Másként látja a gabonatermés mennyiségét a szakhatóság és a gazdatársadalom. Képünk illusztráció
Fotó: Orbán Orsolya
Az Arad Megyei Mezőgazdasági igazgatóság szerint az utóbbi hét év legjobb gabonatermését aratták le a nyugati határszélen: hektáronként átlagosan 5,9 tonna búzát. Nagy Zsolt falugazdász szerint a szakhatóság eltúlozza az adatokat, a gazdatársadalom 4-5 tonna közötti betakarításról számolt be, s ez a mennyiség éppen csak fedezi a földműveléssel foglalkozók kiadásait. A fiatal gazdálkodó szerint kárt okoznak azok, akik rekordtermésről beszélnek, mert leverik az amúgy is alacsony gabonaárakat, és a felvásárlókat hozzák alkuelőnybe.
2025. július 29., 07:592025. július 29., 07:59
Idén 85 ezer hektáron termett búza Arad megyében, 60 ezer hektárról már összesítették az adatokat, és ezek szerint az átlagtermés 5,9 tonna hektáronként. Pavel Țica mezőgazdasági igazgató szerint ez az elmúlt hét év legkiemelkedőbb gabonatermése a megyében. „Kedvezett az időjárás a búzának, kellő csapadék esett abban az időszakban, amikor a növény fejlődött, ennek köszönhetően több mint kielégítő a termés” – nyilatkozta az agrárdirektor az Agerpres hírügynökségnek.
Pavel Țica szerint „jól állunk” a rozs (5 tonna/hektár), a tritikálé (5 tonna), az árpa (5,9 tonna felett), a kétsoros árpa (6 tonna) és a repce (3,8 tonna) terén is, bár májusban még nem voltak jók a kilátások. Összehasonlításként az elmúlt évek búzatermése Arad megyében:
A kiemelkedő búzatermés emlegetése azért ad okot csodálkozásra, mert az aratás kezdetekor, június végén Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke azt nyilatkozta a Krónikának, hogy általánosságban véve kevesebb kalászos termett, a búza mennyisége pedig 3–6 tonna között várható hektáronként, de inkább az alsó határhoz közelít az érték.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Azzal fordultunk ismét a falugazdászhoz, hogy mondja el, mit szól a mezőgazdasági igazgatóság adataihoz.
A szakember szerint májusban nagyon sok volt az égi áldás, ezért a kívülálló azt gondolná, hogy jót tett a termésnek, csakhogy előtte nem volt elegendő csapadék. „Az egész telünk száraz volt, nem is láttunk idén havat Arad megyében. Emiatt a kultúrák nem fejlődtek rendesen, ráadásul több kártevő is megjelent, ami ellen újból kellett permetezni, tehát többletkiadásuk lett a gazdáknak” – magyarázta a fiatal falugazdász. Mindemellett április, sőt még május elején is fagypontig süllyedt a hőmérő, és a búzában nyoma maradt a hidegnek, például a kalászok teteje nem fejlődött ki.
Aki idézte a térség legnagyobb gazdálkodóját, a Kürtösi Agráripari Kombinát tulajdonosát, Dimitrie Muscă agrárvállalkozót, aki elismert szaktekintélynek számít, és aki szintén azt nyilatkozta az Agro TV-nek, hogy a megszokott 900 kalász helyett négyzetméterenként csak 500 kalász képződött. Muscă a tavalyi 9,2 tonnás hektáronkénti terméshez képest idén 6-6,5 tonnát takarított be, ami szerinte veszteséget jelent, tekintve, hogy mennyit fordított a szántásra, vetésre, vegyszerekre.
Az Arad megyei agrárigazgató szerint vannak olyan gazdálkodók, akik 11 tonna búzát takarítottak be, a mezőgazdasági minisztérium pedig arról számolt be, hogy a tavalyit meghaladó búzaterméssel büszkélkedhet idén Románia. „Könnyű ezt mondani, mert idén 30 százalékkal nagyobb területet vetettek be búzával, mint tavaly, persze, hogy nagyobb a termés. Ráadásul vannak olyan, moldvai területek, amelyeken tavaly három tonnát arattak, ahhoz képest tényleg rekord az öt vagy hat tonna hektáronként” – hívta fel a figyelmet Nagy Zsolt.
Nagy Zsolt falugazdász a tavalyi Kárpát-medencei búzaösszeöntésre az Arad megyei magyar gazdák által felajánlott gabonát vitte
Fotó: Magyarokkenyere.hu
Szerinte a mennyiség csökkenése nem ment a minőség rovására, ez azonban nem tükröződik a felvásárlási árakban. „A malomipari búza kilójáért nyolcvan banit adnak, ugyanúgy, mint tizenöt éve.
és a nagyfelvásárlók kezére játszanak” – vélte az Arad megyei falugazdász. Ő maga egyébként betárolta a gabonáját, és hozzá hasonlóan tettek azok is, akiknek volt erre lehetőségük, abban bízva, hogy januárban magasabb áron értékesíthetik majd a búzát.
Abban a magyar falugazdász és a mezőgazdasági igazgató is egyetért, hogy a tavaszi kapásnövények – mint a kukorica és a napraforgó – kiszáradhatnak. A június csapadékmentes volt, a múlt heti esők alig jelentettek segítséget, a kukorica alsó levelei már összesodródtak, a csövek megálltak a fejlődésben.
„A polgármesteri hivataloktól már kaptunk értesítéseket, hogy a gazdálkodók bejelentették az aszálykárokat. Például egy agrárvállalkozó, aki négy település határában is művel földeket, ezer hektáron szenvedett kárt a szárazság miatt” – mondta az Agerpresnek Pavel Țica, aki szerint a következő időszakban összeállítják a kárfelmérő bizottságokat, amelyek tagjai a helyszínen állapítják meg a veszteségek mértékét.
Sárgul a kukorica az Arad melletti Szentpál határában, a szárazság miatt veszélyben az idei termés
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Arad megyében 350 ezer hektár mezőgazdasági terület van, az öntözési kapacitás azonban csak 8000 hektár – lenne, ha például a felújított ópálosi szivattyúállomás is működne, de így csak néhány ezer hektáron tudnak rendszeresen locsolni azok a gazdák, akik meg tudják fizetni a szolgáltatás árát. Nagy Zsolt szerint nem minden esetben kifizetődő az öntözés, inkább olyan növények esetében éri meg a befektetés, amelyek nagyobb profitot hoznak, például a vetőmag-kukorica, a borsó vagy a csemegekukorica.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás