2009. március 05., 09:462009. március 05., 09:46
Románia jelenleg információkat gyűjt arról, milyen körülmények között tehet szert külföldi hitelre – jelentette be tegnap Gheorghe Pogea pénzügyminiszter egy pénzügyi szemináriumon. Mint elmondta, a pénzügyminisztérium arról tájékozódik, mekkora összegű hitelt vehet föl, és milyen feltételeket szabnak a hitelezők a kölcsön visszafizetésére. Közölte, az ország jelenleg az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal folytat tárgyalásokat, hogy kielemezze, melyik a legelőnyösebb ajánlat. A miniszter leszögezte, a román gazdaságnak szüksége van a külföldről érkező finanszírozásra, ugyanakkor a hitelcsomagnak teljes körűnek kell lennie.
Kedden este a jegybank szóvivője is megerősítette, hogy egy román delegáció jelenleg Washingtonban tárgyal a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel a „román gazdasági helyzet alakulásáról”. Cristian Popa, a jegybank elnökhelyettese hétfőtől tegnapig tárgyalt Washingtonban egy román delegáció élén, amelynek tagja Bogdan Dragoi pénzügyminisztériumi államtitkár is. Az információt megerősítette Angela Gaviria, az IMF európai ügyek témájában illetékes szóvivője is. Ez a találkozó részét képezi azoknak a tárgyalásoknak, amelyek a román gazdaság legújabb fejleményeit vizsgálják, és keresik a megoldásokat a problémákra – mondta a szóvivő.
A küldöttség egy esetleges megállapodásnak a lehetősége ügyében tájékozódott a nemzetközi pénzügyi intézménynél. Az említett két román tisztségviselő a múlt hétvégén Brüsszelben is járt, és az Európai Bizottság képviselőivel tárgyalt a Romániának nyújtandó pénzügyi segítség lehetőségéről. Emil Boc miniszterelnök hétfőn még azt mondta, Románia hivatalos formában jelen pillanatban csak az Európai Bizottsággal folytat tárgyalásokat a pénzügyi deficit finanszírozásának módozatairól.
Az IMF egy küldöttsége már járt Bukarestben január 27-étől február 4-éig. Arról a látogatásról azt mondták, hogy az évente megrendezett, szokásos konzultációk sorába illeszkedik. Azokban a napokban Traian Băsescu államfő bejelentette: Románia az Európai Bizottságtól szeretne 6-7 milliárd eurós kölcsönt felvenni, mégpedig az IMF „felügyelete” alatt, mivel csak ez utóbbinak vannak meg az eszközei a pénzek felhasználásának ellenőrzéséhez.
Pogea miniszter egyébként a tegnapi szemináriumon ismét fölvetette az átalányadó bevezetésének szükségességét. Mint arról beszámoltunk, a pénzügyi tárca az új adótörvénykönyv részeként kívánja meghonosítani a fix éves összegű adózás lehetőségét, elsősorban a vendéglátó- és a szállodaiparban, mivel a minisztérium szerint így bírhatók rá a cégek rejtett nyereségük bevallására. Pogea tegnap elmondta, az átalányadót azon több százezer cég számára kívánja bevezetni, amelyek már mintegy három éve hivatalosan veszteségesek. A miniszter szerint a pénzügyi stabilitás érdekében az államkasszának a jelenleginél több bevételre van szüksége, az adórendszert ezért a „keveset, de sokaktól” elv szerint kívánja átalakítani.
Az ország általános gazdasági helyzetéről szólva Gheorghe Pogea elmondta, normálisnak tekinthető, hogy a tavalyi év utolsó negyedében 2,9 százalékosra lassult a gazdasági növekedés, és azt jelzi, hogy Romániában is megmutatkoznak a gazdasági világválság következményei. „Az ugyanakkor aggaszt, hogy a várt 7,8 százalékos éves növekedés helyett csak 7,1 százalékos fejlődést jegyezhettünk” – mutatott rá a tárcavezető. A statisztikai hivatal szerint a növekedéshez nagymértékben hozzájárult a mező- és erdőgazdaság, valamint a halászati ipar teljesítménye – ez 21,4 százalékos növekedést produkált –, valamint a 26 százalékos növekedést jegyző építőiparé. Ezen ágazatok részesedése a tavalyi GDP-ből összesen 17 százalékos. A negyedik negyedben csökkent ugyanakkor az ipar, a pénzügy, az ingatlanipar és a szolgáltatások szintje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok