
Fotó: Agerpres
2009. március 06., 09:282009. március 06., 09:28
A pezsgősüveg csenget, amikor a buborékok állapota azt mutatja, hogy az ital elérte az ideális ízt biztosító hőmérsékletet, egy gyógyszertároló pedig arra emlékeztet külön hangjelzéssel, hogy mikor melyik orvosságot kell bevenni: ezek az „intelligens” termékek március 8-áig tekinthetők meg a mesterséges intelligenciát kutató német központ hannoveri standján a CeBIT-en.
Háziasszonyok számára nélkülözhetetlenné válhat a tajvani Asus informatikai cég konyhai érintőképernyője. A berendezést ugyanúgy be lehet állítani a sütőbe helyezett tészta állapotának ellenőrzésére, mint arra, hogy virtuális post-it üzenetekkel figyelmeztesse a tulajdonost a bevásárlási teendőkre, egy internetes link segítségével pedig recepteket képes lekérni a világhálóról. A német Simple Feature cég „megértő vekkere” a nehéz ébredést teszi egy kicsit kevésbé nehézzé: figyeli az alvó álmát, lélegzésének ritmusát, hogy akkor szólaljon meg, amikor a tulajdonos álma a legkevésbé mély, legalábbis a beállított időponthoz képest legfeljebb 30 perces időhatáron belül.
| Nő a hordozható számítógépek piaca, népszerűek a netbookok, de ez nem menti meg az iparágat attól, hogy soha nem látott mélységbe zuhanjon – számol be az Index internetes portál. Utoljára 2001-ben zuhant nagyot a számítógépipar, de az akkori 3,2 százalékos visszaesés eltörpül a 2009-ben várhatóhoz képest. A Gartner piackutató cég szerint idén várhatóan 257 millió új számítógépet adnak el, azaz 11,9 százalékkal kevesebbet, mint 2008-ban. A fejlődő és a fejlett piacokon is szokatlan lassulás várható. Eddig a fejlődő piacokon 2002-ben volt a legkisebb növekedés (11,1 százalék), a fejlett piacokon pedig 2001-ben volt a legnagyobb zuhanás (–7,9 százalék). A Gartner szerint mindkét piac új negatív rekordot állít fel 2009-ben, a fejlődő piacok 10,4 százalékos csökkenéssel, a fejlett piacok 13 százalékos csökkenéssel. |
Több meglehetősen szokatlan lelemény igyekszik megfelelni a 2009. évi hannoveri CeBIT által meghirdetett „zöld” céloknak. A termékek önmagukat nem falják ugyan fel, amikor betöltötték feladatukat, de majdnem: az ATP kaliforniai cég memóriakártyái és USB-kulcsai kukoricából készülnek, pontosabban egy olyan, természetesen úton lebomló anyagból, amely ennek a terménynek az erjesztése révén készül. Ezeknek az újrahasznosítható eszközöknek értékesítéséből eredő bevételek egy része faültetési tervek pénzelésére szolgál majd.
A környezetvédelmi logikát követi a koreai Inca Solution cég elosztókapcsolója is. Amikor a számítógépet hosszú időn át nem használják, ez a konnektor automatikusan kikapcsolja az összes perifériát: a képernyőt, a hangszórókat, a nyomtatót stb. A német Garmin olyan navigációs rendszert dolgozott ki, amely valós időben követi az üzemanyag-fogyasztást, és így lehetővé teszi annak elemzését, hogyan lehetne úgy módosítani a vezetési stílust, hogy csökkenjen a fogyasztás. Ugyancsak zöld erénnyel dicsekedhet a Fujitsu–Siemens „zérowatt PC”-je, amely alvó állapotban semmit sem fogyaszt a cég szerint.
A szórakozás terén a tajvani Aiptek „hordozható mozival” rukkolt elő. A Pocketcinema V10 videovetítője olyan memóriaegységgel rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy a boldog tulajdonos mindenhová magával vigye vakációs fotóit vagy az újszülött első lépéseit megörökítő filmet, és meglephesse vele mit sem sejtő barátait és rokonait.
A Hantech cég nagy újítása az érintőképernyő nélküli érintőképernyő. Egy kis doboz és egy speciális toll lehetővé teszi, hogy a hagyományos notebook vagy egy asztali számítógép képernyőjére szöveget írjanak, vagy vázlatokat rajzoljanak, mintha érintőképernyőről lenne szó. Kifinomultabb változatában a rendszer különleges receptorok segítségével kirajzolja a képernyőn azt a szöveget, amelyet ugyanakkor egy papírlapra írnak fel, vagy éppen gépelt szöveggé alakítja a gyorsírást.
Vadonatúj technológiát mutatott be az Asus is a CeBIT-en: az új duálképernyős laptopokat kezünk érintésével, a képen megjelenő virtuális billentyűzetek és egér segítségével irányíthatjuk. Az Asus szerint ez az új masina tulajdonképpen túllépi a laptop funkcióit, hiszen akár DVD-lejátszónak, játékokat futtató multimédiás eszköznek is lehet használni, illetve elektronikus könyvek (e-bookok) olvasására is alkalmas.
A kétképernyős megoldás láttán sokan a billentyűzetet és irányítóeszközöket keresgélik: az Asus ezt a rajtuk megjeleníthető virtuális billentyűvel, egérrel és „hanyattegérrel” (trackballal) oldotta meg. Ezeket a képernyőn bárhogyan elhelyezhetjük: akár át is húzhatjuk a másik képernyőre, ha éppen arra van szükségünk.
Emellett a felhasználók kézírással, illetve gesztusokkal is tudnak az új típusú laptopokkal kommunikálni. A gépnek egyelőre még csak egy kezdeti prototípusát mutatták be az idei hannoveri számítástechnikai és informatikai kiállításon. A gépen a még szintén fejlesztés alatt álló Windows 7-et futtatták. Egyelőre még nem tudni, mikor kerül piacra a készülék.
Az Index internetes portál tudósítása szerint egyébként az Nvidia új grafikus csipje, a GeForce G102M is az Asushoz köthető, mivel a tajvani gyártó K401N típusjelű laptopjában debütál. Az Nvidia bejelentése szerint a 8 wattot fogyasztó lapkában 16 processzormag van, és azt állítják, hogy négyszer nagyobb teljesítményt nyújt, mint a Centrino 2 rendszerek.
A CeBIT-en jelentette be Kevin Turner, a Microsoft operatív vezérigazgatója, hogy a cég egymilliárd dollárral növeli idén a kutatási költségvetését. A redmondi székhelyű multi legújabb terveiről Turner kijelentette, hogy a Microsoft tisztában van a jelenlegi gazdasági válság mindenféle aspektusával, ám ennek ellenére mégis 1 milliárd dollárral többet költ idén kutatásokra.
A tavalyi év során a Microsoft 8 milliárdot fizetett ki erre az ágazatra, 2009-ben tehát ez 9 milliárdot tesz majd ki. Az új költségvetés új állásokat is jelent: összesen 3000 pozícióval gazdagodhat a kutatási részleg. Ez némileg pozitívabb színben tünteti fel a céget, különösen a másfél hónappal ezelőtti 5000 fős elbocsátások után. Ugyanakkor Turner azt is hozzátette, hogy terveik szerint a jelenlegi munkahelyekről is átcsoportosítanak embereket, tehát ettől még nem feltétlenül fognak több új munkaerőt felvenni a Microsofthoz kutatói pozícióba.
A tetemes befektetést egyébként leginkább az internetes felhasználói szoftverek fejlesztésére költik majd, vagy a szakmai szlengben mostanában nagyon divatos kifejezéssel élve a „felhőszámításra”. (A „cloud computing” a Wikipédia meghatározása szerint „a számítástechnika egyik legújabb fogalma, ahol olyan állományokkal és programokkal dolgozhatunk, melyek fizikailag nem a saját gépünkön, hanem az interneten vannak.”)
Ez egyébként részét képezi annak a nagyfokú átszervezésnek, amelyet a cég a közeljövőben tervez. Turner szerint a jelenlegi makrogazdasági klíma olyan kihívásokat és nehézségeket produkált, amelyekkel a legtöbben még nem nagyon találkoztak. „Úgy gondoljuk, hogy ez olyan ritka esemény, amely egyszer az életben fordul elő, és talán csak most az egyszer lesz lehetőségünk arra, hogy teljesen új üzleti modelleket alkossunk” – tette hozzá Turner.
A nemzetközi gazdasági, illetve pénzügyi válság rányomta azonban bélyegét a világ legnagyobb informatikai kiállítására, a CeBIT-re is. Az immár hagyományos információtechnológiai és telekommunikációs vásáráron ugyanis 25 százalékkal kevesebb kiállító van jelen, mint tavaly, ami szakértők szerint kizárólag takarékossági okokkal magyarázható. A rendezők szerint a vásáron 69 európai, illetve Európán kívüli országból mintegy 4300 kiállító vesz részt a tavalyi csaknem 6000-rel szemben. A kiállítók között a legnagyobb számban kínai, tajvani, dél-koreai és amerikai cégek vannak.
Az idei immár a 24. hasonló kiállítás, s az idei vendég Kalifornia állam. A megnyitót is Arnold Schwarzenegger kaliforniai kormányzó és Angela Merkel jelenlétében tartották. Az informatikai bemutatkozás középpontjában az úgynevezett környezetbarát információs technológia áll, amely egyebek között arra hivatott, hogy csökkentse az energiafogyasztást szinte valamennyi gazdasági ágazatban.
Ennek megfelelően az idei CeBIT fő profilja változatlanul az úgynevezett „zöld IT”. Emellett akárcsak tavaly a mobil internet, illetve világhálóhoz való minél gyorsabb hozzájutást segítő eszközök állnak a figyelem középpontjában különös tekintettel a széles sávú internetre.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.