2009. március 02., 09:272009. március 02., 09:27
A vezető londoni gazdasági-politikai hetilap legújabb kiadása szerint a keleti összeomlás destabilizálná az eurót, különös tekintettel arra, hogy több euróövezeti tagállam, például Írország és Görögország, nincs sokkal jobb helyzetben, mint Kelet-Európa. Emellett a további EU-bővítés esélye is elenyészne, kétségessé téve a Nyugat-Balkán, Törökország és az egykori szovjet térség több tagországának csatlakozási kilátásait.
A The Economist szerint ha a kelet-európaiak úgy éreznék, hogy Nyugat-Európa a sorsukra hagyta őket, olyan populista és nacionalista erők felé fordulhatnak, amilyenek „már eddig is túl gyakran kerültek hatalomra” Európa történetében. Ennek kockázatát a héten a Financial Times is kiemelte. A londoni üzleti-politikai napilap által épp előző nap közölt átfogó elemzésben az állt: senki nem számol ugyan az 1930-as évek szörnyűségeinek megismétlődésével, de a recesszió, a munkanélküliség és az eladósodás miatti fokozódó düh kiszámíthatatlan következményekkel járó populizmust szíthat Kelet-Európában.
A The Economist hétvégi írása szerint a kérdés a nyugat-európai vezetők számára most az, hogy miképp lehet megelőzni egy ilyen katasztrófát. A sokat emlegetett lehetőségek között van a térségi országok gyorsított, vagy akár azonnali felvétele az euróövezetbe. Ennek lenne értelme azon négy ország – a három balti köztársaság és Bulgária – esetében, amelyek valutaárfolyamukat az euróhoz kötötték.
Egyikük sem fogja teljesíteni a maastrichti csatlakozási feltételrendszert belátható időn belül, azonban apró gazdaságokról van szó, ezért beengedésük az euróövezetbe nem feltétlenül teremtene nemkívánatos precedenst mások számára, és nem károsítaná a közös valutába vetett bizalmat sem, áll a The Economist elemzésében. A folyóirat szerint ugyanakkor az euróövezeti jegybank (EKB) és az EU-bizottság mereven ellenzi az „eurósítás” e formáját, azzal együtt is, hogy két balkáni ország, Montenegró és Koszovó már az eurót használja.
Mindemellett az euró egyoldalú, vagy gyorsított bevezetése jóval kevésbé lenne ésszerű megoldás az olyan nagyobb, lebegő árfolyamot alkalmazó országok számára, mint Magyarország, Lengyelország, Csehország és Románia. Ezek egyike sem készült fel arra a kemény fegyelemre, amely a jövőbeni leértékeléseket kizáró közös valutarendszerrel jár, és idő előtti belépésük „végzetesen meggyengíthetné” az eurót, áll a The Economist elemzésében.
A lap szerint Kelet-Európa kisegítésének számlája hatalmas lesz, de Nyugat-Európa nem engedheti meg magának, hogy ne fizesse ki. Az európai vezetők számára nem lesz könnyű feladat eladni Berlinben, Bradfordban és Bordeaux-ban az immár mitikus figurává vált, mindenki más elől állásokat elhalászó lengyel vízvezeték-szerelő kihúzását a bajból, különös tekintettel arra, hogy az idegengyűlölő jobboldal máris torkaszakadtából ordít.
A térségi EU-tagországok bármelyikének „leolvadása” azonban katasztrófa lenne egész Európára nézve, és csekélyek a kilátások arra, hogy erre a problémára Amerika, Kína vagy más kínáljon segítséget. Egyáltalán nincs késő Kelet-Európa megmentéséhez, de a politikusoknak már most el kell kezdeniük az ezt alátámasztó érvek ismertetését, fogalmaz pénteki elemzésében a londoni The Economist.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok