2009. február 10., 00:022009. február 10., 00:02
Sokba kerül az országnak, ha újabb készenléti hitelt vesz igénybe a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) – figyelmeztetett Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank elnöke. “A készenléti hitel olyan, mint egy használaton kívüli esernyő, amelyért 25 százalékos kezelési költséget fizetünk, ami több százmillió eurós többletköltséget jelent. Ki állja majd ezt” – tette fel a kérdést tegnap a jegybankelnök.
Mugur Isărescu mindezt azt követően nyilatkozta, hogy találkozott Gheorghe Pogea pénzügyminiszterrel, valamint a bankszövetség képviselőivel. A megbeszélésen napirendre került a 2009-es költségvetés, az ország pénzügyi és gazdasági helyzete, és az is felmerült, hogy a pénzintézetek társfinanszírozóként beszállnak-e egyes nagyszabású beruházásokba.
A főbankár figyelmeztetett arra is, hogy az államadósság összege is túlságosan nagy. “Mintegy két-három milliárd euróról van szó, a pénzügyminisztérium ebből vélhetően kétmilliárd euró finanszírozására tud forrást találni” – mutatott rá Isărescu. Kifejtette ugyanakkor, hogy az Európai Uniótól fölvett kölcsön “nem ártana”, figyelembe véve az uniós források felhasználási kapacitását. Közölte, egyeztetett Traian Băsescu államfővel is, és arra a következtetésre jutott, hogy az ország az adminisztratív kapacitás hiánya miatt nem képes 6–7 milliárd eurót lehívni, ezért nem ártana az uniós előfinanszírozás.
Isărescu egyúttal leszögezte: a jegybank akkor sem finanszírozza az állami költségvetés deficitjét, ha az államkincstár számlája lenullázódik. “A költségvetési deficit kérdése rendkívüli jelentőséggel bír, a Nemzeti Bank pedig egyetlen banit sem tud ebből átvállalni. Amint a kincstár egyenlege lenullázódik, a kifizetések leállnak” – jelentette ki. Mindezt azzal indokolta, hogy tiszteletben kell tartani a jegybank semlegességét, amely nem finanszírozhatja közvetlen módon a költségvetési hiányt. Rámutatott, a költségvetési hiány az elmúlt hónapokban elérte a GDP 3 százalékát, ennek finanszírozása pedig nem lett volna lehetséges a nemzeti bank, egyes kereskedelmi bankok és a kincstár együttműködése nélkül. Közölte, a jegybank a 2008-as hiány finanszírozására egymilliárd eurót dobott piacra. Megoldásként felvázolta: a hiányt a jövőben államkötvények kibocsátásával lehetne finanszírozni, mivel Európában a román belső államadósság a legalacsonyabb.
Gheorghe Pogea úgy vélte, 2004-ben a bruttó hazai termék 1,44 százalékát kitevő összeget tud az ország lehívni az EU-tól, ami a tavalyi összeg ötszörös. Az uniós csatlakozás óta Románia összesen csupán 176 millió eurót tudott felhasználni a rendelkezésre álló 3,1 milliárdos keretből. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója korábban úgy nyilatkozott: a valutaalapnak sürgős tőkeinjekcióra van szüksége, ha a jövőben is segíteni kíván a bajba jutott gazdaságokon, és figyelmeztetett: a jelenleg az intézmény rendelkezésére álló összeg legfeljebb hat hónapra elég.
A bankszövetség képviselői fölkérték a jegybank elnökét: az általa vezetett intézmény tegye lehetővé, hogy a kereskedelmi bankok ismét finanszírozhassák a reálgazdaságot. Ehhez többek között azt tartják szükségesnek, hogy a központi bank hosszabbítsa meg a hitelek törlesztésének késedelmi határidejét a jelenlegi 90-ől 150 napra. Ez lehetővé teszi, hogy a bankok átütemezzék a gazdasági válság által érintett ügyfelek hiteleit. Egyúttal javasolták a hitelmediátor intézményének létrehozását, amelyet 2008 óta a francia kormány is sikerrel alkalmaz: ennek segítségével 30 ezer munkahelyet mentett meg, és a mediátorhoz fordult 4000 cég közül 1200-at sikerült megmenteni a csődtől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok