Fotó: Kocsis B. János
A jövőről, annak kihívásairól értekeztek a jelenlevők a Kovászna megye gazdasági jövőképe 2020–2030 között című konferencián csütörtökön Sepsiszentgyörgyön. Sok az ismeretlen, a brassói repülőtér megépülése viszont egyre biztosabbnak látszik.
2018. június 14., 16:302018. június 14., 16:30
A régióban megvalósuló valamennyi beruházás befolyásolja a gazdaság alakulását a következő években – értettek egyet a résztvevők a Kovászna megye gazdasági jövőképe 2020–2030 között című konferencián, amelyet a Kovászna megyei önkormányzat StartUp Now! európai uniós vállalkozásfejlesztési pályázatának részeként szerveztek meg csütörtökön Sepsiszentgyörgyön.
„Jövőtervezés nélkül nincs biztos előrelépés, az önkormányzat a törvény által előírt feladatok mellett önként vállalt tevékenységekkel próbálja segíteni a fejlődést, így hangsúlyt fektetünk a turizmusra, a hagyományőrzésre, a kultúrára és a közösségépítésre” – fogalmazta meg a konferencián Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke. Rámutatott,
Mikrorégiós fejlesztéseket tartják szem előtt, így például az erdővidéki úthálózat korszerűsítésére 135 millió lejt pályáztak, „kinyitják” a térséget Székelyudvarhely és Brassó felé. Azt szeretnék, hogy a következő tíz évben a megyei utak 90 százalékán legyen jó minőségű aszfalt – ez az arány jelenleg 75 százalék.
Emellett a megye településeinek 95 százalékában szeretnék kiépíteni a víz- és csatornarendszert, ez most 50 százalékon áll. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt fektetnek a szakoktatásra és a felnőttképzésre, emelnék ezek szintjét, mert – mint Tamás Sándor mondta – „eddig ezzel nem foglalkoztak eleget”.
Tamás Sándor: jövőtervezés nélkül nincs biztos előrelépés
Fotó: Kocsis B. János
A tanácselnök ugyanakkor a regionális együttműködés fontosságára is felhívta a figyelmet: elsősorban a székelyföldi megyék jönnek szóba, de a központi fejlesztési régió megyéivel is összedolgoznának. „Brassó elszívó hatása mindig létezett, de arra kell összpontosítani, hogy profitálhatunk a Brassó megyei fejlesztésekből.
– részletezte a háromszéki közgyűlés elnöke. Rámutatott, a megye jelenlegi fejlesztési stratégiája, a Potsa-terv 2020-ban lejár, az akadémiai szféra bevonásával, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem kutatóival dolgozzák ki a 2030-ig érvényes újabb tervet. „Az a célunk, hogy szülőföldünk hosszú távon fenntartható, gyerekeink számára is élhető legyen” – szögezte le Tamás Sándor.
Sürget az idő, a világ nem várja meg, hogy utolérjük – hívta fel a figyelmet a konferencián Édler András, a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Rámutatott,
„Jelenleg a gazdaság összforgalmának 2,1 százalékát teszi ki a turizmus, és 1,45 százalékát az IT, van hova felfejlődni, a két iparág megerősítésén dolgozunk” – emelte ki a kamara elnöke. Szerinte a világban a következő 12 évben hatalmas változások lesznek, erre pedig fel kell készülni.
Édler András: meg kell néznünk, hol tartanak a nagyok a turizmusban
Fotó: Kocsis B. János
„Meg kell néznünk, hol tartanak a nagyok a turizmusban, hűségprogramokat vezetnek be, in room fitnesz szolgáltatásokat, okosszobát kínálnak, a helyi kultúrára, a közvetlen márkakommunikációra építenek, teret nyer a mesterséges intelligencia. A technológia fejlődését Háromszéken sem tudjuk megkerülni.
– vázolta fel Édler András. Arról is beszélt, hogy mire a 2016-ban született fiatalok elvégzik az egyetemet, a jelenlegi szakmák 47 százaléka megszűnik, teljesen átalakul a Háromszéken is jelen levő készruhaipar, a gépkocsigyártás, a hagyományos kereskedelem online felületekre tevődik át. Ezekkel a kihívásokkal a Székelyföldnek, Háromszéknek is szembe kell néznie, fontos, miként zárkózik fel – összegzett a szakember.
Fotó: Kocsis B. János
A konferencián jelen volt Toásó Imelda, a Brassó megyei közgyűlés alelnöke is, aki felszólalásában azt emelte ki, hogy Romániában 1989 után egyetlen repülőtér sem épült nulláról, csak felújítások, korszerűsítések zajlottak, ezért a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér megépítését hátráltatja, hogy az érintett intézmények sem tudják pontosan, milyen hatáskörük van ezen a területen. Mint részletezte,
„Világszinten növekedik a repülővel utazók száma, de ez Romániában még kiugróbb, tíz év alatt kétmillióról 16 millióra, ebből tízmillió a bukaresti repülőtéren, Kolozsvár és Temesvár meghaladja az évi egymilliót, a többi légikikötő ez alatt van. Ezek az adatok is alátámasztják a brassói reptér szükségességét” – hangsúlyozta Toásó Imelda.
Toásó Imelda: terveik szerint 2020 végéig befejezik a brassói repülőtér építését
Fotó: Kocsis B. János
Azt mondja, az építkezést hátráltatják, hogy a különböző állami és magánintézményeknek nincs semmi tapasztalatuk az új repülőtér beindításáról, a saját hatáskörüket sem ismerik, így folyamatosan egyeztetnek a közlekedési minisztériummal, a belügyminisztériummal. Hiszen például vámhivatalra van szükség, határőrséget kell létesíteni, ami Brassóban, Románia közepén eddig soha nem volt.
A Brassó megyei alelnök beszélt arról is, hogy úgy döntöttek: önerőből folytatják az építkezést, mert különböző partnerségek jóváhagyása késleltette volna a munkát. Két pénzintézettel írtak alá hitelszerződést, összesen 155 millió lejre,
Eddig 24 millió eurót költöttek a beruházásra. Most ott tartanak, hogy a gurulóutak építésére lejárt a közbeszerzés, és ha nem lesznek fellebbezések hamarosan kiadhatják a parancsot a munkakezdésre. Négy hónapos munkára kilenc hónapig tartott a közbeszerzés – mondta az alelnök.
Toásó Imelda kifejtette, a tanulmányok szerint a brassói reptér a működése első tíz évében érne el az egymilliós utasszámot, első körben főleg fapados járatokat indítanának, aztán a charter-járatokat, és végül a menetrend szerinti hagyományos járatokat. Az áruforgalom 2055-re érheti el számításaik szerint a napi kétezer tonnát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!