Hirdetés

Jó a magyar–román gazdasági együttműködés – a hűvös államközi viszony ellenére sikertörténet a két ország gazdasági kooperációja

Egyre keresettebbek a magyarországi áruk Romániában. Magyar nemzeti stand a 2019-s aradi élelmiszeripari kiállításon •  Fotó: Makkay József

Egyre keresettebbek a magyarországi áruk Romániában. Magyar nemzeti stand a 2019-s aradi élelmiszeripari kiállításon

Fotó: Makkay József

Négy erdélyi és négy magyarországi megye kereskedelmi kamarája írt alá a napokban együttműködési megállapodást konkrét célok mentén Debrecenben. A Hajdú-Bihar megyei találkozó időzítése nem volt véletlen, hiszen kereken húsz évvel ezelőtt alakult meg a magyar kereskedelmi kamara magyar–román tagozata. Rák János Zoltánnal, a tagozat titkárával vettük számba eredményeiket. A szakember azt is hangsúlyozta, jó fejleménynek tartja, hogy a hűvös román–magyar államközi politikai kapcsolatok ellenére a gazdasági együttműködés sikertörténetnek számít.

Makkay József

2019. június 29., 15:252019. június 29., 15:25

2019. június 29., 15:262019. június 29., 15:26

Húsz évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keretében a magyar–román tagozat. Kitűzött célja maradt mai napig a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése nemcsak a határ menti magyar és romániai megyékben, hanem a két ország egész területén. Rák János Zoltán, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara keretében működő magyar–román tagozat titkára elégedett az elmúlt két évtized tapasztalatával. Megkeresésünkre úgy fogalmazott:

a magyar cégek részéről egyre nagyobb az érdeklődés a romániai piac iránt.

Hirdetés

„A magyar kamara jelenleg 14 külkapcsolati irányban működtet vegyes tagozatokat. A legaktívabbak a magyar–német, a magyar–orosz, a magyar–kínai, a magyar–balkáni és a magyar–román relációban létrejött kereskedelmi kapcsolatok” – nyilatkozta a Krónikának a békéscsabai szakember. A magyar kereskedelmi kivitel legfontosabb célállomása Németország: a német gazdasági kapcsolatok keretében bonyolítják le nagyságrendben a legnagyobb áruforgalmat. Igaz, jóval kisebb volumenben, de a németeket Románia követi a sorban. Rák János Zoltán szerint  a romániai piacon jó ideje megfigyelhető a látványosan megnőtt fogyasztói forgalom, azaz egyre több árura van kereslet, amit egyre több magyarországi cég próbál kiaknázni. Közülük is

az élelmiszeriparban tevékenykedő vállalatok termékeire van a legnagyobb igény, ami a hagyományosan fejlett magyar élelmiszeripar újbóli felfutását jelzi.

Kifogásolt jogszabálykörnyezet

A magyar–román kamarai tagozat húsz évvel ezelőtt elsősorban a határ menti román és magyar megyék vállalkozói között igyekezett közvetíteni, de ez a szerepkör hamarosan átértékelődött, miután kiderült, hogy a román–magyar kereskedelmi kapcsolatban a Románia egész területén működő cégek érdekeltek. Első körben Székelyföld és Erdély más régiói irányába nyitottak, de hamarosan a Kárpátokon túli román területeken, Havasalföldön és Moldvában is felveszik a kapcsolatot a helyi kereskedelmi kamarákkal és a különböző vállalkozói szövetségekkel. Jelenleg tucatnyi romániai kereskedelmi kamarával és 5 vállalkozói szövetséggel van együttműködési megállapodásuk.

Rák János Zoltán azt is elmondja, hogy a látványosan fejlődő román–magyar gazdasági kapcsolatok ellenére nem leányálom talpon maradni a romániai piacon. Mint általában a külföldi üzletemberek, a magyarországiak is

a kiszámíthatatlanul változó jogszabálykörnyezetet kifogásolják, amivel csak úgy lehet megbirkózni, ha „hozzáidomulnak” a romániai piachoz, tisztában vannak a lehetőségekkel és a kiskapukkal.

„Kamarai tagjainknak folyamatosan tartunk rendezvényeket Békéscsabán, Debrecenben vagy Budapesten, ahova előadóként meghívunk olyan magyarországi és erdélyi szakembereket, akik naprakész információval rendelkeznek nemcsak a jogszabályi háttérről, hanem általában a vállalkozói környezetről és  egyéb tudnivalókról is ” – fogalmazott a Krónikának Rák János Zoltán.

A magyar kamarai tagság sok előnnyel jár a vállalkozók számára, hiszen az Erdélyben rendszeresen megrendezett szakkiállításokon a magyar cégek magyar nemzeti stand keretében szoktak részt venni, amelynek költségeibe bepótol a magyar államkassza. Számos közös kiállítás költségeit pályázati forrásokból fedezik, ami nagy segítséget jelent a cégek számára. A gazdasági szakember arról is beszélt lapunknak, hogy az általuk kiépített magyar–román kapcsolatok visszafelé is működnek, hiszen számos romániai magyar vállalkozást támogatnak a magyarországi piacra jutásban.  

 Előnyben a határ menti régiók

A magyar–román kapcsolatokban a határ menti régiók a legsikeresebbek, elsősorban a földrajzi közelség okán. Nem véletlen, hogy a kamarai kapcsolatok húsz évvel ezelőtti „hivatalossá tételének” évfordulóján négy-négy magyar–román határ menti kereskedelmi és iparkamara kötött partnerségi megállapodást szerdán Debrecenben. Ezzel kapcsolatban Rák János Zoltán lapunknak elmondta, hogy a találkozón nyitott légkörben

sikerült kidolgozni egy olyan együttműködést, amely a közös és hatékony infrastruktúra-fejlesztéssel egyféle közös gazdasági és munkaerőpiaccá tenné a régiót.

A kamarai szakember szerint ez elsősorban azzal függ össze, hogy a magyar kormány kemény infrastruktúra-fejlesztésbe fogott Kelet-Magyarországon, és értelemszerűen azt szeretné, hogy az új gyorsforgalmi utak, autósztrádák és a vasúti hálózat határon innen és túl szervesen összekapcsolódna. Rák szerint ez nemcsak az egyre nagyobb számban Kelet-Magyarországon megtelepülő multinacionális cégek érdeke, hanem mindkét országé egyaránt. „A Vajdaságot Békéscsabával, Debrecennel, Nagyszalontával és Nagyváraddal összekötő gyorsvasút terve újfajta mobilitást tesz lehetővé, az óránként 150–160 km-es gyorsasággal közlekedő vonatok új arculatot adnának közös régiónkak” – magyarázza a szakember. Rák azt is hangsúlyozza, hogy a magyarországi elképzelésekkel egyetértő bánsági és partiumi szakemberek elmondták:

belátható időn belül Aradot és Nagyváradot is gyorsforgalmi út fogja összekötni.

A határ túloldalán ugyanezt tervezi a magyar kormány, amikor az A3-as és az A5-ös autópályákat kötnék össze egy szintén gyorsforgalmi folyosóval Békéscsaba és Debrecen között.

Schengeni csatlakozásra várva

Rák szerint abban mindenki egyetért, hogy a schengeni határzár felszámolása nagyságrenddel segítené a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődését. Igaz, hogy a másfél évvel ezelőtt megnyitott több román–magyar kis határ–átkelő jelentősen könnyített például a mezőgazdasági tevékenységekkel foglalkozó vállalkozások helyzetén, hiszen sok cég a másik ország határ menti területén foglalkozik növénytermesztéssel és állattenyésztéssel, illetve bérelnek nagy kiterjedésű szántóföldeket, de a kis határ menti forgalom sem működik az elvárt szinten, mert legtöbb helyen román idő szerint már öt órakor zár a határátkelő. Ezt sok agrárvállalkozó kifogásolja, de még nem sikerült megoldást találni rá. Ugyanakkor gondot okoz a határforgalomban tapasztalt kamiontorlódás is. Hiába van például az Aradtól Magyarországra tartó autópályán a határátkelőnél nyolc sáv, a kamionok gyakran mégis több órát várakoznak.

A szakember lapunknak elmondta, ezekről a gondokról is részletesen beszéltek romániai kollégáikkal. Jól látszik, hogy ezek a problémák nemcsak a magyarországiakat, hanem az erdélyieket is foglalkoztatják, így közös kiútkeresésben gondolkodnak. Rák jó fejleménynek tartja, hogy

a hűvös román–magyar államközi politikai kapcsolatok ellenére a gazdasági együttműködés sikertörténetnek számít.

A kilátások biztatóak, hiszen a vállalkozók érdekei a határ mindkét oldalán azonosak. „A debreceni találkozón sokat beszéltünk a szakképzésről, hiszen Romániában és Magyarországon is egyre égetőbb kérdés a szakemberhiány. A német minta alapján bevezetett magyarországi duális képzés most kezd nálunk igazából beindulni, egyre nagyobb érdeklődés van iránta” – magyarázta a szakember. A magyar minta Erdélyben is kezd elterjedni, a romániai kamarák legalábbis érdeklődnek iránta. A közös együttműködés alapjai ilyen téren is új lehetőségeket nyitnak a szakmunkásképzés területén.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 12., péntek

Elárverezik egy svéd autóipari cég romániai gyárát

A közelmúltban több autóipari beszállító jelentette be gyárainak bezárását vagy a termelés áthelyezését az Európai Unión kívülre, ugyanis az ágazat világszerte küzd a zöld átállás, a konkurencia és a vásárlóerő csökkenése jelentette kihívással.

Elárverezik egy svéd autóipari cég romániai gyárát
Hirdetés
2025. december 12., péntek

„Bezzegmagyarországoznak” Romániában a vasútfejlesztések láttán

Miközben Magyarország egységes stratégia alapján, integrált projektekkel és kiszámítható ütemterv szerint valósít meg vasútfejlesztéseket, Románia elaprózott beruházásokkal, újra és újra kiírt pályázatokkal, elnyúló határidőkkel dolgozik.

„Bezzegmagyarországoznak” Romániában a vasútfejlesztések láttán
2025. december 12., péntek

Nem javult az áfabegyűjtés hatékonysága, Románia továbbra is az utolsó helyen áll az EU-ban

Továbbra is Romániában a leggyengébb az általános forgalmi adó (áfa/TVA) begyűjtésének a hatékonysága – irányította rá a figyelmet az Európai Bizottság által a héten közzétett, Áfarés Európában című jelentés.

Nem javult az áfabegyűjtés hatékonysága, Románia továbbra is az utolsó helyen áll az EU-ban
2025. december 12., péntek

Enyhén nőtt az átlagbér októberben

Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén nőtt az átlagbér októberben
Enyhén nőtt az átlagbér októberben
2025. december 12., péntek

Enyhén nőtt az átlagbér októberben

Hirdetés
2025. december 12., péntek

Továbbra is alulról súrolja a 10 százalékot az infláció, az áram drágult a legnagyobb mértékben

Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Továbbra is alulról súrolja a 10 százalékot az infláció, az áram drágult a legnagyobb mértékben
2025. december 11., csütörtök

Megfizetünk az autóért: tudnivalók a gépjárműadó emeléséről

Az alkotmánybíróság rábólintásával véglegessé vált az a fiskális csomag, amely 2026-tól gyökeresen átalakítja többek között a gépjárművek adózását Romániában.

Megfizetünk az autóért: tudnivalók a gépjárműadó emeléséről
2025. december 11., csütörtök

Bolojan: nem lesz szükség újabb adóemelésekre

A kormány várhatóan január végén fogadja el a jövő évi állami költségvetést – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy szerda esti televíziós interjúban.

Bolojan: nem lesz szükség újabb adóemelésekre
Bolojan: nem lesz szükség újabb adóemelésekre
2025. december 11., csütörtök

Bolojan: nem lesz szükség újabb adóemelésekre

Hirdetés
2025. december 11., csütörtök

Újabb elbocsátásokra készül a Bosch: több mint félezer állás szűnik meg

Ötszáznál több munkahelyet szüntet meg Romániában a Bosch. Az elbocsátásokat a Bosch Global Business Services fogja végrehajtani. A leépítés a cég temesvári alkalmazottait érinti.

Újabb elbocsátásokra készül a Bosch: több mint félezer állás szűnik meg
2025. december 10., szerda

Csökkent az ünnep előtti hetekben a romániai sertéshús ára, de várhatóan emelkedni fog

A romániai sertéstartók tapasztalják a legdrasztikusabb húsár-csökkenést az EU-ban karácsony előtt.

Csökkent az ünnep előtti hetekben a romániai sertéshús ára, de várhatóan emelkedni fog
2025. december 10., szerda

Erdélyben dolgozna fel ritkaföldfémeket egy amerikai cég

A kritikus ásványi anyagok feldolgozásával foglalkozó amerikai Critical Metals megállapodást írt alá a Nuclearelectrica barcaföldvári ércfeldolgozó üzemével egy közös vállalkozás létrehozásáról, amelynek célja egy ritkaföldfém-feldolgozó építése.

Erdélyben dolgozna fel ritkaföldfémeket egy amerikai cég
Hirdetés
Hirdetés