Probléma. Ha leáll a cernavodai erőmű kettes blokkja is, jelentős szerep hárul az importra és a takarékoskodásra
Fotó: Alex Micsik/Agerpres
Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll. Az energetikai szakemberek szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy a takarékosság és az import önmagában nem oldja meg a problémát. Románia már most is jelentős mennyiségű áramot vásárol külföldről, és a régióban más országok is hiánnyal küzdhetnek, így Magyarországgal, Szerbiával, Horvátországgal, Szlovéniával és a Nyugat-Balkán országaival is „meg kell küzdenie” a rendelkezésre álló energiáért.
2026. augusztus 12., 13:502026. augusztus 12., 13:50
Abban az esetben, ha a cernavodai atomerőmű második reaktora is leáll – az illetékesek szerdai nyilatkozatai szerint ez valószínűleg csütörtöktől kezdődően megtörténik –, ez nem csupán körülbelül 1 400 MW állandó termelés esetleges kiesését jelenti, hanem
– mutat rá Dumitru Chisăliță szakértő, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke egy, a szaksajtónak eljuttatott elemzésében, amelyet a Mediafax közölt.
Mint arról beszámoltunk, a cernavodai atomerőmű megkezdte a 2. blokk ellenőrzött leállítását megelőző műszaki eljárásokat a Duna alacsony vízállása miatt, mivel nem juit elegendő víz a reaktor hűtésére.
Az energiaügyi minisztérium szerint ezek „szokásos és megelőző” eljárások, amelyek célja az erőmű biztonságos leállításának előkészítése.
Mint közölték, mivel
Ezzel párhuzamosan az energiaügyi minisztérium és az Országos Energiairányító Központ előkészítette a szükséges intézkedéseket a 2. blokk leállása miatt kieső energia pótlására – többek között újraindíthatják a rovinari-i erőművet.
A cernavodai atomerőműben a következő két napban elindítják a leállási eljárást, miután a környéken a vízszint elérte a kritikus küszöbértéket. – jelentette be kedden Sorin Rîndașu, a román vízügyi igazgatóság vezérigazgató-helyettese.
A szakértő rámutatott: manapság 20.00 órakor, amikor a lakossági fogyasztás továbbra is magas, a napelemes termelés gyorsan lecsökken, a vízerőműveket az aszály sújtja, a szélenergia kiszámíthatatlan, a gáz- és szénüzemű erőművek – amennyiben még vannak ilyenek – nem tudják teljes mértékben pótolni a hiányt, és
Kiemelte, hogy „ez már nem csupán piaci probléma, hanem a rendszer megfelelőségének kérdése, és a kritikus napokon az ipari korlátozások és bizonyos fogyasztói csoportok áramellátásának kikapcsolása közötti választás kérdése”.
Dumitru Chisăliță elemzése a következő valószínűsíthető feltételezéseken alapuló becslésen nyugszik:
Dumitru Chisăliță szerint atomenergia nélkül a legnehezebb napokon a 20.00 órakor rendelkezésre álló hazai termelés mindössze 4150–4300 MW lenne.
Ebbe a termelésbe a következők tartoznának:
„A kánikulai napokon a fogyasztás önkéntes csökkentés nélkül meghaladhatja a 8000 MW-ot. Romániának így 2500–2600 MW-ot kellene importálnia, ami a fennmaradó hazai termelés közel 60 százalékának felel meg. A probléma az, hogy a technikai importkapacitás nem jelent garantált energiát. Lehet, hogy van összeköttetés, de ha azon túl nincs rendelkezésre álló termelés, akkor az csak a hiányt szállítja” – mutatott rá az AEI elnöke.
Feszült időszakokban Románia már importált körülbelül 2000 MW-ot.
A vizsgált időszakra vonatkozóan a reális tartomány továbbra is körülbelül 2300 MW marad.
Dumitru Chisăliță szerint az önkéntes fogyasztáscsökkentés mértéke 170–300 MW-ra becsülhető.
Augusztus 19-ig a Dacia és a Ford termelésleállítása körülbelül 200 MW-tal járulhat hozzá ehhez, amelyhez hozzáadódhatnak más ipari fogyasztók, üzletek, intézmények és a lakosság fogyasztáscsökkentései is. „De
Augusztus 19. után, egyes ipari egységek termelésének újraindulásával, a várható önkéntes csökkentés 180–220 MW-ra csökken. Románia nem tudja pótolni a több mint 1000 MW-os hiányt azzal, hogy néhány kirakatot lekapcsol, csökkenti a légkondicionálás mértékét az intézményekben, és arra kéri a lakosságot, hogy ne használják egyszerre a háztartási készülékeket. Ezek az intézkedések hasznosak, de a probléma nagyságához képest nem elegendőek” – mutatott rá az AEI elnöke.
Dumintru Chisăliță úgy véli, hogy az energiairányító diszpécserszolgálatnak a központi forgatókönyv szerint legfeljebb 1200 MW-os szabályozható csökkentési kapacitást kellene előkészítenie.
A legnagyobb kockázatot jelentő napok a következők:
A szakértő hangsúlyozza, hogy a veszély nem egyetlen percre korlátozódik.
Az elemző rámutat: az igény elvileg importtal lenne pótolható, de Románia nem tudja a „regionálisan elérhető teljes mennyiséget” automatikusan és teljes egészében importálni.
Ugyanazon energiaért versenyez ugyanis Magyarország, Szerbia, Horvátország, Észak-Macedónia és Albánia.
„Ráadásul a határon átnyúló kapacitások, a torlódások és a biztonsági szabályok korlátozzák az folyamatot. Vannak olyan napok is, amikor a Románia számára jelzett reális importmennyiség nagyon közel áll a becsült teljes regionális rendelkezésre álló mennyiséghez. Ilyenkor a biztonsági tartalék gyakorlatilag nem létezik. Bármilyen váratlan fogyasztásnövekedés egy szomszédos országban elvonhatja azt az energiát, amelyet Románia elérhetőnek tartott” – mutat rá Dumitru Chisăliță.
A cernavodai atomerőmű második reaktorát a következő 10 napban nem lehet újraindítani, mivel a hidrológiai előrejelzések a Duna vízhozamának és vízszintjének folyamatos csökkenését jelezik – jelentette ki Romeo Urjan, a létesítmény igazgatója.
Az elemző úgy véli, hogy
A kozloduji atomerőmű, a bolgár hőerőművek és a szivattyús tározók biztosíthatják a regionális rendelkezésre álló kapacitás legnagyobb részét.
„Ez azonban egyben a legfőbb sebezhetőség is: Románia energiaellátásának biztonsága a bolgár erőművek működésétől, azok kereskedelmi ütemtervétől és az összekötő kapacitások fenntartásától függne. Ha Bulgáriában egy fontos blokk meghibásodna, vagy a bolgár fogyasztás hirtelen megnövekedne, az szinte azonnal hatással lenne a romániai fogyasztáscsökkentési igényre” – hangsúlyozta a szakértő.
Azt mondani, hogy Románia importálhat, ilyen körülmények között csak a válasz fele. A helyes kérdés az, hogy lesz-e valaki, aki pontosan azokban az órákban exportál. A Romániának szükséges energia nem áll készenlétben a határon túl, várva egy megrendelést Bukarestből. Ezt egyidejűleg vásárolja meg az összes hiányt szenvedő rendszer” – hangsúlyozta az AEI elnöke.
Így – mutatott rá a szakértő – abban az esetben, ha a cernavodai mindkét reaktor leállna, Románia nem tudja kizárólag importtal és önkéntes energiatakarékossággal egyensúlyba hozni a rendszert.
A forró munkanapokon a mintegy 4 200–4 300 MW-os hazai termelés, a körülbelül 2 500 MW-os import és a 200–300 MW-os önkéntes energiatakarékosság együttesen csupán körülbelül 7 000 MW-ot fedez.
„A döntő tényező az import lesz. Minden 500 MW-os csökkenés a becsült szint alatt szinte automatikusan 500 MW-os növekedést eredményez a korlátozási igényben. Ha például az import 2 500-ről 2000 MW-ra csökken, az augusztus 19-i korlátozási igény 1 200-ról 1700 MW-ra emelkedhet. Ekkor már nem egyszerű szolidaritási felhívásokról van szó. Ipari kapacitások leállításáról, a nem alapvető fogyasztás korlátozásáról és – a legrosszabb esetben – ellenőrzött áramkimaradásokról beszélünk” – kongatta meg a vészharangot az AEI elnöke.
Chisăliță szerint lakossági fogyasztókat nem kellene érintenie a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának esetleges leállításának
A lakossági fogyasztókat nem kellene érintenie a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának esetleges leállítása – nyilatkozta kedden az Agerpresnek Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
A szakértő szerint a háztartások fogyasztása csúcsidőben 3000-–3500 MWh körül alakul, miközben Románia az atomerőmű nélkül is 5000–5400 MWh-t meghaladó termeléssel rendelkezik. Ezért szerinte a lakosság áramellátásának korlátozására normális körülmények között nem lenne szükség.
Chisăliță ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a 2-es reaktor kiesésével Románia szinte azonnal elveszíti a hazai fogyasztás tizedét kitevő, olcsó és folyamatos áramforrást, ami felhajthatja az árakat. A drágulás mértéke attól függ, mennyire váratlan a leállás. Tervezett lekapcsolás esetén a kieső termelés az áramtőzsde úgynevezett másnapi piacának ajánlataiba épülne be. Hirtelen leállás esetén viszont Romániának részben az áramtőzsde úgynevezett napon belüli piacának drágább ajánlatai alapján, részben pedig az úgynevezett kiegyenlítő piacról kell beszereznie a hiányzó energiát. Emellett a nagy ipari fogyasztók lekapcsolására is szükség lehet – magyarázta.
A szakértő szerint az import önmagában nem oldja meg a problémát, mert Románia már most is jelentős mennyiségű áramot vásárol külföldről, és a régióban más országok is hiánnyal küzdhetnek. Úgy vélekedett, hogy az árak elszállását csak az import növelése, az ipari fogyasztás mérséklése, valamint a tartalékok és tárolókapacitások mozgósítása együtt akadályozhatja meg.
Chisăliță kiemelte, hogy a leállás gazdasági ára akkor is jelentős lesz, ha sikerül kordában tartani az áramárat. Ez a kieső hazai termelésben, az elmaradó megrendelésekben, a drága külföldi áramvásárlásban és a vészhelyzeti hálózati kiadásokban jelentkezik majd.
A szakértő becslése szerint a jelenlegi piaci árak alapján a lakossági áramtarifa 2026 szeptembere és 2027 szeptembere között kilowattóránként 1,40-1,62 lej lehet áfával együtt, a szolgáltatótól és a régiótól függően. Egy újabb sokkhatás – például a 2-es reaktor tartós leállása, egy rendkívül hideg tél vagy a határkeresztező importvezetékek tartós túlterheltsége – esetén a tarifák az 1,65-1,75 lej/kWh-s szintet is meghaladhatják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
5734 lejre nőtt a romániai nettó átlagbér 2026 júniusában, de a reálkereseti index éves összevetésben csak 93,7 százalék volt. Ami azt jelenti, hogy értékben hiába nőtt az átlagbér, ha kevesebbet ér, mint a tavalyi, egyébként kisebb összeg.
Újabb üzemet épít Nagyszalontán a belga papíripari vállalat, a VPK Group – jelentette be a város polgármesteri hivatala. A gyár alapkőletételét kedden tartották Török László polgármester és a vállalat képviselőinek jelenlétében.
Nem volt rekord áramfogyasztás kedden este Romániában – jelentette be a Transelectrica.
A júniusi 10,42 százalékról júliusban 8,16 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idei napelemes Zöld ház program kizárólag akkumulátorok beszerzését fogja finanszírozni. Végre egy-két részletet is elárultak a várva várt lakosságtámogató kiírásról – ezeknek azonban nem örülhetnek a szerényebb költségvetésű prosumerek.
A közalkalmazotti bértörvény új változata az egészségügyi dolgozók több mint 75 százaléka számára hoz béremelését, valamint az oktatásban is jelentős emeléseket hozó új bértáblát jelent, amely 2028-tól lép hatályba.
Korlátozzák az Európai Unió tagállamaiban vásárolt cigaretta és szeszes italok Romániába való behozatalának körülményeit az illetékes hatóságok.
Az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pensions at a Glance 2025 című jelentésén alapuló tanulmány szerint.
A Nidec japán villanymotorgyártó vállalatfontolóra vette, hogy Nagyváradra költöztesse a brit Andover városában található, több mint 60 éve ott működő Control Techniques Dynamics nevű gyárát.
Románia a 2026–2027-es fűtési szezonban feszültebb helyzetet fog tapasztalni a gázpiacon – kongatta meg a vészharangot Dumitru Chisăliţă, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!