
Fotó: Rostás Szabolcs
Az infláció mértékével, azaz 15–16 százalékkal kell emelni a nyugdíjakat – jelentette ki kedd este Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, hogy a nyugdíjasok megérdemlik ezt az erőfeszítést.
2022. október 26., 08:142022. október 26., 08:14
Az RMDSZ elnöke a TVR Infónak adott interjúban rámutatott, a tervek szerint még novemberben elküldik a parlamentnek a 2023-as állami költségvetés tervezetét, és a pénzügyminisztérium az illetékes tárcákkal együtt már dolgozik rajta, a koalícióban azonban még nem tárgyaltak róla, így a nyugdíjemelés mértékével kapcsolatban sem született még végleges döntés.
„Az álláspontunk az, hogy az infláció mértékével, 15–16 százalékkal kell emelni a nyugdíjakat (…).
– nyomatékosította. Kelemen beszélt az országos helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt azon vállalásról is, miszerint az állami nyugdíjakkal járó kiadások nem haladhatják meg az össztermék (GDP) 9,4 százalékát. Mint mondta, nem tudja, „miként jelent meg ez a kitétel” a PNRR-ben, mert a többi tagállam esetében nem létezik kötelező érvényű százalékos arány. „Nem tudom, honnan származik a 9,4 százalékról szóló ötlet, de ha végzünk egy számítást, kiderül, hogy az úgynevezett különleges nyugdíjakat leszámítva Románia illeszkedik ebbe a keretbe” – magyarázta.

A nyugdíjemelés mértékét az inflációhoz kell igazítani, jelentette ki pénteken az Aradra látogató miniszterelnök.
Mindenekelőtt a hozzájárulás elvét tiszteletben kell tartani, majd az államnak el kell döntenie, hogy ezen felül biztosít-e többletjuttatást bizonyos kategóriáknak a köz szolgálatában töltött évekért. Másik fontos tényező Kelemen szerint, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt senki ne részesüljön a szolgálati nyugdíjból.
– érvelt. A harmadik szempont, amelyet figyelembe kell venni a nyugdíjak helyzetének rendezésekor Kelemen szerint az, hogy a nyugdíj összege nem haladhatja meg a fizetést, ami jelenleg fennáll a bírák és ügyészek egy részénél. Az elv a fontos, és az államnak meg kell hoznia ezeket a döntéseket, hogy többé ne legyenek viták ebben a témában – idézte a miniszterelnök-helyettes nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.

Klaus Iohannis államfő csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy méltányosnak tartaná, ha a 2023. január elsejétől esedékes nyugdíjemelés az infláció figyelembevételével történne, amely meghaladta a 15 százalékot.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
1 hozzászólás