Kész katasztrófa: vonzóbbá tennék a kötelező lakásbiztosítást

dacára annak, hogy 2019-hez képest három százalékpontos növekedést mutat a romániai lakosságnak a lakásbiztosítások és más javak biztosítása iránt kinyilvánított érdeklődése. A közvélemény-kutatás szerint eközben a lakosság 54 százaléka aggódik a földrengésveszély miatt; ennél jobban csak a tűzvésztől tartanak. Mint ismeretes, a természeti katasztrófák veszélye miatt

A kötelező biztosítás három katasztrófa – földrengés, árvíz és földcsuszamlás – következményeit védi ki, az épülettípustól függően 10 ezer vagy 20 ezer eurós felső határig. Fakultatív jelleggel ugyanakkor biztosítást lehet kötni tűzvész, robbanás, viharkárok vagy vandalizmus következményeinek elhárítására is.

korábban írtuk

A nagy földrengés évfordulója: Cseke egymilliárd lejes beruházásokat ígér, kevés lakás van biztosítva

A rendszerváltás óta Románia mindössze 26 épületet tett földrengésbiztossá állami finanszírozásból; sarkalatos váltásra van szükség ezen a területen, hiszen az épületek földrengésbiztossá tétele közérdek –- mondta el Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős&

Tűzkárra nem nyújt fedezetet a kötelező biztosítás

„Nyilvánvaló, hogy nem vonzó termék a kötelező lakásbiztosítás, a többéves tapasztalat is ezt bizonyítja” – szögezte le a Krónika megkeresésére Birtalan József. A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) tagja kifejtette, a kötelező lakásbiztosítás földrengés, árvíz és földcsuszamlás esetén téríti meg a kárt, nehéz elfogadtatni az emberekkel, hogy olyan kockázatokért fizessenek, melyek őket belátható időn belül nem érintik. Hiszen Erdélyben csak néhány településen van földrengésveszély, az árvíz behatárolt területeken érinti az ott lakókat, földcsuszamlás katasztrófa-szerűen pedig egyáltalán nem fordul elő.

az emberek jobban figyelnek a lakásaik biztonságára, az egészségükre, de a tervezett utazásokat, kirándulásokat is körültekintőbben bebiztosítják. A kötelező lakásbiztosítás elméletben kötelező ugyan, de nincs ellenőrzés, az önkormányzatokra lehetett volna bízni, hogy a helyi adóval hajtsák be, de erre nem volt rendszer. „Nem az a megoldás, hogy tovább erőltetjük az emberekre, próbáljuk kötelezni őket, hanem egy olyan vonzó terméket kell kialakítani, aminek látják értelmét és hasznát, akkor szívesen megvásárolják” – szögezte le az ASF tagja.
Mint ismeretes, a törvény értelmében

Azonban az elmúlt tizenegy évben, amióta érvényben van a kötelező lakásbiztosításra vonatkozó jogszabály, még egyetlen önkormányzat sem ellenőrzött és bírságolt, érdekük sem fűződik ehhez, hiszen az így behajtott pénz nem marad helyben, tovább kell utalniuk a központi költségvetésbe. Másrészt a törvény semmilyen szankciót nem ír elő, ha az önkormányzatok nem lépnek ebben az ügyben.

Ez meglátása szerint is érthető, hiszen Erdélyben a földrengés, földcsuszamlás, árvíz kockázata alacsony, a földrengés Vrancea megyében, Bukarest környékén jelent veszélyt, árvizek is a román alföldön gyakoribbak. Legutóbb évekkel ezelőtt fordultak a Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoporthoz a kötelező lakásbiztosítás alapján kártérítésért, amikor Farkaslakán kiöntött a Nyikó.
A biztosítási szakember szerint

Felidézte, volt egy időszak, amikor a lakás-felülbiztosítás pótolta a kötelezőt, de aztán ez a lehetőség megszűnt, hogy a PAID se „maradjon ki a játékból”. „A felülbiztosítás díját megkapják a biztosítótársaságok, a kötelező kötvény értéke pedig a PAID-hoz fut be, ami tulajdonképpen állami intézmény. A kötelező lakásbiztosítás valójában egy állami biztosítás, amit azért találtak ki, hogy kevesebb segélyt kelljen fizetniük az árvízkárosultaknak” – összegzett György Vidor.