Megnyugodhatunk? Siegfired Mureșan azt állítja, nem tervez további adóemeléseket
Fotó: Orbán Orsolya
Amennyiben kormánya megkapja a bizalmat, nem fogja emelni az adókat, és azt tervezi, hogy az áfát 21-ről 19 százalékra csökkenti – jelentette ki Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök
2026. szeptember 22., 15:452026. szeptember 22., 15:45
Mureșan ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az adócsökkentés azonban nem lesz azonnali, hanem a költségvetési helyzettől függ majd.
Amikor hétfő este a Pro TV-n megkérdezték tőle, hogy emelni fogja-e az adókat, ha beköltözik a Victoria-palotába, Siegfried Mureșan nemmel válaszolt.
– fogalmazott.
Mureșan állítása szerint az elmúlt évben elfogadott fiskális intézkedések szükségesek voltak a költségvetési hiány csökkentéséhez, és a jelenlegi körülmények között nincs szükség további adóemelésekre.
A kijelölt miniszterelnök szerint a következő lépésnek az adók csökkentésének kellene lennie, de nem jelölt meg határidőt, és az intézkedést a költségvetési helyzettől tette függővé.
„Az elmúlt évben rendet kellett teremtenünk. A következő évben csak annyit kell tennünk, hogy ne jöjjön senki, aki ismét zűrzavart okoz. Kár lenne, ha miután az emberek idén áldozatokat hoztak, miután rendet teremtettünk, valaki sáros csizmában jönne, hogy zűrzavart keltsen. Adóemelésekre már nincs szükség” – mondta Mureșan.
– hangsúlyozta a kijelölt miniszterelnök.
Ugyanez a feltétel vonatkozik a nyugdíjak és a bérek esetleges indexálására is.
„A nyugdíjak és a bérek indexálása természetesen kívánatos, amint lesz rá mozgásterünk” – mutatott rá Mureșan.
Néhány nappal ezelőtt Mureșan azt is jelezte, a költségvetés állapotának felmérésére: a költségvetés-módosítás után, majd a 2027-es költségvetés kidolgozása során kerülhet sor
Mureșan elutasította a PSD gazdasági helyzetre vonatkozó kritikáit is, azzal érvelve, hogy Románia jobb helyzetben van, mint egy évvel ezelőtt.
– jelentette ki a kijelölt miniszterelnök.
„Most, hogy megengedhetjük magunknak, tárgyalhatunk adócsökkentési intézkedésekről, és remélem, hogy az áfát is, amely jelenleg 21 százalékos, a lehető leghamarabb visszaállíthatjuk 19 százalékra” – mondta.
Az áfát 2025. augusztus 1-jén emelték 19 százalékról 21 százalékra a költségvetési hiány csökkentése érdekében elfogadott adóügyi intézkedések részeként.
Az Ilie Bolojan vezette román kormány 2025 közepétől több, egymásra épülő költségvetési konszolidációs intézkedést fogadott el.
A cél a 2024-es, 9,3%-os GDP-arányos államháztartási hiány jelentős mérséklése, valamint az EU-val és a pénzpiacokkal szembeni bizalom helyreállítása volt.
A legfontosabb intézkedések:
1. ÁFA-emelés
2. Jövedéki adók emelése
3. A magasabb nyugdíjak egészségbiztosítási járuléka
a 3000 lej feletti nyugdíjrészre 10%-os egészségbiztosítási járulékot vezettek be, vagyis nem a teljes nyugdíj, hanem csak a 3000 lej fölötti rész után kell járulékot fizetni.
4. Magasabb osztalékadó
az osztalékadó 10%-ról 16%-ra emelkedett 2026-tól.
5. Bankok és szerencsejáték-vállalatok nagyobb adóterhe
6. Ingatlanadók emelése
2026-tól növelték a visszatérő, elsősorban ingatlanokat érintő adóterheket.
A kiadási oldalon
7. A közalkalmazotti bérek és nyugdíjak befagyasztása
8. Állami kiadások visszafogása
A kormány a beruházások és egyéb állami kiadások egy részének korlátozásával, illetve új kiadások elhalasztásával is csökkenteni kívánta a deficitet. A kormány 2026-ra 57,3 milliárd lejnyi kiadáscsökkentéssel, illetve el nem indított többletkiadásokkal számolt.
Az IMF értékelése szerint a 2025 júliusától bejelentett reformcsomag 2026-ban a GDP mintegy 3,4% százalékának megfelelő költségvetési hatást jelenthetett: ebből körülbelül 2,1% bevételnövekedés, 1,3% pedig kiadáscsökkentés.
Mureșan: Folytatjuk az államháztartás rendbetételét
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy a fölösleges kiadások lefaragása és a közpénzek hatékonyabb felhasználása nem megszorítás, hanem felelős gazdálkodás.
A politikus bejegyzése szerint az elmúlt években a megszorítás kifejezést túl gyakran használták azok a politikusok, akik folytatni akarják a közpénzek pazarlását.
„Valahányszor valaki rendet próbál tenni az államháztartásban, csökkenteni akarja a fölösleges kiadásokat vagy hatékonyabbá tenné az állam működését, populista politikusok azonnal megszorításokkal vádolják” – írta Mureșan.
A kijelölt miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a közpénzek pazarlása kevesebb forrást hagy az oktatásra, az egészségügyre, az infrastruktúrára és a beruházásokra.
'Minden feleslegesen elköltött lej olyan pénz, amely nem jut el az iskolákhoz és kórházakhoz, és hiányozni fog az útépítéseknél vagy a Romániának oly fontos beruházásokná”' – fogalmazott bejegyzésében.
Mureșan közölte, hogy kormánya folytatná az államháztartás rendbetételét, visszaszorítják a pazarlást, és számon kérik a teljesítményt ott, ahol az állam az emberek pénzét költi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár Romániában az egyik legmagasabb a lakástulajdonosok aránya Európában, ez sokak esetében túlzsúfolt, szinte élhetetlen életteret jelent, a különálló otthon, tisztességes lakhatás pedig luxus marad.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!