Startvonalon. Erdélybe, a Partiumba is elérhet a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv „szele”
Fotó: Facebook/Vitézy Dávid
Közvetlen vonatjáratok indulhatnak Nagyvárad és Arad felé is a budapesti Liszt Ferenc repülőtérről a magyar vasút második aranykorát ígérő Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervnek köszönhetően. A csaknem 10 milliárd eurós gigaberuházás új alapokra helyezi a magyarországi vasúti közlekedést a következő tíz évben, hosszabb távon pedig a modern nemzetközi vérkeringésbe is bekapcsolják az országot. A Budapest–Kolozsvár–Bukarest nagysebességű vasútvonal azonban nem szerepel a „kirakattervek” között.
2026. szeptember 22., 08:022026. szeptember 22., 08:02
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér jövőbeli vasúti összeköttetése lehetővé teheti közvetlen vonatok közlekedését nemcsak Budapest központja és a kelet-magyarországi nagyvárosok, hanem Románia, ezen belül Nagyvárad és Arad felé is. Vitézy Dávid magyar közlekedési és beruházási miniszter a Club Feroviar román vasúti szakportálnak beszélt erről, valamint a Baross Gábor nevét viselő nagyszabású vasútfejlesztési tervről, melyet a nyáron jelentett be a Tisza-kormány.
Magyarország azt szeretné, ha a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér leendő vasúti kapcsolata integrálódna az országos hálózatba, így a vonatok a fővároson túlra, többek között Románia felé is továbbhaladhatnának. A Club Feroviarnak adott interjújában Vitézy Dávid magyar közlekedési és beruházási miniszter kifejezetten Nagyváradot és Aradot is megemlítette azon városok között, amelyek profitálhatnak a Liszt Ferenc repülőtér jövőbeli vasúti összeköttetéséből.
– nyilatkozta Vitézy Dávid a Club Feroviarnak. A projekt a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv 2026-2035 nevet viselő program keretében valósulna meg, koncessziós finanszírozáson és megvalósításon alapuló konstrukcióban. A terv Magyarország elmúlt évtizedekben indított egyik legátfogóbb vasúti beruházási programja, amelynek célja
A 2035-ig húzódó program értékét a júliusi bejelentéskor 3550 milliárd forintra (mintegy 9,8 milliárd euróra) becsülték, a finanszírozás legnagyobb része európai uniós forrásokból származna.
Vasútfejlesztési terv: Vitézy Dávid minőségi InterCity-szolgáltatásokat ígér
Fotó: Facebook/Vitézy Dávid
Vitézy az interjúban bírálta a korábbi budapesti kormányzat uniós forrásokhoz való hozzáállását, amellyel „ténylegesen lemondott az európai finanszírozásról, és elveszettként kezelte azt”. Most azonban már nemcsak hogy rendelkezésünkre állnak az összegek, de már át is utaltak belőlük a minisztérium számlájára.
„A MÁV vasúti infrastruktúrája rendkívül rossz állapotban van” – állapította meg Vitézy Dávid. A minisztérium által közölt számadatok szerint
„Célunk, hogy a következő tíz évben felére csökkentsük a kocsik és mozdonyok átlagéletkorát, és olyan vasúti fővonalakat fejlesszünk, amelyeken 160–200 km/h sebességgel lehet közlekedni” – mondta Vitézy. „Kulcsfontosságú prioritás annak biztosítása, hogy a legfontosabb útvonalakon minőségi InterCity-szolgáltatások közlekedjenek óránként, a nap teljes folyamán” – tette hozzá miniszter.
A fejlesztési program hivatalos dokumentumai többek között a Budapest–Miskolc, Debrecen–Nyíregyháza és Budapest–Szeged vonalak 160 km/h sebességre történő korszerűsítését jelzik.
Ha a projekt a Vitézy által vázolt formában valósul meg, a repülőtér nem csupán egy Budapest központjába tartó ingajárat végállomása lesz, hanem az országos és nemzetközi hálózat részévé is válhat, amelyet a kelet felé továbbhaladó vonatok is érintenek. Ebben a logikában jelenik meg kifejezetten Nagyvárad és Arad, a Románia és Magyarország közötti két legfontosabb vasúti kapu” – állapítja meg a Club Feroviar román szaklap.
Megjegyzik: egyelőre a miniszter nem jelölt meg határidőt a repülőtéri vasúti kapcsolat munkálatainak megkezdésére, sem pedig arra vonatkozóan, mikor indulhatnak meg a közvetlen vonatok e két romániai város felé.
„A Baross Gábor-terv így egyetlen programban sűríti össze a magyar vasút szinte összes nagyobb problémáját: az elöregedett gördülőállományt, a sebességkorlátozásokat, a sebezhető infrastruktúrát, a nehezen megközelíthető állomásokat és a leépített regionális szolgáltatásokat. A következő évtized tétje: a bejelentett finanszírozás és a megvalósítás üteme elegendő lesz-e ahhoz, hogy ezek a célkitűzések a papírról átkerüljenek a mindennapi üzemeltetésbe” – írja a Club Feroviar.
A kolozsvári vasútállomás vágányai jelenleg is felújítás alatt állnak
Fotó: Orbán Orsolya
A román szakportálon közölt cikkben nem esik szó a magyar és a román közvéleményt egyaránt évek óta foglalkoztató gigatervről, a Budapest–Kolozsvár–Bukarest nagysebességű vasút ötletéről (bár a román szakportál korábban foglalkozott már a témával).
De a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv – mely „A magyar vasút második aranykora” alcímet viseli – hivatalos prezentációjában sem tesznek említést erről, vagy más romániai, erdélyi kapcsolatról, közös fejlesztésről (ebben Nagyvárad vagy Arad sincs megemlítve).
Ez azonban távlati terv: 2050-ig szeretnék elérni, hogy –korábbi bejelentések szerint 250-320 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényekkel – nagysebességű vasútvonalak kiépítését követően Budapestről
Itt is elindulnak az előkészületek, és azt szeretnék, hogy 2030-ig a tervek elkészüljenek.
A Budapest–Kolozsvár–Bukarest nagysebességű vasút terve jó ideje foglalkoztatja a magyar és a román közvéleményt. Az elmúlt években a korábbi magyar kormány képviselői többször is felvetették a gyorsvasút ötletét, számos alkalommal beszéltek a magyar fővárostól Kolozsvárig vagy akár a román fővárosig építendő új nagy sebességű vasútról.
Közben az európai uniós előírások, forráslehívási feltételek „gyorsításra” kényszerítették a román hatóságokat is, így szivárogni kezdtek a különböző elképzelések a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) Romániát érintő szakaszainak megfeleltetéséről, illetve a nyugati gyorsvasúthálózatra kapcsolódásról.
Tavaly októberben írtunk arról, hogy az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagysebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és a Konstanca–Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad-magyar határ útvonalat tartja a legmegfelelőbbnek. Ami ugye összhangban van az évek óta hangoztatott, időközben kissé „lelassult” magyarországi tervekkel, melyek szerint gyorsvasúttal kötnék össze Budapestet Erdély fővárosával.
Nem sokkal ezután az Európai Bizottság átfogó tervet terjesztett elő a nagysebességű vasút fejlesztésének Unió-szerte történő felgyorsítására, jelentősen csökkentve a vonatozók utazási idejét. Például Bukarest és Budapest között a jelenlegi 15 órát alig több mint 6 órára csökkentenék a nagysebességű vasút kiépítésével.
A Budapest–Nagyvárad–Kolozsvár vonalon, vagy egészen Bukarestig elképzelt nagysebességű vasút ötlete kiemelten foglalkoztatja az erdélyi magyarokat, hiszen az anyaországi kezdeményezésű tervek azzal kecsegtetnek, hogy
A Kolozsvártól Nagyváradon át a magyar határig húzódó rész jelenleg teljes körű felújítás, villamosítás alatt áll, ami évek óta nagy bosszúságot okoz az ingázóknak.
A Budapest–Nagyvárad–Kolozsvár vonalon korábban tervezett nagysebességű vasút, illetve egyéb határon átívelő tervek ügyében hétfőn kérdésekkel fordultunk a magyar Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz. Amint választ kapunk, visszatérünk a témára.
Az Európai Bizottság átfogó tervet terjesztett elő szerdán a nagy sebességű vasút fejlesztésének felgyorsítására, jelentősen csökkentve az utazási időt. Például Bukarest és Budapest között a jelenlegi 15 órát alig több mint 6 órára csökkentenék.
Az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagy sebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és a Konstanca–Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad-magyar határ útvonalat tartja a legmegfelelőbbnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár Romániában az egyik legmagasabb a lakástulajdonosok aránya Európában, ez sokak esetében túlzsúfolt, szinte élhetetlen életteret jelent, a különálló otthon, tisztességes lakhatás pedig luxus marad.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!