
Érdemes számolni vele. A megkésett áfamegtérítés után kamatot lehet kérni az államtól
A mindenkori román kormányok általában az adó-visszaigénylések késleltetésével próbálják csökkenteni a költségvetési hiányt. Nincs ez másként idén sem, ám a vállalkozók nagy része nem él jogával, és mivel a legtöbben tartanak az adóhatóságtól, nem kéri a késedelmi kamatot vagy a jogos kártérítést.
2019. november 30., 18:322019. november 30., 18:32
2019. november 30., 20:152019. november 30., 20:15
Az államnak kamatot kell fizetnie a vállalkozásoknak, ha késik az általános forgalmi adó (áfa/TVA) megtérítésével – hívják fel a cégvezetők figyelmét az adóügyi szakemberek annak apropóján, hogy a szociáldemokrata párti (PSD) kormány egyebek mellett ezeknek az összegeknek a visszatartásával próbálta minél alacsonyabb szinten, lehetőleg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani az idei év költségvetési hiányát. Mint utólag kiderült, nem sok sikerrel. Most viszont a nemzeti liberális párti (PNL) kormány megígérte, hogy a büdzsé kiigazításakor irányoz elő anyagi erőforrásokat az elmaradt áfamegtérítés kifizetésére.
Ez azonban sok vállalkozás esetében számít megkésettnek, így a törvényi előírásoknak megfelelően nyugodtan kérhetnének kamatot, sőt kártérítést is az államtól.
„Az adófizetők egy egyszerű kérés alapján 0,02 százalékos kamatot kérhetnek minden nap késlekedés után. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a kamatokat átlagban bírósági döntés nyomán fizetik ki, az adóhivatalok ugyanis elutasítják vagy ignorálják a kamatigényléseket” – mutatott rá az Avocat.net jogi ügyekkel foglalkozó portálnak nyilatkozva Costin Manta, az EY Románia adóügyekkel foglalkozó senior menedzsere. Mint részletezte,
Kártérítés ellenben már csak peres úton igényelhető.
„Általában az adó-visszaigénylések késleltetésével próbálják csökkenteni a költségvetési hiányt a romániai kormányok, a vállalkozók nagy része pedig még mindig tart az adóhatóságtól, nem él jogával, és nem kéri a késedelmi kamatot” – fejtette ki a Krónika megkeresésére Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adótanácsadó. Mint rámutatott, általában az év végén vannak nagyobb késések az áfa-visszautalások terén. Az állam úgy próbálja csökkenteni, szinten tartani a költségvetési hiányt, hogy azokat az összegeket, melyeket az áfából vissza kell utalni a vállalkozóknak, a következő évi büdzsére terheli. Az év végi kifizetéseket tehát eltolják a következő év elejére, ezzel pillanatnyilag korrigálják valamennyire a hiányt, de valójában csak görgetik előre a problémát – részletezte a szakértő.
Hozzátette: az adóeljárási törvénykönyv értelmében, ha az állam nem fizet határidőre, az adófizető arra az időszakra kérheti a kamatot.
– hívta fel a figyelmet az adótanácsadó. Hozzáfűzte: mivel a késések gyakoriak, a kamatot sok vállalkozónak kellene kérnie, ám mégis kevesen teszik meg. „Sajnos még mindig sokakban él a kommunizmusból ránk maradt beidegződés, hogy a rendőrséggel, a pénzüggyel nem húzunk ujjat. Pedig nem fognak szobrot állítani a vállalkozónak, ha nem kéri a kamatot a megkésett áfa visszautalásra. Ez ugyanúgy az adófizető joga, mint ahogy az adóhatóság joga, hogy behajtsa az adókat, a késés esetén kiszámolt kamatokat. Mindenkit arra biztatok, éljen ezzel a jogával” – összegzett Debreczeni László.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
szóljon hozzá!