HIRDETÉS

Háromszék gazdasági jövőképe: településfejlesztés és regionális együttműködés

Bíró Blanka 2018. június 14., 16:30

A jövőről, annak kihívásairól értekeztek a jelenlevők a Kovászna megye gazdasági jövőképe 2020–2030 között című konferencián csütörtökön Sepsiszentgyörgyön. Sok az ismeretlen, a brassói repülőtér megépülése viszont egyre biztosabbnak látszik.

Fotó: Kocsis B. János

A régióban megvalósuló valamennyi beruházás befolyásolja a gazdaság alakulását a következő években – értettek egyet a résztvevők a Kovászna megye gazdasági jövőképe 2020–2030 között című konferencián, amelyet a Kovászna megyei önkormányzat StartUp Now! európai uniós vállalkozásfejlesztési pályázatának részeként szerveztek meg csütörtökön  Sepsiszentgyörgyön.

„Jövőtervezés nélkül nincs biztos előrelépés, az önkormányzat a törvény által előírt feladatok mellett önként vállalt tevékenységekkel próbálja segíteni a fejlődést, így hangsúlyt fektetünk a turizmusra, a hagyományőrzésre, a kultúrára és a közösségépítésre” – fogalmazta meg a konferencián Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke. Rámutatott,

HIRDETÉS

az a különbség a helyi és a bukaresti politikusok között, hogy a fővárosban a pénzek elköltését tartják szem előtt, míg Háromszéken programokban gondolkodnak, azokhoz keresnek jó szakembereket, majd finanszírozási forrásokat.

Mikrorégiós fejlesztéseket tartják szem előtt, így például az erdővidéki úthálózat korszerűsítésére 135 millió lejt pályáztak, „kinyitják” a térséget Székelyudvarhely és Brassó felé. Azt szeretnék, hogy a következő tíz évben a megyei utak 90 százalékán legyen jó minőségű aszfalt – ez az arány jelenleg 75 százalék.

Emellett a megye településeinek 95 százalékában szeretnék kiépíteni a víz- és csatornarendszert, ez most 50 százalékon áll. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt fektetnek a szakoktatásra és a felnőttképzésre, emelnék ezek szintjét, mert – mint Tamás Sándor mondta – „eddig ezzel nem foglalkoztak eleget”.

Tamás Sándor: jövőtervezés nélkül nincs biztos előrelépés Fotó: Kocsis B. János

 Együtt Bukarest visszahúzó ereje ellen

A tanácselnök ugyanakkor a regionális együttműködés fontosságára is felhívta a figyelmet: elsősorban a székelyföldi megyék jönnek szóba, de a központi fejlesztési régió megyéivel is összedolgoznának. „Brassó elszívó hatása mindig létezett, de arra kell összpontosítani, hogy profitálhatunk a Brassó megyei fejlesztésekből.

Erdélyi szintű együttműködésre is szükség van, hiszen már egyre többen felismerték, hogy Bukarest visszahúz. Autópálya, repülőtér-építés, szakképzés területén is közös stratégiára van szükség. Már körvonalazódik az erdélyi összefogás”

– részletezte a háromszéki közgyűlés elnöke. Rámutatott, a megye jelenlegi fejlesztési stratégiája, a Potsa-terv 2020-ban lejár, az akadémiai szféra bevonásával, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem kutatóival dolgozzák ki a 2030-ig érvényes újabb tervet. „Az a célunk, hogy szülőföldünk hosszú távon fenntartható, gyerekeink számára is élhető legyen” – szögezte le Tamás Sándor.

Nem elég a vendégfogadó szilvapálinka

Sürget az idő, a világ nem várja meg, hogy utolérjük – hívta fel a figyelmet a konferencián Édler András, a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Rámutatott,

a jelenlegi megyefejlesztési tervben a turizmust és az IT-t határozták meg kitörési pontként.

„Jelenleg a gazdaság összforgalmának 2,1 százalékát teszi ki a turizmus, és 1,45 százalékát az IT, van hova felfejlődni, a két iparág megerősítésén dolgozunk” – emelte ki a kamara elnöke. Szerinte a világban a következő 12 évben hatalmas változások lesznek, erre pedig fel kell készülni.

Édler András: meg kell néznünk, hol tartanak a nagyok a turizmusban Fotó: Kocsis B. János

„Meg kell néznünk, hol tartanak a nagyok a turizmusban, hűségprogramokat vezetnek be, in room fitnesz szolgáltatásokat, okosszobát kínálnak, a helyi kultúrára, a közvetlen márkakommunikációra építenek, teret nyer a mesterséges intelligencia. A technológia fejlődését Háromszéken sem tudjuk megkerülni.

Szűkül a generációs szakadék, ma már egyre többen keresnek szálláshelyet, programokat a világhálón. Az innovatív trendeket kell integrálni, a vendégfogadó szilvapálinka már nem elég. Ez a feladat a magánszférára hárul”

– vázolta fel Édler András. Arról is beszélt, hogy mire a 2016-ban született fiatalok elvégzik az egyetemet, a jelenlegi szakmák 47 százaléka megszűnik, teljesen átalakul a Háromszéken is jelen levő készruhaipar, a gépkocsigyártás, a hagyományos kereskedelem online felületekre tevődik át. Ezekkel a kihívásokkal a Székelyföldnek, Háromszéknek is szembe kell néznie, fontos, miként zárkózik fel – összegzett a szakember.

Fotó: Kocsis B. János

Úttörő a nulláról történő reptérépítés

A konferencián jelen volt Toásó Imelda, a Brassó megyei közgyűlés alelnöke is, aki felszólalásában azt emelte ki, hogy Romániában 1989 után egyetlen repülőtér sem épült nulláról, csak felújítások, korszerűsítések zajlottak, ezért a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér megépítését hátráltatja, hogy az érintett intézmények sem tudják pontosan, milyen hatáskörük van ezen a területen. Mint részletezte,

Romániában elég sok repülőtér van, de a Kárpát-kanyar üres, Brassóhoz legközelebb a nagyszebeni és a marosvásárhelyi légikikötő van, a legközelebbi, a szebeni 140 kilométer.

„Világszinten növekedik a repülővel utazók száma, de ez Romániában még kiugróbb, tíz év alatt kétmillióról 16 millióra, ebből tízmillió a bukaresti repülőtéren, Kolozsvár és Temesvár meghaladja az évi egymilliót, a többi légikikötő ez alatt van. Ezek az adatok is alátámasztják a brassói reptér szükségességét” – hangsúlyozta Toásó Imelda.

Toásó Imelda: terveik szerint 2020 végéig befejezik a brassói repülőtér építését Fotó: Kocsis B. János

Azt mondja, az építkezést hátráltatják, hogy a különböző állami és magánintézményeknek nincs semmi tapasztalatuk az új repülőtér beindításáról, a saját hatáskörüket sem ismerik, így folyamatosan egyeztetnek a közlekedési minisztériummal, a belügyminisztériummal. Hiszen például vámhivatalra van szükség, határőrséget kell létesíteni, ami Brassóban, Románia közepén eddig soha nem volt. 

A Brassó megyei alelnök beszélt arról is, hogy úgy döntöttek: önerőből folytatják az építkezést, mert különböző partnerségek jóváhagyása késleltette volna a munkát. Két pénzintézettel írtak alá hitelszerződést, összesen 155 millió lejre,

a terveik szerint pedig 2020 végéig befejezik a repülőteret, és 2021 első felében felszállhatnak az első járatok.

Eddig 24 millió eurót költöttek a beruházásra. Most ott tartanak, hogy a gurulóutak építésére lejárt a közbeszerzés, és ha nem lesznek fellebbezések hamarosan kiadhatják a parancsot a munkakezdésre. Négy hónapos munkára kilenc hónapig tartott a közbeszerzés – mondta az alelnök.

Toásó Imelda kifejtette, a tanulmányok szerint a brassói reptér a működése első tíz évében érne el az egymilliós utasszámot, első körben főleg fapados járatokat indítanának, aztán a charter-járatokat, és végül a menetrend szerinti hagyományos járatokat. Az áruforgalom 2055-re érheti el számításaik szerint a napi kétezer tonnát.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS