
Fotó: Rostás Szabolcs
Az infláció mértékével, azaz 15–16 százalékkal kell emelni a nyugdíjakat – jelentette ki kedd este Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, hogy a nyugdíjasok megérdemlik ezt az erőfeszítést.
2022. október 26., 08:142022. október 26., 08:14
Az RMDSZ elnöke a TVR Infónak adott interjúban rámutatott, a tervek szerint még novemberben elküldik a parlamentnek a 2023-as állami költségvetés tervezetét, és a pénzügyminisztérium az illetékes tárcákkal együtt már dolgozik rajta, a koalícióban azonban még nem tárgyaltak róla, így a nyugdíjemelés mértékével kapcsolatban sem született még végleges döntés.
„Az álláspontunk az, hogy az infláció mértékével, 15–16 százalékkal kell emelni a nyugdíjakat (…).
– nyomatékosította. Kelemen beszélt az országos helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt azon vállalásról is, miszerint az állami nyugdíjakkal járó kiadások nem haladhatják meg az össztermék (GDP) 9,4 százalékát. Mint mondta, nem tudja, „miként jelent meg ez a kitétel” a PNRR-ben, mert a többi tagállam esetében nem létezik kötelező érvényű százalékos arány. „Nem tudom, honnan származik a 9,4 százalékról szóló ötlet, de ha végzünk egy számítást, kiderül, hogy az úgynevezett különleges nyugdíjakat leszámítva Románia illeszkedik ebbe a keretbe” – magyarázta.

A nyugdíjemelés mértékét az inflációhoz kell igazítani, jelentette ki pénteken az Aradra látogató miniszterelnök.
Mindenekelőtt a hozzájárulás elvét tiszteletben kell tartani, majd az államnak el kell döntenie, hogy ezen felül biztosít-e többletjuttatást bizonyos kategóriáknak a köz szolgálatában töltött évekért. Másik fontos tényező Kelemen szerint, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt senki ne részesüljön a szolgálati nyugdíjból.
– érvelt. A harmadik szempont, amelyet figyelembe kell venni a nyugdíjak helyzetének rendezésekor Kelemen szerint az, hogy a nyugdíj összege nem haladhatja meg a fizetést, ami jelenleg fennáll a bírák és ügyészek egy részénél. Az elv a fontos, és az államnak meg kell hoznia ezeket a döntéseket, hogy többé ne legyenek viták ebben a témában – idézte a miniszterelnök-helyettes nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.

Klaus Iohannis államfő csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy méltányosnak tartaná, ha a 2023. január elsejétől esedékes nyugdíjemelés az infláció figyelembevételével történne, amely meghaladta a 15 százalékot.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
1 hozzászólás