2009. március 05., 09:462009. március 05., 09:46
Románia jelenleg információkat gyűjt arról, milyen körülmények között tehet szert külföldi hitelre – jelentette be tegnap Gheorghe Pogea pénzügyminiszter egy pénzügyi szemináriumon. Mint elmondta, a pénzügyminisztérium arról tájékozódik, mekkora összegű hitelt vehet föl, és milyen feltételeket szabnak a hitelezők a kölcsön visszafizetésére. Közölte, az ország jelenleg az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal folytat tárgyalásokat, hogy kielemezze, melyik a legelőnyösebb ajánlat. A miniszter leszögezte, a román gazdaságnak szüksége van a külföldről érkező finanszírozásra, ugyanakkor a hitelcsomagnak teljes körűnek kell lennie.
Kedden este a jegybank szóvivője is megerősítette, hogy egy román delegáció jelenleg Washingtonban tárgyal a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel a „román gazdasági helyzet alakulásáról”. Cristian Popa, a jegybank elnökhelyettese hétfőtől tegnapig tárgyalt Washingtonban egy román delegáció élén, amelynek tagja Bogdan Dragoi pénzügyminisztériumi államtitkár is. Az információt megerősítette Angela Gaviria, az IMF európai ügyek témájában illetékes szóvivője is. Ez a találkozó részét képezi azoknak a tárgyalásoknak, amelyek a román gazdaság legújabb fejleményeit vizsgálják, és keresik a megoldásokat a problémákra – mondta a szóvivő.
A küldöttség egy esetleges megállapodásnak a lehetősége ügyében tájékozódott a nemzetközi pénzügyi intézménynél. Az említett két román tisztségviselő a múlt hétvégén Brüsszelben is járt, és az Európai Bizottság képviselőivel tárgyalt a Romániának nyújtandó pénzügyi segítség lehetőségéről. Emil Boc miniszterelnök hétfőn még azt mondta, Románia hivatalos formában jelen pillanatban csak az Európai Bizottsággal folytat tárgyalásokat a pénzügyi deficit finanszírozásának módozatairól.
Az IMF egy küldöttsége már járt Bukarestben január 27-étől február 4-éig. Arról a látogatásról azt mondták, hogy az évente megrendezett, szokásos konzultációk sorába illeszkedik. Azokban a napokban Traian Băsescu államfő bejelentette: Románia az Európai Bizottságtól szeretne 6-7 milliárd eurós kölcsönt felvenni, mégpedig az IMF „felügyelete” alatt, mivel csak ez utóbbinak vannak meg az eszközei a pénzek felhasználásának ellenőrzéséhez.
Pogea miniszter egyébként a tegnapi szemináriumon ismét fölvetette az átalányadó bevezetésének szükségességét. Mint arról beszámoltunk, a pénzügyi tárca az új adótörvénykönyv részeként kívánja meghonosítani a fix éves összegű adózás lehetőségét, elsősorban a vendéglátó- és a szállodaiparban, mivel a minisztérium szerint így bírhatók rá a cégek rejtett nyereségük bevallására. Pogea tegnap elmondta, az átalányadót azon több százezer cég számára kívánja bevezetni, amelyek már mintegy három éve hivatalosan veszteségesek. A miniszter szerint a pénzügyi stabilitás érdekében az államkasszának a jelenleginél több bevételre van szüksége, az adórendszert ezért a „keveset, de sokaktól” elv szerint kívánja átalakítani.
Az ország általános gazdasági helyzetéről szólva Gheorghe Pogea elmondta, normálisnak tekinthető, hogy a tavalyi év utolsó negyedében 2,9 százalékosra lassult a gazdasági növekedés, és azt jelzi, hogy Romániában is megmutatkoznak a gazdasági világválság következményei. „Az ugyanakkor aggaszt, hogy a várt 7,8 százalékos éves növekedés helyett csak 7,1 százalékos fejlődést jegyezhettünk” – mutatott rá a tárcavezető. A statisztikai hivatal szerint a növekedéshez nagymértékben hozzájárult a mező- és erdőgazdaság, valamint a halászati ipar teljesítménye – ez 21,4 százalékos növekedést produkált –, valamint a 26 százalékos növekedést jegyző építőiparé. Ezen ágazatok részesedése a tavalyi GDP-ből összesen 17 százalékos. A negyedik negyedben csökkent ugyanakkor az ipar, a pénzügy, az ingatlanipar és a szolgáltatások szintje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok