2008. december 29., 12:522008. december 29., 12:52
A döntés a környezetvédelmi tárca kezdeményezésére született meg, amely így szeretné visszaszorítani a műanyag zacskók használatát, Románia ugyanis az egyik legnagyobb felhasználó, az éves felhasználás mértéke eléri az évi ötmilliárd darabot. Egy tanulmány szerint egy román állampolgár napi egy műanyag szatyrot használ el, ám azt csak mintegy 20 percig veszi igénybe. Ugyanakkor – mint arról még Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter, a határozat ötletgazdája korábban beszámolt – az itteni mentalitás következtében a zacskók jelentős része a zöldterületeken, a csatornákban, az élővizekben vagy az utcákon köt ki.
Az elgondolás egyébként nem hazai specialitás: 2002-ben Írország vezette be először a zacskóadót, ami egyetlen év alatt a műanyag csomagolóeszközök használatának 80 százalékos csökkenéséhez vezetett: évi 1,2 milliárd helyett 230 millióra csökkent a zacskók iránti igény. A Romániában újévtől életbe lépő új adónemből befolyó pénzösszeg a környezetvédelmi alapba kerül, amelyet a műanyag zacskók teljes kiiktatására fordítanak. Egy biológiailag lebomló zacskó ára a becslések szerint egyébként mintegy 5-10 százalékkal magasabb, mint egy műanyagzacskóé.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.