
Derűlátás. Sorin Grindeanu közlekedési miniszter szerint a költségvetés elegendő lesz az idénre tervezett beruházásokra
Fotó: Gazda Árpád
Nagyon derűlátó Sorin Grindeanu közlekedési miniszter, aki elégedett a tárcájának szánt idei költségvetés összegével. Olyannyira, hogy mintegy 250 kilométernyi új gyorsforgalmi utat ígér az idei évre.
2025. február 04., 13:342025. február 04., 13:34
2025. február 04., 13:402025. február 04., 13:40
A tárcavezető a parlamentben beszélt minderről kedden, ahol az illetékes szakbizottságok a minisztériumi költségvetések jóváhagyásáról vitatkoznak.

Állta a szavát a román Construcții Erbașu: ígéretéhez híven a héten elkezdte a munkálatokat az észak-erdélyi autópálya Bisztraterebes és Berettyószéplak közötti szakaszán Bihar megyében.
„Ez az egyik olyan minisztérium, amely sok beruházást végez, ennek az összegnek több mint 80 százaléka közvetlenül a beruházásokra megy el, és idén, ahogy a bizottságban is elmondtam, körülbelül 250 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi út átadása a cél.
és folytatjuk a beruházásokat a konstancai kikötőben, amely a Fekete-tenger legfontosabb kikötőjévé vált, valamint a Tulcea és Brăila kikötőibe történő beruházásokat is. A légiforgalom területén is lesznek beruházásaink. Tehát a közlekedési minisztérium költségvetése lefedi az összes általunk javasolt nagyberuházást, amelyeket – némelyiket idén, némelyiket a következő években – szeretnénk végrehajtani” – ecsetelte Grindeanu.

Alaposan rácáfolt a tavalyi év a kétkedőkre a romániai autópálya-átadások terén, az idei sztrádakilátások pedig a 2024-es rekord megdöntésével kecsegtetnek. Milyen realista, optimista és csodával határos forgatókönyvekkel számolhatunk 2025-ben?
„Ha a közúti oldalon úgymond látjuk a fényt az alagút végén, mert ma, amikor 1270 vagy 1280 kilométeres autópálya-hálózatról beszélünk, akár 1300 kilométerről, és 2025-re, 2026-ra évi 250 kilométer átadását célozzuk meg, a vasút esetében a két komponenst, az infrastruktúrát és a gördülőállományt egyszerre kell javítani” – mondta a közlekedési miniszter.
„Azt akarom, hogy 2025-re a vasút területén is növekedjen a tempó, hogy elérjük, sőt akár meg is haladjuk a 260 kilométert” – mondta.
Azt is megjegyezte, hogy a vasúti szakaszok korszerűsítése mellett olyan vonatokra is szükség van, amelyek képesek óránként 160 kilométeres sebességgel haladni.

Nem túl rózsás a romániai vasutak helyzete, a rendszerváltoztatás óta meglehetősen kevés szakaszt sikerült felújítani, még autópályák tekintetében is jobban áll az ország – mutat rá a Club Feroviar.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
Történelmi, közel 20 százalékos hozammal zárták a tavalyi évet a romániai önkéntes nyugdíjalapok, miközben már egymillióan választják ezt a biztonságot. Ám a látványos sikerek ellenére sok a tévhit. Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
szóljon hozzá!