
Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis államfő csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy méltányosnak tartaná, ha a 2023. január elsejétől esedékes nyugdíjemelés az infláció figyelembevételével történne, amely meghaladta a 15 százalékot. A kormány eddig legfeljebb 11 százalékos indexálást helyezett kilátásba.
2022. október 20., 17:312022. október 20., 17:31
2022. október 20., 18:212022. október 20., 18:21
Iohannis kifejtette, eddig 10-11 százalékos nyugdíjemelésről volt szó a közbeszédben, de mivel az infláció meghaladta a 15 százalékot, úgy tartja helyénvalónak és méltányosnak, ha a nyugdíjemelés is nagyobb mértékű lenne az eddig emlegetett 10-11 százaléknál.
Iohannis azt mondta, nem tudja, hogy a költségvetésből telik-e 15 százalékos nyugdíjemelésre, de szerinte érdemes fontolóra venni minden lehetőséget, és olyan nyugdíjemeléssel állni elő, amely nagymértékben kompenzálja az inflációt. Hozzátette, kiemelt figyelmet kell szentelni a kisnyugdíjasoknak, mert az ő esetükben a legnagyobbak a problémák.
Miközben a nyugdíjasszervezetek az időskori juttatás 26 százalékos emelését követelik – novemberi hatállyal –, a kormány eközben legfeljebb 11 százalékos növekedést helyezett kilátásba a jövő évtől. Nicolae Ciucă miniszterelnök nemrég kifejtette, a nyugdíjak és fizetések további emelése a költségvetés bevételeinek alakulásától függ. Leszögezte ugyanakkor, hogy legtöbb 11 százalékkal növekedhetnek jövő év januárjától a nyugdíjak, ennél nagyobb indexálás ugyanis növelné a nyugdíjalap deficitjét, és kihatna a társadalombiztosítási költségvetés hiányára is.
Nicolae Ciucă csütörtökön már úgy nyilatkozott, hogy az infláció mértékével emelik a nyugdíjakat 2023. január 1-jétől. A Dolj megyei látogatása végén nyilatkozó miniszterelnök rámutatott, az Országos Statisztikai Intézet (INS) által legutóbb közölt adatok szerint a pénzromlás mértéke elérte a 15,9 százalékot, és a nyugdíjasok „nem érdemlik meg, hogy vállukon cipeljék az infláció terhét”.
„Meg kell vizsgálnunk a helyzetet, és biztosítanunk kell, hogy az infláció mértékével nőjenek a nyugdíjak” – fogalmazott az Agerpres szerint a kormányfő.
A hárompárti koalíció másik két alakulata, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ ugyanakkor ennél is nagyobb mértékű nyugdíjemelést támogat, amit szerintük elbírna a költeségvetés. A kormányfőhelyettesi tisztséget betöltő Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nemrég úgy nyilatkozott, a koalícióban egyelőre nem született megállapodás a januártól érvényes nyugdíjemelés mértékéről, aminek azonban szerinte fedeznie kell a pénzromlást.
Marius Budăi munkaügyi miniszter ugyancsak előrebocsátotta, hogy legkevesebb 10 százalékkal, de nem kizárt, hogy ennél is nagyobb mértékben nőnek a nyugdíjak január elsejétől, az intézkedés 11 milliárd lejes többletkiadást jelent az állami költségvetés számára, de ezt a terhet szerinte elbírja a büdzsé. A szociáldemokrata tárcavezető különben már hetekkel ezelőtt elengedhetetlennek nevezte az időskori juttatás és a közalkalmazotti bérek emelését, kiváltva ezáltal a liberális miniszterelnök rosszallását, aki felelőtlennek és populizmusnak nevezte minisztere elhamarkodott nyilatkozatát, mivel a kérdésben még nem született döntés a koalícióban.
Egyébként a hatályos nyugdíjtörvény alapján a kormánynak 2023 januárjától az inflációval megegyező mértékben kell emelnie az öregkori juttatásokat, csakhogy a referenciaérték nem az idén jegyzett pénzhígulás mértéke – amely szeptemberben elérte a 15,9 százalékot –, hanem a 2021-ben jegyzetté, amely 5,1 százalékos volt.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
Nem mindegyik önkormányzat alkalmazza azt a jogszabályt, amely – a többlépcsős procedúrát egyszerűsítve – lehetővé teszi a településekre bejáró veszélyes medvék azonnali kilövését – jelentette ki kedden Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.
Călin Georgescu kedden felszólította a parlament „hazaszerető tagjait”, hogy kezdeményezzék Nicușor Dan államfő hivatalából való felfüggesztését, aki szerinte „önkényesen és kihívóan” bízta meg Eugen Tomacot kormányalakítással.
Japánsztrájkba kezdtek kedden az egészségügyi alkalmazottakat tömörítő Sanitas szakszervezeti szövetség tagjai – elégedetlenségük oka a készülő bértörvény.
Az RMDSZ nem ígérheti, hogy bizalmat szavaz az Eugen Tomac által tető alá hozott kormánynak a parlamentben – jelentette ki kedden Kelemen Hunor szövetségi elnök.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke fel kívánja mérni, mekkora támogatottságot élvezne egy, Nicușor Dan államfőnek az államfői tisztségből való felfüggesztését célzó kezdeményezés.
Az, ahogyan Nicușor Dan Eugen Tomacot felkérte egy szakértői kormány megalakítására, az elnöki köztársasági gyakorlatot idézi, és egyenértékű a választások eredményének érvénytelenítésével – jelentette ki Victor Ponta korábbi miniszterelnök.
Bár a pártokkal folytatott hétfői egyeztetések után nem tűnik biztosnak Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök szakértői kormányának parlamenti támogatása, a politikus ismertette tervezett kabinetje néhány tagjának kilétét.
Az új kormánynak alapjaiban kell szakítania a Bolojan-féle megszorító politikával – jelentette ki a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu az Eugen Tomac kijelölt miniszterelnökkel folytatott hétfői egyeztetés után.
Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök az USR vezetőivel folytatott hétfői egyeztetés után úgy nyilatkozott, bízik abban, hogy a párt bizalmat szavaz majd kormányának a parlamentben. Dominic Fritz pártelnök ezt valószínűtlennek nevezte.
szóljon hozzá!