Ördögi kör. Nincs oktatás a sofőriskolákban, de a kötelező autóbiztosítást fizetni kell
Fotó: Gábos Albin
Dráguláshoz vezethet egyes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvények felfüggesztése a szükségállapot idejére, a Krónikának nyilatkozó szakember szerint viszont mindenképp meg kell hozni az intézkedést.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb/RCA) kötvények drágulásához vezethet a kormány terve, amellyel felfüggesztené azokra a gépjárművekre megkötött biztosításokat, amelyek a koronavírus-járvány miatt foganatosított óvintézkedések nyomán a szükségállapot idején nem közlekedhetnek – figyelmeztet a Pénzügyi Felügyelet (ASF).
Sajtóbeszámolók szerint a biztosítások piacát felügyelő intézmény tervezetet juttatott el a kormányhoz és a közlekedésügyi minisztériumhoz, ami bizonyos cégek esetében felfüggesztené a kötelező gépjármű-biztosításokat a szükségállapot idejére. A dokumentumhoz viszont csatoltak egy elemzést is, ami rávilágít arra, hogy milyen következményei lehetnek egy hasonló intézkedésnek. Ez pedig arra figyelmeztet, hogy a felfüggesztés nyomán valamennyi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény megdrágulhat. A magyarázat:
A tervezet amúgy az áru- vagy személyszállítást végző cégekre, a sofőriskolákra és autóbérléssel foglalkozó vállalkozásokra vonatkozna azzal a feltétellel, hogy a szükségállapot idején nem közlekedhetnek. Az Economica.net gazdasági portál értesülései szerint nagyjából 500 ezer járművet érinthet a biztosítás esetleges felfüggesztése.
Elvileg megoldható és indokolt is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás felfüggesztése a szükségállapot miatt leállásra kényszerült fuvarozók, szállítók esetében, ám ezt körültekintően kell megoldani – értékelt megkeresésünkre Biró Albin biztosítási szakértő. Rámutatott: a jelenlegi törvényben általános előírásként szerepel a lehetőség a kötelező biztosítás felfüggesztésére, ám ezt
„Sok országban a felfüggesztés feltétele, hogy a gépjármű-tulajdonos arra az időszakra leadja a rendszámot a rendőrségnek, a bejegyző hivatalnak vagy éppen a biztosítótársaságnak. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapelve, hogy az esetleges áldozatokat védje minden körülmény között, ezért ezekre az óvintézkedésekre szükség van, nem fordulhat elő, hogy az áldozat ne kapjon kártérítést, mert biztosítás nélküli gépjármű okozott balesetet. Amint a tulajdonos újra aktiválja a biztosítását, akkor kellene visszakapnia a rendszámot, hogy újra közlekedhessen” – részletezte a felügyelet volt tagja.
Fotó: Kristó Róbert
A szakember szerint a kötvények felfüggesztése a szállítók, fuvarozók esetében indokolt, hiszen ha nincs tevékenységük, nincs bevételük sem, és egyszerűen nem tudják törleszteni a biztosítás havi részletét. Biró leszögezte: a pénzügyi felügyelet „lagymatag” riogatása, hogy a felfüggesztés utólag a kötvények drágításához vezet, nem orvosolja a jelenlegi problémákat.
– véli a szakértő. Meglátása szerint különben ezt már korábban is meg lehetett volna és meg kellett volna lépni, hiszen a szükségállapot már több mint egy hónapja tart, és azóta a szállítók egy része nem közlekedik, és bevétele sincs.
Másrészt – tette hozzá – arra is oda kell figyelni, hogy nem lehet a kényszerhelyzet teljes költségét a biztosítótársaságokra terhelni, számukra is kell találni könnyítéseket, hogy a kiesett bevételek ne sodorják őket vészhelyzetbe. A szakember emlékeztetett: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások 40 százaléka egyetlen biztosítótársaságnál van, ha annál egy-két havi részlettörlesztés kiesik, komoly gondjai lehetnek a kárkifizetésekkel.
Biró Albin rámutatott, a szükségállapot alatt kevesebb gépjármű közlekedik az utakon, valószínű ebben az időszakban kevesebb a baleset, kisebbek lesznek a kárigénylések is, ám ez idővel mutatkozik meg. „Rengeteg elhúzódó ügy van, két-három évről is vannak most esedékes kárkifizetések, ezek éppen a nagyobb összegű igénylések esetén. Másrészt a biztosítótársaságok több száz alkalmazottal dolgoznak, a kárkifizetések mellett a működési költségeiket is elő kell teremteniük. Ha drasztikusan visszaesik a bevételük a kötelező biztosítások felfüggesztése miatt, bajba kerülhetnek. Amennyiben a terhet rányomják az egyik félre, ott leszünk, ahol a part szakad: leállnak a kárkifizetések, akár a biztosítási garanciaalap (FGA) beavatkozására is szükség lehet” – kongatta meg a vészharangot a szakértő.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az esetleges drágulás nem közvetlen veszély, hiszen egyelőre ez nem esedékes. „Ha a szállítók megkötöttek egy egy- vagy féléves biztosítási kötvényt, azt abban az árban fizetik havi részletekben, az ár tehát a következő időszakban nem módosulhat, viszont az egy-két havi kiesés komoly fennakadásokat okozhat a rendszerben” – összegzett Biró Albin.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!