Fotó: Videófelvétel
Spontán sztrájkba kezdtek csütörtökön a Bihar megyei Rézbányán működő, rézbányászattal foglalkozó, brit tulajdonú Vast Băiţa Plai Rt. munkatársai, miután a cég sokadszor késik a bérek kifizetésével.
2023. szeptember 21., 16:572023. szeptember 21., 16:57
A bányászok szakszervezetének közleménye szerint a munkások nem hajlandók lemenni a tárnákba, miután a cég vezetősége nem tartotta be azon ígéretét, miszerint az alkalmazottak szeptember 20-án megkapják a fizetésüket.
A szakszervezet közleményes szerint szinte havi rendszerességgel előfordul, hogy a munkáltató késlekedik a bérek kifizetésével és az élelmiszer-utalványok kiosztásával.
Ez a helyzet enyhén szólva is furcsa, tekintve, hogy a bánya rézércet termel ki, ami rendkívül fontos nyersanyag a jelenlegi gazdasági körülmények között” – áll a közleményben.
A szakszervezet követeli, hogy a gazdasági minisztérium és a kormánynak alárendelt és a miniszterelnök koordinálásával működő Ásványkincsek Országos Ügynöksége ellenőrizze, hogy a Vast Băița Plai Rt., amely a Vast Resources PLC brit vállalat tulajdonában lévő Vast Băița Plai platformon rézérceket termel ki, betartja-e az engedély megadásának feltételeit, valamint
„Felhívással fordulunk a román politikai osztályhoz és az illetékes intézményekhez, hogy szankcionálják az ilyen magatartást, mert a befektetők ilyen magatartása nemcsak erkölcstelen, hanem némileg törvénytelen is. Azzal, hogy nem törődnek azzal, hogy tárgyalásokat kezdjenek a kollektív munkaszerződésről, noha erre törvényi kötelezettségük van, nem tesznek eleget a saját alkalmazottaik kifizetésére vonatkozó kötelezettségüknek, és a megalapozott gyanú szerint megszegik saját magatartási kódexüket, rossz szolgálatot tesznek a munkavállalóknak, a befektetőknek és a román államnak. Felszólítjuk a politikai osztályt és az állami intézményeket, hogy a Baița Plai platformon képviseljék a munkavállalók érdekeit, és biztosítsák az összes munkavállaló jogainak tiszteletben tartását a hatályos jogszabályoknak megfelelően” – áll a bányászok követelésében.
A rézványai céget 2013-ban a gazdaságosság hiányára hivatkozva bezárták. A 2014-ben a romániai piacra belépett Vast Resources 2020-ban indította újra a termelést. Az angliai anyacég vezetői 2021-ben már derűlátó közleményben tudatták, hogy a bányászati tevékenység tovább bővül.
Idén a kitermelés növekedését jelentették, és úgy becsülték, hogy a cég tevékenysége hamarosan nyereségessé válik. A cégnek mintegy 400 alkalmazottja van. A cég tavalyi bejelentése szerint a beruházások nyomán havi 7000 tonnáról havi 14 000 tonnára bővítették az ércfeldolgozó-kapacitást. A bánya értékét a Vast Resources 70 millió dollárra becsüli.
Nem csak rezet, uránércet is bányásztak Rézbányán
Rézbányán már a középkor óta zajlik a rézérc kitermelése, de nem csupán rezet bányásznak a helyszínen. A török időkben megszűnt benne a bányaművelés, 1726-ban birtokosa, a nagyváradi római katolikus püspökség indította újra. 1744 után a püspökség vaskohi uradalma két ispánsága közül az egyiknek lett a székhelye. 1751-ben a bányákban részesedést szerzett a királyi kincstár. Az Antal-tárnában 1755-ben már ólomércet termeltek ki. Német bányászai számára 1793-ban római katolikus plébániát szerveztek. A helyben bányászott réz- és ezüstércet a gyulafehérvári pénzverdének adták el, az ólmot helyben dolgozták fel. 1840-ben 227 bánya- és kohómunkás és 25 fuvaros dolgozott benne. 1863–64 és 1870 között a bányászat ideiglenesen szünetelt, majd a magyar állam indította újra a Mélyvölgybánya nevű tárnát. 1880-ban 1567 kg ezüstöt, 5326 kg ólmot és 7399 kg rezet termeltek ki. 1899-ben a Gizella- és a Réz-bányában megkezdték a márvány bányászatát. Az 1900-as évekig közigazgatásilag két részből, Rézbányaváros-ból és Rézbányafalu-ból állt. 1935-ben az Aurum cég kezdett bányáiban molibdént és bizmutot bányászni, 1937-ben összesen 27 tonnát. 1938-ban flottáló üzemet is létrehoztak. 1959–60-ban megnyitották az 1 Molibden aknát, majd hamarosan másik kettőt. A molibdén- és bizmutbányászat az 1970-es években ért csúcspontjára. A második világháború után külterületén hozták létre Diófást. Rézbányától két és fél kilométerre északra a Sovrom–Kvarțit szovjet–román vállalat kezdte meg 1952-ben az uránérc felszíni és felszín alatti bányászatát. A kinyert érc nagy részét közvetlenül a Szovjetunióba szállították, és e célból a Vaskohsziklás és Szegyest közötti Dumbrava fennsíkon repülőteret is kialakítottak. Az uránércbányászat miatt a vidék lakossága sokszorosára duzzadt. 1960 után csökkent a termelés, bár 1962-ben megnyitották az Avram Iancu bányát. Gheorghe Gheorghiu-Dej 1965-ben felmondta a szovjetekkel kötött uránbányászati szerződést, ezután az ércet Földvár mellett dolgozták föl. 1985-ben itt hozták létre Románia egyetlen atomtemetőjét az egykori uránbánya két tárnájában, 840 méteres magasságban. 1970 körül a településtől öt kilométerre kőbányát is nyitottak, ahol fehér díszítő mészkövet termelnek ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!