Hirdetés

Jó a magyar–román gazdasági együttműködés – a hűvös államközi viszony ellenére sikertörténet a két ország gazdasági kooperációja

Egyre keresettebbek a magyarországi áruk Romániában. Magyar nemzeti stand a 2019-s aradi élelmiszeripari kiállításon •  Fotó: Makkay József

Egyre keresettebbek a magyarországi áruk Romániában. Magyar nemzeti stand a 2019-s aradi élelmiszeripari kiállításon

Fotó: Makkay József

Négy erdélyi és négy magyarországi megye kereskedelmi kamarája írt alá a napokban együttműködési megállapodást konkrét célok mentén Debrecenben. A Hajdú-Bihar megyei találkozó időzítése nem volt véletlen, hiszen kereken húsz évvel ezelőtt alakult meg a magyar kereskedelmi kamara magyar–román tagozata. Rák János Zoltánnal, a tagozat titkárával vettük számba eredményeiket. A szakember azt is hangsúlyozta, jó fejleménynek tartja, hogy a hűvös román–magyar államközi politikai kapcsolatok ellenére a gazdasági együttműködés sikertörténetnek számít.

Makkay József

2019. június 29., 15:252019. június 29., 15:25

2019. június 29., 15:262019. június 29., 15:26

Húsz évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keretében a magyar–román tagozat. Kitűzött célja maradt mai napig a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése nemcsak a határ menti magyar és romániai megyékben, hanem a két ország egész területén. Rák János Zoltán, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara keretében működő magyar–román tagozat titkára elégedett az elmúlt két évtized tapasztalatával. Megkeresésünkre úgy fogalmazott:

a magyar cégek részéről egyre nagyobb az érdeklődés a romániai piac iránt.

Hirdetés

„A magyar kamara jelenleg 14 külkapcsolati irányban működtet vegyes tagozatokat. A legaktívabbak a magyar–német, a magyar–orosz, a magyar–kínai, a magyar–balkáni és a magyar–román relációban létrejött kereskedelmi kapcsolatok” – nyilatkozta a Krónikának a békéscsabai szakember. A magyar kereskedelmi kivitel legfontosabb célállomása Németország: a német gazdasági kapcsolatok keretében bonyolítják le nagyságrendben a legnagyobb áruforgalmat. Igaz, jóval kisebb volumenben, de a németeket Románia követi a sorban. Rák János Zoltán szerint  a romániai piacon jó ideje megfigyelhető a látványosan megnőtt fogyasztói forgalom, azaz egyre több árura van kereslet, amit egyre több magyarországi cég próbál kiaknázni. Közülük is

az élelmiszeriparban tevékenykedő vállalatok termékeire van a legnagyobb igény, ami a hagyományosan fejlett magyar élelmiszeripar újbóli felfutását jelzi.

Kifogásolt jogszabálykörnyezet

A magyar–román kamarai tagozat húsz évvel ezelőtt elsősorban a határ menti román és magyar megyék vállalkozói között igyekezett közvetíteni, de ez a szerepkör hamarosan átértékelődött, miután kiderült, hogy a román–magyar kereskedelmi kapcsolatban a Románia egész területén működő cégek érdekeltek. Első körben Székelyföld és Erdély más régiói irányába nyitottak, de hamarosan a Kárpátokon túli román területeken, Havasalföldön és Moldvában is felveszik a kapcsolatot a helyi kereskedelmi kamarákkal és a különböző vállalkozói szövetségekkel. Jelenleg tucatnyi romániai kereskedelmi kamarával és 5 vállalkozói szövetséggel van együttműködési megállapodásuk.

Rák János Zoltán azt is elmondja, hogy a látványosan fejlődő román–magyar gazdasági kapcsolatok ellenére nem leányálom talpon maradni a romániai piacon. Mint általában a külföldi üzletemberek, a magyarországiak is

a kiszámíthatatlanul változó jogszabálykörnyezetet kifogásolják, amivel csak úgy lehet megbirkózni, ha „hozzáidomulnak” a romániai piachoz, tisztában vannak a lehetőségekkel és a kiskapukkal.

„Kamarai tagjainknak folyamatosan tartunk rendezvényeket Békéscsabán, Debrecenben vagy Budapesten, ahova előadóként meghívunk olyan magyarországi és erdélyi szakembereket, akik naprakész információval rendelkeznek nemcsak a jogszabályi háttérről, hanem általában a vállalkozói környezetről és  egyéb tudnivalókról is ” – fogalmazott a Krónikának Rák János Zoltán.

A magyar kamarai tagság sok előnnyel jár a vállalkozók számára, hiszen az Erdélyben rendszeresen megrendezett szakkiállításokon a magyar cégek magyar nemzeti stand keretében szoktak részt venni, amelynek költségeibe bepótol a magyar államkassza. Számos közös kiállítás költségeit pályázati forrásokból fedezik, ami nagy segítséget jelent a cégek számára. A gazdasági szakember arról is beszélt lapunknak, hogy az általuk kiépített magyar–román kapcsolatok visszafelé is működnek, hiszen számos romániai magyar vállalkozást támogatnak a magyarországi piacra jutásban.  

 Előnyben a határ menti régiók

A magyar–román kapcsolatokban a határ menti régiók a legsikeresebbek, elsősorban a földrajzi közelség okán. Nem véletlen, hogy a kamarai kapcsolatok húsz évvel ezelőtti „hivatalossá tételének” évfordulóján négy-négy magyar–román határ menti kereskedelmi és iparkamara kötött partnerségi megállapodást szerdán Debrecenben. Ezzel kapcsolatban Rák János Zoltán lapunknak elmondta, hogy a találkozón nyitott légkörben

sikerült kidolgozni egy olyan együttműködést, amely a közös és hatékony infrastruktúra-fejlesztéssel egyféle közös gazdasági és munkaerőpiaccá tenné a régiót.

A kamarai szakember szerint ez elsősorban azzal függ össze, hogy a magyar kormány kemény infrastruktúra-fejlesztésbe fogott Kelet-Magyarországon, és értelemszerűen azt szeretné, hogy az új gyorsforgalmi utak, autósztrádák és a vasúti hálózat határon innen és túl szervesen összekapcsolódna. Rák szerint ez nemcsak az egyre nagyobb számban Kelet-Magyarországon megtelepülő multinacionális cégek érdeke, hanem mindkét országé egyaránt. „A Vajdaságot Békéscsabával, Debrecennel, Nagyszalontával és Nagyváraddal összekötő gyorsvasút terve újfajta mobilitást tesz lehetővé, az óránként 150–160 km-es gyorsasággal közlekedő vonatok új arculatot adnának közös régiónkak” – magyarázza a szakember. Rák azt is hangsúlyozza, hogy a magyarországi elképzelésekkel egyetértő bánsági és partiumi szakemberek elmondták:

belátható időn belül Aradot és Nagyváradot is gyorsforgalmi út fogja összekötni.

A határ túloldalán ugyanezt tervezi a magyar kormány, amikor az A3-as és az A5-ös autópályákat kötnék össze egy szintén gyorsforgalmi folyosóval Békéscsaba és Debrecen között.

Schengeni csatlakozásra várva

Rák szerint abban mindenki egyetért, hogy a schengeni határzár felszámolása nagyságrenddel segítené a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődését. Igaz, hogy a másfél évvel ezelőtt megnyitott több román–magyar kis határ–átkelő jelentősen könnyített például a mezőgazdasági tevékenységekkel foglalkozó vállalkozások helyzetén, hiszen sok cég a másik ország határ menti területén foglalkozik növénytermesztéssel és állattenyésztéssel, illetve bérelnek nagy kiterjedésű szántóföldeket, de a kis határ menti forgalom sem működik az elvárt szinten, mert legtöbb helyen román idő szerint már öt órakor zár a határátkelő. Ezt sok agrárvállalkozó kifogásolja, de még nem sikerült megoldást találni rá. Ugyanakkor gondot okoz a határforgalomban tapasztalt kamiontorlódás is. Hiába van például az Aradtól Magyarországra tartó autópályán a határátkelőnél nyolc sáv, a kamionok gyakran mégis több órát várakoznak.

A szakember lapunknak elmondta, ezekről a gondokról is részletesen beszéltek romániai kollégáikkal. Jól látszik, hogy ezek a problémák nemcsak a magyarországiakat, hanem az erdélyieket is foglalkoztatják, így közös kiútkeresésben gondolkodnak. Rák jó fejleménynek tartja, hogy

a hűvös román–magyar államközi politikai kapcsolatok ellenére a gazdasági együttműködés sikertörténetnek számít.

A kilátások biztatóak, hiszen a vállalkozók érdekei a határ mindkét oldalán azonosak. „A debreceni találkozón sokat beszéltünk a szakképzésről, hiszen Romániában és Magyarországon is egyre égetőbb kérdés a szakemberhiány. A német minta alapján bevezetett magyarországi duális képzés most kezd nálunk igazából beindulni, egyre nagyobb érdeklődés van iránta” – magyarázta a szakember. A magyar minta Erdélyben is kezd elterjedni, a romániai kamarák legalábbis érdeklődnek iránta. A közös együttműködés alapjai ilyen téren is új lehetőségeket nyitnak a szakmunkásképzés területén.


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 04., hétfő

Új trend az ingatlanpiacon: a lakások drágultak jobban, mint a családi házak

A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.

Új trend az ingatlanpiacon: a lakások drágultak jobban, mint a családi házak
Hirdetés
2026. május 04., hétfő

A Ciolacu-kormányt okolja a hiány miatt az USR, a párt szerint a helyzet tovább romolhat

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.

A Ciolacu-kormányt okolja a hiány miatt az USR, a párt szerint a helyzet tovább romolhat
2026. május 04., hétfő

Lankadt a lakásvásárlási kedv Romániában

Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).

Lankadt a lakásvásárlási kedv Romániában
2026. május 04., hétfő

Újabb történelmi rekord: alulról súrolja az 5,20 lejes szintet az euró árfolyama

Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.

Újabb történelmi rekord: alulról súrolja az 5,20 lejes szintet az euró árfolyama
Hirdetés
2026. május 04., hétfő

Szakértő: folytatódik az üzemanyagok drágulása, közel a 10 lejes gázolaj

Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.

Szakértő: folytatódik az üzemanyagok drágulása, közel a 10 lejes gázolaj
2026. május 03., vasárnap

Melyik az és mit tud a legolcsóbb új autó Romániában?

Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.

Melyik az és mit tud a legolcsóbb új autó Romániában?
2026. május 03., vasárnap

Bónuszosztás a lakossági árak csökkentése helyett: kifakadt Ilie Bolojan

Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.

Bónuszosztás a lakossági árak csökkentése helyett: kifakadt Ilie Bolojan
Hirdetés
2026. május 02., szombat

Negyedik napja emelkednek az üzemanyagárak

A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.

Negyedik napja emelkednek az üzemanyagárak
2026. május 01., péntek

Közös jólét? Európa üdvözli a Mercosur-egyezmény ideiglenes hatályba lépését

Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.

Közös jólét? Európa üdvözli a Mercosur-egyezmény ideiglenes hatályba lépését
2026. május 01., péntek

Románia jó sokat nyer, de még többet veszít

Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.

Románia jó sokat nyer, de még többet veszít
Hirdetés
Hirdetés