Átlátszó zseb. A kizárólag legális tranzakciókat lebonyolítóknak nincs miért aggódniuk
Fotó: Pinti Attila
„A feketegazdaság általában nem banki átutalással működik, azonban ez a törvény mégis jó lépés az átláthatóság, a digitalizáció felé” – értékelt a Krónika megkeresésére Bordás Attila bankpiaci szakember, akit azt követően kerestünk meg, hogy hétfőtől az adóhatóságnak betekintése van minden bankszámlába. A LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese szerint a módosítástól nem kell tartania annak, aki törvényesen jár el.
A pénzmosás és terrorizmus elleni küzdelem jegyében hétfőtől az Országos Adóhatóság (ANAF) hozzáfér minden romániai bankszámlához, a pénzintézetek kötelesek megküldeni a kért adatokat a magánszemélyek és cégek számlái esetében egyaránt.
Az adóhivatal elektronikus központi rendszerében tíz évig tárolják az adatokat, és azokhoz az ANAF mellett a bűnüldöző szervek, a titkosszolgálatok, a Román Nemzeti Bank (BNR), a Pénzügyi Felügyelet (ASF), a szerencsejáték-hatóság, valamint a pénzmosás megelőzéséért és leküzdéséért felelős hatóság is hozzáfér, mint ahogy megalapozott kérésre és együttműködési megállapodás alapján a helyi adóügyi hatóságok is.
Mint Adrian Bența közgazdász a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, olyan nagy újdonságot nem jelent a mostani lépés, mivel az ANAF eddig is kapott információkat a bankoktól a pénzmosással vagy terrorizmussal gyanúsított személyek bankszámlájáról, a lényeges változás az, hogy most már minden kontóhoz hozzáférhetnek.
– vallja az elemző.
Az Economica.net gazdasági hírportál közben hétfőn arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a matrac alatt tartott összegek maradnak rejtve az adóhatóság előtt, hanem a Revolut fintech cégnél számlán tárolt pénzek is. Az ANAF maximum a Revolut által a Libra Internet Banknál levő számlájához férhet hozzá, az ügyfelek egyéni számlaihoz nem. Ennek oka elsősorban, hogy a Revolut nem romániai pénzintézet. Viszont abban az esetben, ha a Revolut székhelyéül szolgáló Litvániában egy bíróság ezt elrendeli, akkor a Revolut-számlákat is zárolhatja a román adóhatóság.
„A teljes átláthatóságot biztosítja, hogy a pénzmosás elleni törvény értelmében a magánszemélyek és a cégek számláinak adatai bekerülnek az adóhivatal elektronikus központi rendszerébe” – szögezte le megkeresésünkre Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese. Mint ő is hangsúlyozta, a jogszabály egy európai uniós irányelv életbe léptetése, nem mond ellent az általános adatkezelési szabályoknak (GDPR), és a biztonság szempontjából sem jelent megnövekedett kockázatot. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta:
„Az új rendelkezésre sokan felkapják a fejüket, hogy ez pluszadózást eredményez, hiszen átláthatóbbak lesznek a tranzakciók, ám annak, aki eddig is törvényesen intézte a pénzügyeit, becsületesen befizette az adóját, nincs mitől tartania. Az viszont egyértelmű, hogy olyan jövedelmek után is adózni kell, amit eddig megpróbáltak elrejteni” – mutatott rá a pénzügyi szakértő.
A „Nagy Testvér” fi gyel. Minden banki tranzakcióra, bankszámlára rálátása van mostantól az Országos Adóhatóságnak
Fotó: Haáz Vince
Meglátása szerint amúgy pénzügyi kultúra, neveltetés kérdése, hogy ki milyen irányba szeretné, ha elmozdulna az ország.
„Nem az a megoldás, hogy az arab országokhoz hasonlóan teljes felügyelet nélkül hagyjuk a pénzügyi mozgásokat” – vallja Bordás Attila, aki szerint a félmegoldások nem vezetnek eredményre, Románia harminc éve toporog a félig átlátható rendszerben, ami nem vezetett semmi jóra.
„A félátláthatóság a korrupció melegágya, és növeli a rendszer iránti bizalmatlanságot. Fennáll a gyanúja, hogy akiknek van valamilyen rálátásuk a rendszerre, visszaélnek az információkkal. Ez viszont a teljes átláthatóság esetén nem fordulhat elő” – részletezte a szakértő. Hozzátette,
Bordás Attila úgy véli, ennél is tovább kellene lépni, az adóhivatalnak nemcsak passzív adatbázist kell fenntartania, hanem aktívan kellene használja azt. Mint mondta, Angliában, Németországban már online lehet céget létrehozni, könyvelni, az adó-visszaigénylések esetén sincs szükség további ellenőrzésekre, hiszen minden mozgás látható, sőt az áfát nem kell visszaigényelni, ha az adóhivatal látja, hogy tartozik, visszautalja az összeget a cég számlájára.
Bordás Attila hangsúlyozta, nem növekedett annak a kockázata, hogy adathalászok jutnak bizalmas információkhoz, szerinte az teljesen kizárt, hogy az adóhivatalhoz kerülő adatok alapján, pénzt nyúljanak le valakinek a számlájáról. Mint magyarázta,
nem lehet onnan a számlához „visszanyúlni”. Adatmozgás eddig is működött, fordított irányba is, hiszen a bankok az elmúlt években már nem kértek jövedelemigazolást a hitelkérelmek elbírálásához. Az adóhivatallal törvényesen megkötött egyezmény alapján lekérték mennyi adót fizetett be a kérelmező, annak alapján kiszámolták a nettó jövedelmét.
Az internetes feltörések szempontjából nincs százszázalékos biztonság, a bankok adatait is fel lehetett törni, ám ez a pluszadatmozgás nem jelent többletkockázatot. A bankpiaci szakember ugyanakkor rámutatott, az európai uniós jóváhagyással működő pénzintézetek esetében egy banknál legtöbb százezer eurós letétre garanciát vállalnak.
Fotó: Pixabay.com
Bordás Attila ugyanakkor kérdésünkre arra is kitért, minden pénzügyi mozgást továbbra sem lehet követni, hiszen például
A Revolut Angliából Litvániába tette át a székhelyét, ezeknek a számláknak a követése, zárolása csak akkor lehetséges, ha azt a litván törvények lehetővé teszik – húzta alá ő is. Rámutatott egyúttal arra is, hogy ezenkívül többféle elektronikus pénz létezik, amelyek mozgása láthatatlan, a világ pénzügyi felügyeletei nem tudják követni. „A feketegazdaság általában nem banki átutalással működik, azonban ez a törvény mégis jó lépés az átláthatóság, a digitalizáció felé” – összegzett Bordás Attila.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt csökkent az építőipari termelés volumene augusztusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara jegyezte a legjelentősebb visszaesést – derül ki az Eurostat adataiból.
A Törvény Ereje Országos Szakszervezet (SNFL) legalább 4500 lejes bruttó minimálbérre tesz javaslatot 2026-ra a témában zajló hétfői egyeztetéseken – tájékoztatott közleményében az érdekvédelem.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vasárnap úgy nyilatkozott, „nincs itt az ideje” annak, hogy 2026-tól emelje a kormány a garantált bérminimumot.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás