
Érdemes számolni vele. A megkésett áfamegtérítés után kamatot lehet kérni az államtól
A mindenkori román kormányok általában az adó-visszaigénylések késleltetésével próbálják csökkenteni a költségvetési hiányt. Nincs ez másként idén sem, ám a vállalkozók nagy része nem él jogával, és mivel a legtöbben tartanak az adóhatóságtól, nem kéri a késedelmi kamatot vagy a jogos kártérítést.
2019. november 30., 18:322019. november 30., 18:32
2019. november 30., 20:152019. november 30., 20:15
Az államnak kamatot kell fizetnie a vállalkozásoknak, ha késik az általános forgalmi adó (áfa/TVA) megtérítésével – hívják fel a cégvezetők figyelmét az adóügyi szakemberek annak apropóján, hogy a szociáldemokrata párti (PSD) kormány egyebek mellett ezeknek az összegeknek a visszatartásával próbálta minél alacsonyabb szinten, lehetőleg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani az idei év költségvetési hiányát. Mint utólag kiderült, nem sok sikerrel. Most viszont a nemzeti liberális párti (PNL) kormány megígérte, hogy a büdzsé kiigazításakor irányoz elő anyagi erőforrásokat az elmaradt áfamegtérítés kifizetésére.
Ez azonban sok vállalkozás esetében számít megkésettnek, így a törvényi előírásoknak megfelelően nyugodtan kérhetnének kamatot, sőt kártérítést is az államtól.
„Az adófizetők egy egyszerű kérés alapján 0,02 százalékos kamatot kérhetnek minden nap késlekedés után. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a kamatokat átlagban bírósági döntés nyomán fizetik ki, az adóhivatalok ugyanis elutasítják vagy ignorálják a kamatigényléseket” – mutatott rá az Avocat.net jogi ügyekkel foglalkozó portálnak nyilatkozva Costin Manta, az EY Románia adóügyekkel foglalkozó senior menedzsere. Mint részletezte,
Kártérítés ellenben már csak peres úton igényelhető.
„Általában az adó-visszaigénylések késleltetésével próbálják csökkenteni a költségvetési hiányt a romániai kormányok, a vállalkozók nagy része pedig még mindig tart az adóhatóságtól, nem él jogával, és nem kéri a késedelmi kamatot” – fejtette ki a Krónika megkeresésére Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adótanácsadó. Mint rámutatott, általában az év végén vannak nagyobb késések az áfa-visszautalások terén. Az állam úgy próbálja csökkenteni, szinten tartani a költségvetési hiányt, hogy azokat az összegeket, melyeket az áfából vissza kell utalni a vállalkozóknak, a következő évi büdzsére terheli. Az év végi kifizetéseket tehát eltolják a következő év elejére, ezzel pillanatnyilag korrigálják valamennyire a hiányt, de valójában csak görgetik előre a problémát – részletezte a szakértő.
Hozzátette: az adóeljárási törvénykönyv értelmében, ha az állam nem fizet határidőre, az adófizető arra az időszakra kérheti a kamatot.
– hívta fel a figyelmet az adótanácsadó. Hozzáfűzte: mivel a késések gyakoriak, a kamatot sok vállalkozónak kellene kérnie, ám mégis kevesen teszik meg. „Sajnos még mindig sokakban él a kommunizmusból ránk maradt beidegződés, hogy a rendőrséggel, a pénzüggyel nem húzunk ujjat. Pedig nem fognak szobrot állítani a vállalkozónak, ha nem kéri a kamatot a megkésett áfa visszautalásra. Ez ugyanúgy az adófizető joga, mint ahogy az adóhatóság joga, hogy behajtsa az adókat, a késés esetén kiszámolt kamatokat. Mindenkit arra biztatok, éljen ezzel a jogával” – összegzett Debreczeni László.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
szóljon hozzá!