Megnyugodhatunk? Siegfired Mureșan azt állítja, nem tervez további adóemeléseket
Fotó: Orbán Orsolya
Amennyiben kormánya megkapja a bizalmat, nem fogja emelni az adókat, és azt tervezi, hogy az áfát 21-ről 19 százalékra csökkenti – jelentette ki Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök
2026. szeptember 22., 15:452026. szeptember 22., 15:45
Mureșan ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az adócsökkentés azonban nem lesz azonnali, hanem a költségvetési helyzettől függ majd.
Amikor hétfő este a Pro TV-n megkérdezték tőle, hogy emelni fogja-e az adókat, ha beköltözik a Victoria-palotába, Siegfried Mureșan nemmel válaszolt.
– fogalmazott.
Mureșan állítása szerint az elmúlt évben elfogadott fiskális intézkedések szükségesek voltak a költségvetési hiány csökkentéséhez, és a jelenlegi körülmények között nincs szükség további adóemelésekre.
A kijelölt miniszterelnök szerint a következő lépésnek az adók csökkentésének kellene lennie, de nem jelölt meg határidőt, és az intézkedést a költségvetési helyzettől tette függővé.
„Az elmúlt évben rendet kellett teremtenünk. A következő évben csak annyit kell tennünk, hogy ne jöjjön senki, aki ismét zűrzavart okoz. Kár lenne, ha miután az emberek idén áldozatokat hoztak, miután rendet teremtettünk, valaki sáros csizmában jönne, hogy zűrzavart keltsen. Adóemelésekre már nincs szükség” – mondta Mureșan.
– hangsúlyozta a kijelölt miniszterelnök.
Ugyanez a feltétel vonatkozik a nyugdíjak és a bérek esetleges indexálására is.
„A nyugdíjak és a bérek indexálása természetesen kívánatos, amint lesz rá mozgásterünk” – mutatott rá Mureșan.
Néhány nappal ezelőtt Mureșan azt is jelezte, a költségvetés állapotának felmérésére: a költségvetés-módosítás után, majd a 2027-es költségvetés kidolgozása során kerülhet sor
Mureșan elutasította a PSD gazdasági helyzetre vonatkozó kritikáit is, azzal érvelve, hogy Románia jobb helyzetben van, mint egy évvel ezelőtt.
– jelentette ki a kijelölt miniszterelnök.
„Most, hogy megengedhetjük magunknak, tárgyalhatunk adócsökkentési intézkedésekről, és remélem, hogy az áfát is, amely jelenleg 21 százalékos, a lehető leghamarabb visszaállíthatjuk 19 százalékra” – mondta.
Az áfát 2025. augusztus 1-jén emelték 19 százalékról 21 százalékra a költségvetési hiány csökkentése érdekében elfogadott adóügyi intézkedések részeként.
Az Ilie Bolojan vezette román kormány 2025 közepétől több, egymásra épülő költségvetési konszolidációs intézkedést fogadott el.
A cél a 2024-es, 9,3%-os GDP-arányos államháztartási hiány jelentős mérséklése, valamint az EU-val és a pénzpiacokkal szembeni bizalom helyreállítása volt.
A legfontosabb intézkedések:
1. ÁFA-emelés
2. Jövedéki adók emelése
3. A magasabb nyugdíjak egészségbiztosítási járuléka
a 3000 lej feletti nyugdíjrészre 10%-os egészségbiztosítási járulékot vezettek be, vagyis nem a teljes nyugdíj, hanem csak a 3000 lej fölötti rész után kell járulékot fizetni.
4. Magasabb osztalékadó
az osztalékadó 10%-ról 16%-ra emelkedett 2026-tól.
5. Bankok és szerencsejáték-vállalatok nagyobb adóterhe
6. Ingatlanadók emelése
2026-tól növelték a visszatérő, elsősorban ingatlanokat érintő adóterheket.
A kiadási oldalon
7. A közalkalmazotti bérek és nyugdíjak befagyasztása
8. Állami kiadások visszafogása
A kormány a beruházások és egyéb állami kiadások egy részének korlátozásával, illetve új kiadások elhalasztásával is csökkenteni kívánta a deficitet. A kormány 2026-ra 57,3 milliárd lejnyi kiadáscsökkentéssel, illetve el nem indított többletkiadásokkal számolt.
Az IMF értékelése szerint a 2025 júliusától bejelentett reformcsomag 2026-ban a GDP mintegy 3,4% százalékának megfelelő költségvetési hatást jelenthetett: ebből körülbelül 2,1% bevételnövekedés, 1,3% pedig kiadáscsökkentés.
Mureșan: Folytatjuk az államháztartás rendbetételét
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy a fölösleges kiadások lefaragása és a közpénzek hatékonyabb felhasználása nem megszorítás, hanem felelős gazdálkodás.
A politikus bejegyzése szerint az elmúlt években a megszorítás kifejezést túl gyakran használták azok a politikusok, akik folytatni akarják a közpénzek pazarlását.
„Valahányszor valaki rendet próbál tenni az államháztartásban, csökkenteni akarja a fölösleges kiadásokat vagy hatékonyabbá tenné az állam működését, populista politikusok azonnal megszorításokkal vádolják” – írta Mureșan.
A kijelölt miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a közpénzek pazarlása kevesebb forrást hagy az oktatásra, az egészségügyre, az infrastruktúrára és a beruházásokra.
'Minden feleslegesen elköltött lej olyan pénz, amely nem jut el az iskolákhoz és kórházakhoz, és hiányozni fog az útépítéseknél vagy a Romániának oly fontos beruházásokná”' – fogalmazott bejegyzésében.
Mureșan közölte, hogy kormánya folytatná az államháztartás rendbetételét, visszaszorítják a pazarlást, és számon kérik a teljesítményt ott, ahol az állam az emberek pénzét költi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román gazdaság 2,1 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest, az első kilenc hónapban ugyanakkor a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal csökkent éves összevetésben.
Ki hitte volna 10 évvel ezelőtt, hogy az A0-s hamarabb készül el, mint az M0-s? – tette fel a kérdést egy román gazdasági elemző, kommentlavinát kiváltva közösségi oldalán. Összevetettük az adatokat, érveket az A0 és az M0 „versenyében”.
Még kevesebbet ér a pénzünk: a szeptemberi 6,6 százalékról októberben 6,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában.
A romániai bruttó fizetések gyorsabban emelkednek, mint az európai uniós átlag, azonban az adók miatt a nettó bér tekintetében a rangsor végén kullogunk. Még Bulgáriában is többet visznek haza az alkalmazottak.
Szükséges a minimálbér emelése – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Kelet-Közép-Európa egyik legdrágább országa lett Románia az üzemanyagárak tekintetében: a benzin literenkénti átlagára tíz lej körül mozog, a gázolajé pedig már a tizenegy lejt is meghaladja. Szakemberrel járjuk körül az árrobbanás valódi okait.
Az élelmiszerek áfájának csökkentésével fékezné meg az inflációt Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
Újabb vizsgálatot indított a Versenytanács a bankok versenyellenes gyakorlataival kapcsolatban – jelentette be Bogdan Chirițoiu, a versenyhivatal elnöke. Mint mondta, az a vizsgálat az úgynevezett FICO-pontszámra irányul.
Hétfőn 00 óra 42 perckor megkezdték a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorának az újraindítását, és várhatóan kedden kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre – közölte hétfőn az energiaügyi minisztérium.
Lassan szertefoszlik a romániai olcsó munkaerő, bércsoda mítosza. Bár a fizetések nominálisan még alacsonyak, a gyenge termelékenység és a csekély hozzáadott érték miatt a nyugati vállalatoknak Magyarországon sokkal jobban megéri befektetni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!