 000 hektár öntözhető a 350 000 hektárnyi szántóföldből, a szemlaki, az ópálosi és az aradi szivattyúállomások révén. Tavaly azonban mindössze 400 hektárt öntöztek Ópálos térségében – részben azért, mert a gazdák nem nyújtottak be igényléseket a saját berendezéseik magas üzemeltetési költségei miatt, részben pedig műszaki problémák és az aszályos időszakokban alacsony talajvíz miatt.
Az öntözés nagy befektetést igényel
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke a Krónikának elmonda, hogy hiába is biztosítana öntözővizet az ANIF, a földműveléssel foglalkozók többsége nem rendelkezik megfelelő öntözőberendezésekkel.
Arad megyében már megkezdték az árpa aratását, de a gabonatermés éppen a kevés csapadék miatt elmarad a várttól, a tavalyi mennyiség mintegy felét takaríthatják csak be – tette hozzá Nagy Zsolt.
Eközben az aradi gazdálkodók irigykedve tekintenek a magyarországi szomszédokra, akiknél szervezett körülmények között folyamatos az öntözés, ráadásul részben aradi vízzel. A román sajtó időről időre szenzációként tálalja, hogy Aradról „exportált vízzel” locsolják a magyar termőterületeket, de a Mezőhegyesi Ménesbirtok vezetői évekkel ezelőtt nyilatkozták e cikk szerzőjének, hogy
Aradról már a 19. század második felében átvezették a Maros vizét az 50 km-re lévő Mezőhegyesre: a Száraz-ér nevű természetes csatornán Battonyáig, onnan a mesterséges Élővíz-csatornán Mezőhegyesig. Az akkori műszaki feltételek mellett ez volt a legjobb megoldás a mezőhegyesi cukorgyár ellátására.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rengeteg autó parkol a Déli-Kárpátokban a több mint 2000 méter magasságban található Leaota-csúcs közelében, tönkretéve a törékeny ökoszisztémát, a védett erdélyi havasszépe növényt – hívta fel a figyelmet a közösségi oldalon Gajdó Kelemen Éva.
Több millió eurót kap az Európai Unió szolidaritási alapjából Parajd – tájékoztatott kedden Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő sajtóirodája.
Nyolc megye összesen 21 településén okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában.
Politikai szóváltás alakult ki hétfőn a magyar Országgyűlésben, miután Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke rákérdezett Orbán Anita külügyminiszterre, hogy mit tesz a kormány a nagyváradi premontrei apát kilakoltatása ügyében.
Közeledik a parlagfű virágzása, ezért Erdély-szerte felszólítják a hatóságok a telek- és ingatlantulajdonosokat, az útkezelőket és az érintett intézményeket, hogy kötelesek intézkedni.
A képességfelmérő vizsga első napját technikai hibák árnyékolták be: a dolgozatfeltöltő platform többször összeomlott, tanárok ezrei rekedtek órákra az iskolákban. A szakszervezetek szerint a minisztérium alkalmatlansága okozta a káoszt.
Újabb mesterséges intelligencia alapú rendszert vezetett be a Kolozs megyei sürgősségi kórház: a Carebot nevű platform a tüdőgócok felismerésében segíti a radiológusokat, ezzel hozzájárulva a tüdőrák minél korábbi diagnosztizálásához.
Még a nyáron átadhatják az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti, 12 kilométeres szakaszát Szilágy megyében – közölte a közlekedési tárca illetékese.
A meteorológiai szolgálat (ANM) hétfői figyelmeztető előrejelzése szerint szerdáig meleg időre és kellemetlen hőérzetre lehet számítani az egész országban.
Hőségre figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap a következő napokra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia nagy részére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!