
Érdemes számolni vele. A megkésett áfamegtérítés után kamatot lehet kérni az államtól
A mindenkori román kormányok általában az adó-visszaigénylések késleltetésével próbálják csökkenteni a költségvetési hiányt. Nincs ez másként idén sem, ám a vállalkozók nagy része nem él jogával, és mivel a legtöbben tartanak az adóhatóságtól, nem kéri a késedelmi kamatot vagy a jogos kártérítést.
2019. november 30., 18:322019. november 30., 18:32
2019. november 30., 20:152019. november 30., 20:15
Az államnak kamatot kell fizetnie a vállalkozásoknak, ha késik az általános forgalmi adó (áfa/TVA) megtérítésével – hívják fel a cégvezetők figyelmét az adóügyi szakemberek annak apropóján, hogy a szociáldemokrata párti (PSD) kormány egyebek mellett ezeknek az összegeknek a visszatartásával próbálta minél alacsonyabb szinten, lehetőleg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani az idei év költségvetési hiányát. Mint utólag kiderült, nem sok sikerrel. Most viszont a nemzeti liberális párti (PNL) kormány megígérte, hogy a büdzsé kiigazításakor irányoz elő anyagi erőforrásokat az elmaradt áfamegtérítés kifizetésére.
Ez azonban sok vállalkozás esetében számít megkésettnek, így a törvényi előírásoknak megfelelően nyugodtan kérhetnének kamatot, sőt kártérítést is az államtól.
„Az adófizetők egy egyszerű kérés alapján 0,02 százalékos kamatot kérhetnek minden nap késlekedés után. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a kamatokat átlagban bírósági döntés nyomán fizetik ki, az adóhivatalok ugyanis elutasítják vagy ignorálják a kamatigényléseket” – mutatott rá az Avocat.net jogi ügyekkel foglalkozó portálnak nyilatkozva Costin Manta, az EY Románia adóügyekkel foglalkozó senior menedzsere. Mint részletezte,
Kártérítés ellenben már csak peres úton igényelhető.
„Általában az adó-visszaigénylések késleltetésével próbálják csökkenteni a költségvetési hiányt a romániai kormányok, a vállalkozók nagy része pedig még mindig tart az adóhatóságtól, nem él jogával, és nem kéri a késedelmi kamatot” – fejtette ki a Krónika megkeresésére Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adótanácsadó. Mint rámutatott, általában az év végén vannak nagyobb késések az áfa-visszautalások terén. Az állam úgy próbálja csökkenteni, szinten tartani a költségvetési hiányt, hogy azokat az összegeket, melyeket az áfából vissza kell utalni a vállalkozóknak, a következő évi büdzsére terheli. Az év végi kifizetéseket tehát eltolják a következő év elejére, ezzel pillanatnyilag korrigálják valamennyire a hiányt, de valójában csak görgetik előre a problémát – részletezte a szakértő.
Hozzátette: az adóeljárási törvénykönyv értelmében, ha az állam nem fizet határidőre, az adófizető arra az időszakra kérheti a kamatot.
– hívta fel a figyelmet az adótanácsadó. Hozzáfűzte: mivel a késések gyakoriak, a kamatot sok vállalkozónak kellene kérnie, ám mégis kevesen teszik meg. „Sajnos még mindig sokakban él a kommunizmusból ránk maradt beidegződés, hogy a rendőrséggel, a pénzüggyel nem húzunk ujjat. Pedig nem fognak szobrot állítani a vállalkozónak, ha nem kéri a kamatot a megkésett áfa visszautalásra. Ez ugyanúgy az adófizető joga, mint ahogy az adóhatóság joga, hogy behajtsa az adókat, a késés esetén kiszámolt kamatokat. Mindenkit arra biztatok, éljen ezzel a jogával” – összegzett Debreczeni László.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
szóljon hozzá!