Mikrorégiós fejlesztéseket tartják szem előtt, így például az erdővidéki úthálózat korszerűsítésére 135 millió lejt pályáztak, „kinyitják” a térséget Székelyudvarhely és Brassó felé. Azt szeretnék, hogy a következő tíz évben a megyei utak 90 százalékán legyen jó minőségű aszfalt – ez az arány jelenleg 75 százalék.

Emellett a megye településeinek 95 százalékában szeretnék kiépíteni a víz- és csatornarendszert, ez most 50 százalékon áll. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt fektetnek a szakoktatásra és a felnőttképzésre, emelnék ezek szintjét, mert – mint Tamás Sándor mondta – „eddig ezzel nem foglalkoztak eleget”.

– részletezte a háromszéki közgyűlés elnöke. Rámutatott, a megye jelenlegi fejlesztési stratégiája, a Potsa-terv 2020-ban lejár, az akadémiai szféra bevonásával, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem kutatóival dolgozzák ki a 2030-ig érvényes újabb tervet. „Az a célunk, hogy szülőföldünk hosszú távon fenntartható, gyerekeink számára is élhető legyen” – szögezte le Tamás Sándor.

Nem elég a vendégfogadó szilvapálinka

Sürget az idő, a világ nem várja meg, hogy utolérjük – hívta fel a figyelmet a konferencián Édler András, a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Rámutatott,

„Jelenleg a gazdaság összforgalmának 2,1 százalékát teszi ki a turizmus, és 1,45 százalékát az IT, van hova felfejlődni, a két iparág megerősítésén dolgozunk” – emelte ki a kamara elnöke. Szerinte a világban a következő 12 évben hatalmas változások lesznek, erre pedig fel kell készülni.

– vázolta fel Édler András. Arról is beszélt, hogy mire a 2016-ban született fiatalok elvégzik az egyetemet, a jelenlegi szakmák 47 százaléka megszűnik, teljesen átalakul a Háromszéken is jelen levő készruhaipar, a gépkocsigyártás, a hagyományos kereskedelem online felületekre tevődik át. Ezekkel a kihívásokkal a Székelyföldnek, Háromszéknek is szembe kell néznie, fontos, miként zárkózik fel – összegzett a szakember.

„Világszinten növekedik a repülővel utazók száma, de ez Romániában még kiugróbb, tíz év alatt kétmillióról 16 millióra, ebből tízmillió a bukaresti repülőtéren, Kolozsvár és Temesvár meghaladja az évi egymilliót, a többi légikikötő ez alatt van. Ezek az adatok is alátámasztják a brassói reptér szükségességét” – hangsúlyozta Toásó Imelda.

Eddig 24 millió eurót költöttek a beruházásra. Most ott tartanak, hogy a gurulóutak építésére lejárt a közbeszerzés, és ha nem lesznek fellebbezések hamarosan kiadhatják a parancsot a munkakezdésre. Négy hónapos munkára kilenc hónapig tartott a közbeszerzés – mondta az alelnök.

Toásó Imelda kifejtette, a tanulmányok szerint a brassói reptér a működése első tíz évében érne el az egymilliós utasszámot, első körben főleg fapados járatokat indítanának, aztán a charter-járatokat, és végül a menetrend szerinti hagyományos járatokat. Az áruforgalom 2055-re érheti el számításaik szerint a napi kétezer tonnát.