Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
A kályhák beharangozott roncsprogramja alkalmazhatatlan, célja nem a kiszolgáltatott fogyasztók támogatása, hanem a kályhák értékesítésének fellendítése – figyelmeztetett csütörtöki állásfoglalásában Dumitru Chisăliţă, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
2024. január 18., 12:522024. január 18., 12:52
A szakember szerint kezdeményezésével a környezetvédelmi minisztérium „a lovak elé fogta a szekeret”. Tapasztalataira hivatkozva leszögezte: ez a roncsprogram nem alkalmas a vidéken élő, lakásukat fával fűtő személyek támogatására, mert a pályázók csak legkevesebb 80 százalékos hatásfokú, alacsony szennyezőanyag-kibocsátású és 8–30 kilowatt közötti névleges teljesítményű kályhák vásárlására igényelhetnek pénzt.
A szakember szerint a hegyvidéki, régi építésű házak általában 2–3 szobásak és 50–60 négyzetméteresek, kifűtésükhöz pedig négy, egyenként 6 kilowatt teljesítményű és 30 százalékos hatásfokú, vagy pedig szintén négy, egyenként 4,5 kilowatt teljesítményű és 80 százalékos hatásfokú fatüzelésű kályhára van szükség.
A roncsprogram pályázási feltételei Dumitru Chisăliţă szerint nagy és drága kályhák vásárlására kényszerítik a fogyasztókat, mert egy legalább 8 kilowattos teljesítményű kályha ára 30 százalékkal (mintegy 3000 lejjel) magasabb a hegyvidéki házakban jelenleg használtaknál.
Emlékeztetett arra, hogy ezeknek a házaknak az energiavesztesége 50–60 százalékos.
„Így csak pénzt adunk olyan kályhákra, amelyek elvesztett hőt termelnek” – idézet az AEI elnökét az Agerpres.
Amint arról beszámoltunk, Mircea Fechet tárcavezető szerdai sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a környezetvédelmi minisztérium idén kísérleti jelleggel és 500 millió lejes költségvetéssel beindítja a Kályhák roncsprogramját. A kísérleti program 28 megye hegyvidéki településeire terjed ki, ahol hosszabbak és fagyosabbak a telek. A pályázók legtöbb 10 ezer lejes támogatást igényelhetnek egy korszerű kályha megvásárlásához. A miniszter becslése szerint az 500 millió lejes keret mintegy 50 000 kályha beszerzésének támogatására lesz elegendő.
A finanszírozás kizárólag legkevesebb 80 százalékos hatásfokú kályha megvásárlására igényelhető. További feltétel, hogy a kályha részecskekibocsátása nem haladhatja meg 40 grammot, az illékony szerves vegyületek kibocsátása a 120 grammot, a szén-monoxid kibocsátása az 1500 milligrammot, a nitrogén-oxid kibocsátása pedig a 300 milligrammot köbméterenként. Mindezek mellett a kályha névleges teljesítményének 8 és 35 kilowatt közöttinek kell lennie.
Kísérleti jelleggel és 500 millió lejes költségvetéssel idén beindítja a környezetvédelmi minisztérium a Kályhák roncsprogramját – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Mircea Fechet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!