
Átlátszó zseb. A kizárólag legális tranzakciókat lebonyolítóknak nincs miért aggódniuk
Fotó: Pinti Attila
„A feketegazdaság általában nem banki átutalással működik, azonban ez a törvény mégis jó lépés az átláthatóság, a digitalizáció felé” – értékelt a Krónika megkeresésére Bordás Attila bankpiaci szakember, akit azt követően kerestünk meg, hogy hétfőtől az adóhatóságnak betekintése van minden bankszámlába. A LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese szerint a módosítástól nem kell tartania annak, aki törvényesen jár el.
A pénzmosás és terrorizmus elleni küzdelem jegyében hétfőtől az Országos Adóhatóság (ANAF) hozzáfér minden romániai bankszámlához, a pénzintézetek kötelesek megküldeni a kért adatokat a magánszemélyek és cégek számlái esetében egyaránt.
Az adóhivatal elektronikus központi rendszerében tíz évig tárolják az adatokat, és azokhoz az ANAF mellett a bűnüldöző szervek, a titkosszolgálatok, a Román Nemzeti Bank (BNR), a Pénzügyi Felügyelet (ASF), a szerencsejáték-hatóság, valamint a pénzmosás megelőzéséért és leküzdéséért felelős hatóság is hozzáfér, mint ahogy megalapozott kérésre és együttműködési megállapodás alapján a helyi adóügyi hatóságok is.
Mint Adrian Bența közgazdász a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, olyan nagy újdonságot nem jelent a mostani lépés, mivel az ANAF eddig is kapott információkat a bankoktól a pénzmosással vagy terrorizmussal gyanúsított személyek bankszámlájáról, a lényeges változás az, hogy most már minden kontóhoz hozzáférhetnek.
– vallja az elemző.
Az Economica.net gazdasági hírportál közben hétfőn arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a matrac alatt tartott összegek maradnak rejtve az adóhatóság előtt, hanem a Revolut fintech cégnél számlán tárolt pénzek is. Az ANAF maximum a Revolut által a Libra Internet Banknál levő számlájához férhet hozzá, az ügyfelek egyéni számlaihoz nem. Ennek oka elsősorban, hogy a Revolut nem romániai pénzintézet. Viszont abban az esetben, ha a Revolut székhelyéül szolgáló Litvániában egy bíróság ezt elrendeli, akkor a Revolut-számlákat is zárolhatja a román adóhatóság.
„A teljes átláthatóságot biztosítja, hogy a pénzmosás elleni törvény értelmében a magánszemélyek és a cégek számláinak adatai bekerülnek az adóhivatal elektronikus központi rendszerébe” – szögezte le megkeresésünkre Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese. Mint ő is hangsúlyozta, a jogszabály egy európai uniós irányelv életbe léptetése, nem mond ellent az általános adatkezelési szabályoknak (GDPR), és a biztonság szempontjából sem jelent megnövekedett kockázatot. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta:
„Az új rendelkezésre sokan felkapják a fejüket, hogy ez pluszadózást eredményez, hiszen átláthatóbbak lesznek a tranzakciók, ám annak, aki eddig is törvényesen intézte a pénzügyeit, becsületesen befizette az adóját, nincs mitől tartania. Az viszont egyértelmű, hogy olyan jövedelmek után is adózni kell, amit eddig megpróbáltak elrejteni” – mutatott rá a pénzügyi szakértő.
A „Nagy Testvér” fi gyel. Minden banki tranzakcióra, bankszámlára rálátása van mostantól az Országos Adóhatóságnak
Fotó: Haáz Vince
Meglátása szerint amúgy pénzügyi kultúra, neveltetés kérdése, hogy ki milyen irányba szeretné, ha elmozdulna az ország.
„Nem az a megoldás, hogy az arab országokhoz hasonlóan teljes felügyelet nélkül hagyjuk a pénzügyi mozgásokat” – vallja Bordás Attila, aki szerint a félmegoldások nem vezetnek eredményre, Románia harminc éve toporog a félig átlátható rendszerben, ami nem vezetett semmi jóra.
„A félátláthatóság a korrupció melegágya, és növeli a rendszer iránti bizalmatlanságot. Fennáll a gyanúja, hogy akiknek van valamilyen rálátásuk a rendszerre, visszaélnek az információkkal. Ez viszont a teljes átláthatóság esetén nem fordulhat elő” – részletezte a szakértő. Hozzátette,
Bordás Attila úgy véli, ennél is tovább kellene lépni, az adóhivatalnak nemcsak passzív adatbázist kell fenntartania, hanem aktívan kellene használja azt. Mint mondta, Angliában, Németországban már online lehet céget létrehozni, könyvelni, az adó-visszaigénylések esetén sincs szükség további ellenőrzésekre, hiszen minden mozgás látható, sőt az áfát nem kell visszaigényelni, ha az adóhivatal látja, hogy tartozik, visszautalja az összeget a cég számlájára.
Bordás Attila hangsúlyozta, nem növekedett annak a kockázata, hogy adathalászok jutnak bizalmas információkhoz, szerinte az teljesen kizárt, hogy az adóhivatalhoz kerülő adatok alapján, pénzt nyúljanak le valakinek a számlájáról. Mint magyarázta,
nem lehet onnan a számlához „visszanyúlni”. Adatmozgás eddig is működött, fordított irányba is, hiszen a bankok az elmúlt években már nem kértek jövedelemigazolást a hitelkérelmek elbírálásához. Az adóhivatallal törvényesen megkötött egyezmény alapján lekérték mennyi adót fizetett be a kérelmező, annak alapján kiszámolták a nettó jövedelmét.
Az internetes feltörések szempontjából nincs százszázalékos biztonság, a bankok adatait is fel lehetett törni, ám ez a pluszadatmozgás nem jelent többletkockázatot. A bankpiaci szakember ugyanakkor rámutatott, az európai uniós jóváhagyással működő pénzintézetek esetében egy banknál legtöbb százezer eurós letétre garanciát vállalnak.
Fotó: Pixabay.com
Bordás Attila ugyanakkor kérdésünkre arra is kitért, minden pénzügyi mozgást továbbra sem lehet követni, hiszen például
A Revolut Angliából Litvániába tette át a székhelyét, ezeknek a számláknak a követése, zárolása csak akkor lehetséges, ha azt a litván törvények lehetővé teszik – húzta alá ő is. Rámutatott egyúttal arra is, hogy ezenkívül többféle elektronikus pénz létezik, amelyek mozgása láthatatlan, a világ pénzügyi felügyeletei nem tudják követni. „A feketegazdaság általában nem banki átutalással működik, azonban ez a törvény mégis jó lépés az átláthatóság, a digitalizáció felé” – összegzett Bordás Attila.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
1 hozzászólás