A természeti katasztrófák veszélye miatt Romániában törvény kötelez a lakások bebiztosítására
Fotó: Bíró Blanka
Újra kell gondolni a kötelező lakásbiztosítások rendszerét a Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint, miután jelen pillanatban nem vonzó a kötvény, a lakások alig 20 százaléka van biztosítva. Számonkérés nincs.
Bár kötelező a lakásbiztosítás, tavaly a romániai otthonok kevesebb mint 20 százaléka volt bebiztosítva különböző károk ellen – derül ki a romániai biztosítótársaságok országos szövetsége (UNSAR) megbízásából készült felmérésből. Az IRES által készített közvélemény-kutatás eredményeit az 1578 emberéletet követelő és 35 ezer otthont romba döntő vagy súlyosan károsító 1977. március 4-ei bukaresti földrengés évfordulója apropóján ismertette csütörtökön a szakmai szövetség.
dacára annak, hogy 2019-hez képest három százalékpontos növekedést mutat a romániai lakosságnak a lakásbiztosítások és más javak biztosítása iránt kinyilvánított érdeklődése. A közvélemény-kutatás szerint eközben a lakosság 54 százaléka aggódik a földrengésveszély miatt; ennél jobban csak a tűzvésztől tartanak. Mint ismeretes, a természeti katasztrófák veszélye miatt
A kötelező biztosítás három katasztrófa – földrengés, árvíz és földcsuszamlás – következményeit védi ki, az épülettípustól függően 10 ezer vagy 20 ezer eurós felső határig. Fakultatív jelleggel ugyanakkor biztosítást lehet kötni tűzvész, robbanás, viharkárok vagy vandalizmus következményeinek elhárítására is.
A rendszerváltás óta Románia mindössze 26 épületet tett földrengésbiztossá állami finanszírozásból; sarkalatos váltásra van szükség ezen a területen, hiszen az épületek földrengésbiztossá tétele közérdek –- mondta el Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős&
„Nyilvánvaló, hogy nem vonzó termék a kötelező lakásbiztosítás, a többéves tapasztalat is ezt bizonyítja” – szögezte le a Krónika megkeresésére Birtalan József. A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) tagja kifejtette, a kötelező lakásbiztosítás földrengés, árvíz és földcsuszamlás esetén téríti meg a kárt, nehéz elfogadtatni az emberekkel, hogy olyan kockázatokért fizessenek, melyek őket belátható időn belül nem érintik. Hiszen Erdélyben csak néhány településen van földrengésveszély, az árvíz behatárolt területeken érinti az ott lakókat, földcsuszamlás katasztrófa-szerűen pedig egyáltalán nem fordul elő.
A tűzeset gyakoribb, de az ellen nem véd. A kötelező lakásbiztosítás kizárólag földrengés, árvíz és földcsuszamlás esetén téríti meg a kárt
Fotó: Pinti Attila
Birtalan József rámutatott, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóságnál napirenden szerepel a téma, hogy ezt a biztosítási terméket fel kellene javítani, vonzóbbá kellene tenni. Már zajlanak is az egyeztetések a Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoporttal (PAID) a termék átalakításáról, ám egyelőre konkrétumokat még nem szögeztek le. A lapunknak nyilatkozó szakember meglátása szerint ezt a biztosítást fel lehetne hozni arra a szintre, hogy az önkéntes biztosítások irányába mozdítsák el, és ezzel tegyék érdekeltebbé a lakosságot, hogy megvásárolják a kötvényt. Ez – mint mondta – annál is inkább megvalósíthatónak tűnik, hogy
az emberek jobban figyelnek a lakásaik biztonságára, az egészségükre, de a tervezett utazásokat, kirándulásokat is körültekintőbben bebiztosítják. A kötelező lakásbiztosítás elméletben kötelező ugyan, de nincs ellenőrzés, az önkormányzatokra lehetett volna bízni, hogy a helyi adóval hajtsák be, de erre nem volt rendszer. „Nem az a megoldás, hogy tovább erőltetjük az emberekre, próbáljuk kötelezni őket, hanem egy olyan vonzó terméket kell kialakítani, aminek látják értelmét és hasznát, akkor szívesen megvásárolják” – szögezte le az ASF tagja.
Mint ismeretes, a törvény értelmében
Azonban az elmúlt tizenegy évben, amióta érvényben van a kötelező lakásbiztosításra vonatkozó jogszabály, még egyetlen önkormányzat sem ellenőrzött és bírságolt, érdekük sem fűződik ehhez, hiszen az így behajtott pénz nem marad helyben, tovább kell utalniuk a központi költségvetésbe. Másrészt a törvény semmilyen szankciót nem ír elő, ha az önkormányzatok nem lépnek ebben az ügyben.
Fotó: Maros megyei tűzoltóság
„Egyre többen érdeklődnek a fakultatív lakásbiztosítások iránt, és gondot okoz, hogy azt nem tudják megkötni a kötelező lakásbiztosítás nélkül” – irányította rá a figyelmet kérdésünkre György Vidor, a csíkszeredai Safety Broker biztosítóiroda munkatársa. Emlékeztetett, az ügyfélnek meg kell vásárolnia a kötelező kötvényt, majd arra kiegészítésként köthet felülbiztosítást, aminek a biztosított értékét tetszés szerint bármeddig lehet növelni, és bármilyen kockázatot bele tudnak foglalni.
Még ha akad is bróker, aki a kötelező nélkül megköti a felülbiztosítást, azt csak húszezer euró önrésszel adhatja a földrengés-, földcsuszamlás- és árvízkárokra, mert az elképzelés szerint a kötelező és a fakultatív kiegészíti egymást. György Vidor is beszélt ugyanakkor arról, hogy egyre többen biztosítják be a lakásukat, viszont
Ez meglátása szerint is érthető, hiszen Erdélyben a földrengés, földcsuszamlás, árvíz kockázata alacsony, a földrengés Vrancea megyében, Bukarest környékén jelent veszélyt, árvizek is a román alföldön gyakoribbak. Legutóbb évekkel ezelőtt fordultak a Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoporthoz a kötelező lakásbiztosítás alapján kártérítésért, amikor Farkaslakán kiöntött a Nyikó.
A biztosítási szakember szerint
Felidézte, volt egy időszak, amikor a lakás-felülbiztosítás pótolta a kötelezőt, de aztán ez a lehetőség megszűnt, hogy a PAID se „maradjon ki a játékból”. „A felülbiztosítás díját megkapják a biztosítótársaságok, a kötelező kötvény értéke pedig a PAID-hoz fut be, ami tulajdonképpen állami intézmény. A kötelező lakásbiztosítás valójában egy állami biztosítás, amit azért találtak ki, hogy kevesebb segélyt kelljen fizetniük az árvízkárosultaknak” – összegzett György Vidor.
Sok a földrengés, de nem erősek
Az országos földfizikai intézet mérései szerint Romániában évente több mint száz földrengés erőssége haladja meg a 3-ast a Richter-skálán. 2020-ban a földrengések száma kisebb volt az előző évekhez képest, de nőtt azoknak a földmozgásoknak a száma, amelyek 3-as fokozatúnál erősebbek voltak: 2018-ban 86, 2019-ben 103, 2020-ban 118 ilyen földrengés volt. Ezek közül a 2020. január 31-i volt a legerősebb a tavalyi évben, 4,8-as erősséggel.
A történelmi feljegyzésekre alapozva a szeizmológusok azt valószínűsítik, hogy Bukarest térségét évszázadonként legalább kétszer rázza meg nagy erejű földmozgás. A legutóbbi, 1977. március 4-én bekövetkezett 7,2-es erősségű földrengésben 1578-an haltak meg (több mint 1400-an Bukarestben), és több mint 11 ezer volt a sérültek száma.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!