Fotó: Kocsis B. János
A jövőről, annak kihívásairól értekeztek a jelenlevők a Kovászna megye gazdasági jövőképe 2020–2030 között című konferencián csütörtökön Sepsiszentgyörgyön. Sok az ismeretlen, a brassói repülőtér megépülése viszont egyre biztosabbnak látszik.
2018. június 14., 16:302018. június 14., 16:30
A régióban megvalósuló valamennyi beruházás befolyásolja a gazdaság alakulását a következő években – értettek egyet a résztvevők a Kovászna megye gazdasági jövőképe 2020–2030 között című konferencián, amelyet a Kovászna megyei önkormányzat StartUp Now! európai uniós vállalkozásfejlesztési pályázatának részeként szerveztek meg csütörtökön Sepsiszentgyörgyön.
„Jövőtervezés nélkül nincs biztos előrelépés, az önkormányzat a törvény által előírt feladatok mellett önként vállalt tevékenységekkel próbálja segíteni a fejlődést, így hangsúlyt fektetünk a turizmusra, a hagyományőrzésre, a kultúrára és a közösségépítésre” – fogalmazta meg a konferencián Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke. Rámutatott,
Mikrorégiós fejlesztéseket tartják szem előtt, így például az erdővidéki úthálózat korszerűsítésére 135 millió lejt pályáztak, „kinyitják” a térséget Székelyudvarhely és Brassó felé. Azt szeretnék, hogy a következő tíz évben a megyei utak 90 százalékán legyen jó minőségű aszfalt – ez az arány jelenleg 75 százalék.
Emellett a megye településeinek 95 százalékában szeretnék kiépíteni a víz- és csatornarendszert, ez most 50 százalékon áll. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt fektetnek a szakoktatásra és a felnőttképzésre, emelnék ezek szintjét, mert – mint Tamás Sándor mondta – „eddig ezzel nem foglalkoztak eleget”.
Tamás Sándor: jövőtervezés nélkül nincs biztos előrelépés
Fotó: Kocsis B. János
A tanácselnök ugyanakkor a regionális együttműködés fontosságára is felhívta a figyelmet: elsősorban a székelyföldi megyék jönnek szóba, de a központi fejlesztési régió megyéivel is összedolgoznának. „Brassó elszívó hatása mindig létezett, de arra kell összpontosítani, hogy profitálhatunk a Brassó megyei fejlesztésekből.
– részletezte a háromszéki közgyűlés elnöke. Rámutatott, a megye jelenlegi fejlesztési stratégiája, a Potsa-terv 2020-ban lejár, az akadémiai szféra bevonásával, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem kutatóival dolgozzák ki a 2030-ig érvényes újabb tervet. „Az a célunk, hogy szülőföldünk hosszú távon fenntartható, gyerekeink számára is élhető legyen” – szögezte le Tamás Sándor.
Sürget az idő, a világ nem várja meg, hogy utolérjük – hívta fel a figyelmet a konferencián Édler András, a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Rámutatott,
„Jelenleg a gazdaság összforgalmának 2,1 százalékát teszi ki a turizmus, és 1,45 százalékát az IT, van hova felfejlődni, a két iparág megerősítésén dolgozunk” – emelte ki a kamara elnöke. Szerinte a világban a következő 12 évben hatalmas változások lesznek, erre pedig fel kell készülni.
Édler András: meg kell néznünk, hol tartanak a nagyok a turizmusban
Fotó: Kocsis B. János
„Meg kell néznünk, hol tartanak a nagyok a turizmusban, hűségprogramokat vezetnek be, in room fitnesz szolgáltatásokat, okosszobát kínálnak, a helyi kultúrára, a közvetlen márkakommunikációra építenek, teret nyer a mesterséges intelligencia. A technológia fejlődését Háromszéken sem tudjuk megkerülni.
– vázolta fel Édler András. Arról is beszélt, hogy mire a 2016-ban született fiatalok elvégzik az egyetemet, a jelenlegi szakmák 47 százaléka megszűnik, teljesen átalakul a Háromszéken is jelen levő készruhaipar, a gépkocsigyártás, a hagyományos kereskedelem online felületekre tevődik át. Ezekkel a kihívásokkal a Székelyföldnek, Háromszéknek is szembe kell néznie, fontos, miként zárkózik fel – összegzett a szakember.
Fotó: Kocsis B. János
A konferencián jelen volt Toásó Imelda, a Brassó megyei közgyűlés alelnöke is, aki felszólalásában azt emelte ki, hogy Romániában 1989 után egyetlen repülőtér sem épült nulláról, csak felújítások, korszerűsítések zajlottak, ezért a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér megépítését hátráltatja, hogy az érintett intézmények sem tudják pontosan, milyen hatáskörük van ezen a területen. Mint részletezte,
„Világszinten növekedik a repülővel utazók száma, de ez Romániában még kiugróbb, tíz év alatt kétmillióról 16 millióra, ebből tízmillió a bukaresti repülőtéren, Kolozsvár és Temesvár meghaladja az évi egymilliót, a többi légikikötő ez alatt van. Ezek az adatok is alátámasztják a brassói reptér szükségességét” – hangsúlyozta Toásó Imelda.
Toásó Imelda: terveik szerint 2020 végéig befejezik a brassói repülőtér építését
Fotó: Kocsis B. János
Azt mondja, az építkezést hátráltatják, hogy a különböző állami és magánintézményeknek nincs semmi tapasztalatuk az új repülőtér beindításáról, a saját hatáskörüket sem ismerik, így folyamatosan egyeztetnek a közlekedési minisztériummal, a belügyminisztériummal. Hiszen például vámhivatalra van szükség, határőrséget kell létesíteni, ami Brassóban, Románia közepén eddig soha nem volt.
A Brassó megyei alelnök beszélt arról is, hogy úgy döntöttek: önerőből folytatják az építkezést, mert különböző partnerségek jóváhagyása késleltette volna a munkát. Két pénzintézettel írtak alá hitelszerződést, összesen 155 millió lejre,
Eddig 24 millió eurót költöttek a beruházásra. Most ott tartanak, hogy a gurulóutak építésére lejárt a közbeszerzés, és ha nem lesznek fellebbezések hamarosan kiadhatják a parancsot a munkakezdésre. Négy hónapos munkára kilenc hónapig tartott a közbeszerzés – mondta az alelnök.
Toásó Imelda kifejtette, a tanulmányok szerint a brassói reptér a működése első tíz évében érne el az egymilliós utasszámot, első körben főleg fapados járatokat indítanának, aztán a charter-járatokat, és végül a menetrend szerinti hagyományos járatokat. Az áruforgalom 2055-re érheti el számításaik szerint a napi kétezer tonnát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!