Az elmúlt két nyáron odalett a kukoricatermés az aszály miatt az ország több vidékén is
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az Európai Unióban az aszály által érintett terület 2024-ben 156 703 négyzetkilométerre nőtt a 2023-ban regisztrált 155 432 négyzetkilométerhez képest, és Romániában, Olaszországban, valamint Bulgáriában volt a legnagyobb mértékű a növekedés – derült ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból. Romániában több mint négyszeresére nőtt az aszály sújtotta terület.
2026. április 22., 20:422026. április 22., 20:42
Ezek szerint Romániában a 2023-ban regisztrált 10 180 négyzetkilométerről 41 011 négyzetkilométerre nőtt az aszály által érintett terület. Olaszország és Bulgária szintén nagy mértékű növekedést regisztrált (2860 négyzetkilométerről 31 752 négyzetkilométerre, illetve 4302 négyzetkilométerről 22 061 négyzetkilométerre).
2014 és 2024 között az EU-ban a 2018-as és 2022-es aszály volt a legsúlyosabb, ekkor 520 817, illetve 558 313 négyzetkilométer földterület volt érintett.
Az Eurostat rendszeresen értékeli az EU előrehaladását a fenntartható fejlődési célok elérése terén, amelyeket az ENSZ 15. Fenntartható Fejlődési Célja (SDG 15) rögzít – írja az Agerpres hírügynökség. Ez a szárazföldi ökoszisztémák védelmére, helyreállítására és fenntartható használatának előmozdítására összpontosít. Az SDG 15-ös cél elérése terén elért előrehaladás mérésére használt egyik uniós mutató az EU-n belül az aszály által érintett területek kiterjedése. Ez a mutató nyomon követi azokat a területeket, amelyeken a növénytermesztési időszakban talajnedvesség-hiány lép fel. Egy másik mutató az erdős területek kiterjedése az EU területén.
A napraforgótermést mintegy hatvan, a kukoricát körülbelül nyolcvan százalékban tette tönkre az aszály – közölte a Krónikával Zágoni-Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke.
2023-ban az EU területének 39 százalékát borították erdők. Öt tagállamban az erdők az országterület több mint felét tették ki: Finnországban (66,5 százalék), Svédországban (62,4 százalék), Szlovéniában (58,2 százalék), Észtországban (54,1 százalék) és Lettországban (53,4 százalék). A következő tagállamokban volt a legkisebb az erdővel borított terület: Málta (4,3 százalék), Hollandia (9,7 százalék) és Írország (11,8 százalék). Az Eurostat becslései szerint Romániában ez az arány 29,3 százalék volt 2023-ban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Étolajgyárat épít Erdélyben egy mezőgazdasági szövetkezet megbízásából a KÉSZ Group – adta hírül a Profit.ro hírportál.
Románia nemcsak, hogy már nem szállít gázt Magyarország irányába (ami valójában a Transgaz által biztosított tranzit), ahogyan az korábban megszokott volt, hanem most kénytelen gázt importálni nyugati szomszédjától – közölte az Economedia.ro.
A cernavodai atomerőművet legkorábban október közepén lehet újraindítani – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Tavaly 8716 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 655 lejjel, azaz 8,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2024-hez képest 307 lejjel (6,2 százalékkal) 5266 lejre nőtt 2025-ben.
Az üzemanyagárak új rekordszintet értek el a romániai töltőállomásokon, miután péntek reggel több lánc is újabb áremelést hajtott végre; aztán váratlanul visszacsökkentették az árakat.
Csaknem háromezren jelezték a tavaszi vetésű növényekben keletkezett károkat, de Nagy Zsolt falugazdász szerint valójában ennek sokszorosa a károsultak száma. A tavalyi kárpótlás mértékét is csak most hagyták jóvá.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
A nyugdíjak hibás kiszámítása nem „jelenségszintű” probléma, az embereknek bízniuk kell abban, hogy járandóságukat helyesen állapították meg – jelentette ki a Bihar megyei nyugdíjpénztár igazgatója.
Miután szerdán a benzin ára átlépte a literenkénti 10 lejes lélektani határt az OMV romániai töltőállomásain, és ezzel történelmi csúcsra került, csütörtökön más láncok is csatlakoztak a „klubhoz”.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) változatlanul 0,2 százalékos gazdasági visszaeséssel számol Romániában 2026-ra, jövőre pedig 1,8 százalékos növekedést vár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!