2009. február 10., 00:022009. február 10., 00:02
Sokba kerül az országnak, ha újabb készenléti hitelt vesz igénybe a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) – figyelmeztetett Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank elnöke. “A készenléti hitel olyan, mint egy használaton kívüli esernyő, amelyért 25 százalékos kezelési költséget fizetünk, ami több százmillió eurós többletköltséget jelent. Ki állja majd ezt” – tette fel a kérdést tegnap a jegybankelnök.
Mugur Isărescu mindezt azt követően nyilatkozta, hogy találkozott Gheorghe Pogea pénzügyminiszterrel, valamint a bankszövetség képviselőivel. A megbeszélésen napirendre került a 2009-es költségvetés, az ország pénzügyi és gazdasági helyzete, és az is felmerült, hogy a pénzintézetek társfinanszírozóként beszállnak-e egyes nagyszabású beruházásokba.
A főbankár figyelmeztetett arra is, hogy az államadósság összege is túlságosan nagy. “Mintegy két-három milliárd euróról van szó, a pénzügyminisztérium ebből vélhetően kétmilliárd euró finanszírozására tud forrást találni” – mutatott rá Isărescu. Kifejtette ugyanakkor, hogy az Európai Uniótól fölvett kölcsön “nem ártana”, figyelembe véve az uniós források felhasználási kapacitását. Közölte, egyeztetett Traian Băsescu államfővel is, és arra a következtetésre jutott, hogy az ország az adminisztratív kapacitás hiánya miatt nem képes 6–7 milliárd eurót lehívni, ezért nem ártana az uniós előfinanszírozás.
Isărescu egyúttal leszögezte: a jegybank akkor sem finanszírozza az állami költségvetés deficitjét, ha az államkincstár számlája lenullázódik. “A költségvetési deficit kérdése rendkívüli jelentőséggel bír, a Nemzeti Bank pedig egyetlen banit sem tud ebből átvállalni. Amint a kincstár egyenlege lenullázódik, a kifizetések leállnak” – jelentette ki. Mindezt azzal indokolta, hogy tiszteletben kell tartani a jegybank semlegességét, amely nem finanszírozhatja közvetlen módon a költségvetési hiányt. Rámutatott, a költségvetési hiány az elmúlt hónapokban elérte a GDP 3 százalékát, ennek finanszírozása pedig nem lett volna lehetséges a nemzeti bank, egyes kereskedelmi bankok és a kincstár együttműködése nélkül. Közölte, a jegybank a 2008-as hiány finanszírozására egymilliárd eurót dobott piacra. Megoldásként felvázolta: a hiányt a jövőben államkötvények kibocsátásával lehetne finanszírozni, mivel Európában a román belső államadósság a legalacsonyabb.
Gheorghe Pogea úgy vélte, 2004-ben a bruttó hazai termék 1,44 százalékát kitevő összeget tud az ország lehívni az EU-tól, ami a tavalyi összeg ötszörös. Az uniós csatlakozás óta Románia összesen csupán 176 millió eurót tudott felhasználni a rendelkezésre álló 3,1 milliárdos keretből. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója korábban úgy nyilatkozott: a valutaalapnak sürgős tőkeinjekcióra van szüksége, ha a jövőben is segíteni kíván a bajba jutott gazdaságokon, és figyelmeztetett: a jelenleg az intézmény rendelkezésére álló összeg legfeljebb hat hónapra elég.
A bankszövetség képviselői fölkérték a jegybank elnökét: az általa vezetett intézmény tegye lehetővé, hogy a kereskedelmi bankok ismét finanszírozhassák a reálgazdaságot. Ehhez többek között azt tartják szükségesnek, hogy a központi bank hosszabbítsa meg a hitelek törlesztésének késedelmi határidejét a jelenlegi 90-ől 150 napra. Ez lehetővé teszi, hogy a bankok átütemezzék a gazdasági válság által érintett ügyfelek hiteleit. Egyúttal javasolták a hitelmediátor intézményének létrehozását, amelyet 2008 óta a francia kormány is sikerrel alkalmaz: ennek segítségével 30 ezer munkahelyet mentett meg, és a mediátorhoz fordult 4000 cég közül 1200-at sikerült megmenteni a csődtől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
A mezőgazdasági minisztérium javaslatára a szerdai kormányülésen elfogadták a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot.
Látogatottsági adatok