Hirdetés

Polikrízis fenyeget? Egy tucat válság tevődhet egymásra az energiaügyi szakértő szerint

válság

Válságcsomag. Tizenkét baj erősítheti egymást Dumitru Chisăliță szerint

Fotó: Orbán Orsolya

Románia nem tizenkét különálló válság felé tart, hanem egyetlen „polikrízis” felé, amelynek tizenkét, egymást kölcsönösen erősítő megnyilvánulása van – figyelmeztet Dumitru Chisăliță. Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke olyan nyomásokról beszél, amelyek hatással lehetnek az energiaellátásra, az üzemanyagokra, az inflációra, az adórendszerre, a mezőgazdaságra és az életszínvonalra.

Bálint Eszter

2026. szeptember 21., 14:292026. szeptember 21., 14:29

Az új bukaresti kormánynak nem tizenkét válságot kell kezelnie, hanem a közös okokra kell hatnia: a rendelkezésre álló kapacitások hiányára, az importfüggőségre, az energiaszegénységre, az adóügyi instabilitásra, a késlekedő beruházásokra és az átláthatóság hiányára – fogalmazta meg Dumitru Chisăliță. A Mediafax hírügynökség által idézett energetikai szakember állítása szerint idén ősztől Románia olyan időszakba lép, amelyben

az energetikai, költségvetési, gazdasági, éghajlati és társadalmi sebezhetőségek egymást fogják erősíteni.

Hirdetés

„Egyes válságok szinte biztosan bekövetkeznek, míg mások csak akkor fognak kirobbanni, ha hideg tél lesz, műszaki problémák adódnak, vagy új geopolitikai sokkhatások lépnek fel” – vetítette előre az Intelligens Energia Egyesület elnöke.

Áramválság

Az AEI elnöke szerint az áramválság „árválság” lesz. Szavai szerint a fő gondot az jelenti, hogy Romániában bizonyos idősávokban nem áll rendelkezésre saját termelésű villamos energia.

Chisăliță több, egymásra tevővő problémát azonosított:

  • elöregedett szénalapú kapacitások,
  • elégtelen vagy késlekedő gázerőművek,
  • a vízkészletektől függő vízenergia,
  • tervezett vagy véletlen leállásoknak kitett atomerőművi reaktorok,
  • túlterhelt hálózatok,
  • valamint az import iránti hasonló igény Romániában, Magyarországon, Szerbiában és más szomszédos államokban.

A szakértő nem számít országos blackoutra, de szerinte bizonyos időszakokban nagyon magas árak lehetnek, az importmennyiségek közel lehetnek a technikai határhoz, az időjárás helyi áramkimaradásokat okozhat, illetve az ipari fogyasztás esetleges csökkenése is lehetséges, ha a fagy, a szélcsend és a műszaki üzemzavarok egyidejűleg jelentkeznek.

korábban írtuk

Mély válság, gazdasági jégkorszak – így értékelik az elemzők a friss GDP-adatokat
Mély válság, gazdasági jégkorszak – így értékelik az elemzők a friss GDP-adatokat

Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.

Gázválság

Dumitru Chisăliță arra is ráirányította a figyelmet, hogy Románia gáztárolóinak feltöltöttsége szeptember elején körülbelül 62,8% volt, ami több mint tíz százalékkal alacsonyabb a tavalyi szintnél.

Szerinte a valódi probléma nem az éves gázmennyiség, hanem a nagyon hideg napokon rendelkezésre álló napi gázmennyiség.

A szakértő szerint válság akkor alakulhat ki, ha az előzőnél hidegebb tél, a nem megfelelően feltöltött tárolók, a nagy regionális kereslet, egyes importforrások csökkenése és a gázzal történő nagy villamosenergia-termelés egyidejűleg jelentkezik.

Az AEI vezetője kiemelte, hogy

Idézet
Románia nem számíthat mindig olcsó és azonnal rendelkezésre álló importra.

korábban írtuk

Eurómilliárdok úszhatnak el: súlyos válság kockázatára figyelmeztet a román jegybank
Eurómilliárdok úszhatnak el: súlyos válság kockázatára figyelmeztet a román jegybank

„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.

Költségvetési válság

Az Európai Bizottság becslése szerint Romániában 2026-ban a GDP körülbelül 6,2 százalékát kitevő hiány, 2027-ben pedig a GDP 63,3 százalékát elérő államadósság várható.

Dumitru Chisăliță úgy látja, az államnak egyszerre kell megvédenie a fogyasztókat az energiaárak emelkedésétől, csökkentenie kell az üzemanyagok adóterheit, támogatnia kell a mezőgazdaságot, finanszíroznia kell a védelmet, magasabb kamatokat kell fizetnie, társfinanszíroznia kell az európai beruházásokat, és csökkentenie kell a hiányt.

„Ez az egyenlet nem oldható meg további adók bevezetése, bizonyos kiadások csökkentése, beruházások elhalasztása vagy ezek kombinációja nélkül. Ezért nagyon valószínű, hogy előre nem látható adóügyi válság alakul ki: gyakori adóváltozások, kivételek, különadók és elhúzódó ideiglenes intézkedések” – mutat rá Chisăliță.

Magasabb költségek

Románia a befektetésekre ajánlott kategória alsó határán helyezkedik el. Az S&P fenntartotta a BBB-/A-3 minősítést, negatív kilátással.

Az AEI vezetője szerint a leminősítés nem kizárt, de még ha nem is kerül rá sor, a kockázati kilátás a következőket eredményezheti:

  • magasabb kamatok az állam számára,
  • drágább hitelek a vállalatok és a lakosság számára,
  • a lej leértékelődése,
  • magasabb költségek az energetikai beruházásoknál,
  • valamint a kamatfizetések miatti további nyomás a költségvetésen.

Az igazi válság tehát nem a „bóvli” (junk) minősítés lehet, hanem a leminősítés előtt megnövekedett finanszírozási költségek.

korábban írtuk

Súlyos árat fizethetünk a hónapok óta húzódó kormányzati instabilitásért
Súlyos árat fizethetünk a hónapok óta húzódó kormányzati instabilitásért

Románia versenyt fut az idővel, hogy államadósság-besorolása ne kerüljön a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriába, az elhúzódó politikai válság ugyanis veszélyezteti a költségvetési politika hitelességét.

Élelmiszer-válság

„A szárazság és a hőség súlyosan érintette a kukoricát és a tavaszi növényeket Romániában. A hatások késleltetve fognak megjelenni a takarmányok, a hús- és tejtermékek, az olajok, a feldolgozott termékek, a gazdaságok költségei, valamint a költségvetéshez benyújtott kártérítési kérelmek terén. Ehhez jön még a vízhiány: a Duna alacsony vízállása egyszerre érinti a mezőgazdaságot, a hajózást, a vízenergiát és egyes energiatermelő létesítmények hűtését” – fogalmazta meg Dumitru Chisăliță.

További válságok

Az energiaügyi szakember nem zárja ki további válságok kialakulását, köztük a vállalatok likviditási válságát, amely a fizetésképtelenségek számának növekedéséhez, fizetési késedelmekhez és a cégek közötti tartozásokhoz vezethet, valamint a közberuházások válságát, azaz a halasztható projektekbe történő befektetések esetleges visszaesését.

„Az európai alapok válsága, amely egyes források elvesztését vagy azok drágább hitelekkel való helyettesítését jelenti, az energiaszegénységi válság, azaz egyes háztartások képtelenek egyszerre fizetni az energiát, az élelmiszert és a törlesztőrészleteket, valamint a bizalmi válság, amely táptalajt teremt a tiltakozásoknak, a populizmusnak, a radikalizálódásnak és a reformok megakadályozásának – ezek a »polikrízis« további lehetséges megnyilvánulásai.

Idézet
A 2026/2027-es tél lehet az a pillanat, amikor az energiaválság gazdasági válsággá, a gazdasági válság pedig társadalmi és politikai válsággá alakul át”

– kongatta meg a vészharangot az AEI elnöke.

Az AEI a problémák felsorakoztatása mellett tizenkét intézkedést is javasol a „többszörös válság” megelőzésére:

  1. Gyorsított program a szabályozható villamosenergia-ellátás érdekében
  2. Nemzeti gázbiztonsági terv
  3. Stratégiai tartalék és folytonossági terv az üzemanyagok tekintetében
  4. Célzott szociális védelem, nem pedig általános árplafon
  5. A hosszú távú energiaellátási szerződések támogatása és a spotpiactól való függőség csökkentése
  6. Energia- és beruházási fiskális paktum
  7. A létfontosságú beruházások védelme
  8. A gazdaság likviditását biztosító terv
  9. Országos program a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság és az élelmiszerbiztonság területén
  10. Pajzs az uniós forrásoknak és a stratégiai projekteknek
  11. Országos energiahatékonysági program
  12. Heti nyilvános átláthatóság és korai figyelmeztetés

korábban írtuk

Recesszióba taszíthatja Romániát a kormányválság a Krónikának nyilatkozó elemző szerint
Recesszióba taszíthatja Romániát a kormányválság a Krónikának nyilatkozó elemző szerint

Recesszió, befektetésre nem ajánlott „bóvli” kategória annak minden lehetséges következményeivel – ilyen súlyos következményekkel járhat Nagy Bálint Zsolt közgazdász szavai szerint a kormányválság.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 09., péntek

Lakásvásárlás: mire elég 100 ezer euró Erdélyben?

Igencsak különböző méretű lakásokat vásárolhatunk 100 ezer euróból erdélyi nagyvárosokban.

Lakásvásárlás: mire elég 100 ezer euró Erdélyben?
Hirdetés
2026. október 09., péntek

Autóbiztosítás: egyenes út visz tovább a drágulásba

Továbbra is rossz hírek érkeznek a gépjárművezetők számára a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA) területéről.

Autóbiztosítás: egyenes út visz tovább a drágulásba
2026. október 09., péntek

Ez nem tartott sokáig: újra akadozik a TollRo útdíjfizetési platform

A TollRo útdíjfizetési platformon átmeneti működési zavarok léptek fel, és a műszaki csapatok a problémák kijavításán dolgoznak – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR).

Ez nem tartott sokáig: újra akadozik a TollRo útdíjfizetési platform
2026. október 09., péntek

Nem jött meg a fogyasztási kedv, a beruházások húzzák a gazdaságot

A román gazdaság teljesítménye stagnált 2026 második negyedévében az előző három hónaphoz képest, az első félévben pedig 0,6 százalékkal csökkent éves összevetésben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken közzétett adatsorokból.

Nem jött meg a fogyasztási kedv, a beruházások húzzák a gazdaságot
Hirdetés
2026. október 09., péntek

Újabb lépéssel került közelebb a termeléshez a grandiózus erdélyi erőmű

Első alkalommal indították be tesztüzemben az új marosnémeti hőerőmű első gázturbináját – jelentette be Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.

Újabb lépéssel került közelebb a termeléshez a grandiózus erdélyi erőmű
2026. október 08., csütörtök

Rászállt az adóhatóság a használtautó-piacra

Országos ellenőrzéssorozatot indított a román adóhatóság a használtautó-kereskedelemben: az ATOM fedőnevű akció első szakaszában 35 gazdasági szereplő kerül górcső alá, amelyeknél több mint 38 millió euró értékű autókészletet azonosítottak.

Rászállt az adóhatóság a használtautó-piacra
Rászállt az adóhatóság a használtautó-piacra
2026. október 08., csütörtök

Rászállt az adóhatóság a használtautó-piacra

2026. október 08., csütörtök

Mennyire fájnak majd a téli számlák? Jó és rossz hírrel is szolgált rezsifronton az energiaügyi államtitkár

Nem drágul a fűtés a küszöbön álló télen azoknak a háztartásoknak, amelyek fali gázkazánnal vagy távhővel fűtenek – ígéri Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár. A villamos energia ára viszont várhatóan körülbelül 20–22 százalékkal fog emelkedni.

Mennyire fájnak majd a téli számlák? Jó és rossz hírrel is szolgált rezsifronton az energiaügyi államtitkár
Hirdetés
2026. október 08., csütörtök

A szeszes italok jövedéki adója „élteti” a feketepiacot? – Adócsökkentést sürgetnek

A szeszes italok jövedéki adója túl magas, ez egy sikertelen kísérlet volt, amelynek következtében a feketepiac a fogyasztás több mint 40 százalékára nőtt – irányította rá a figyelmet a Spirits Románia.

A szeszes italok jövedéki adója „élteti” a feketepiacot? – Adócsökkentést sürgetnek
2026. október 08., csütörtök

Nemcsak a számla számít: most már a panaszos ügyfelek is „lepontozhatják” az energiaszolgáltatókat

Az áram- és földgázszolgáltatókat ezentúl színkódokkal is osztályozzák annak alapján, hogyan kezelik ügyfeleik panaszait – tájékoztatott csütörtökön az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE).

Nemcsak a számla számít: most már a panaszos ügyfelek is „lepontozhatják” az energiaszolgáltatókat
2026. október 07., szerda

Elszállhat a villanyszámla: akár 100 lejjel is többet fizethetünk a legrosszabb forgatókönyv szerint

A legrosszabb forgatókönyv szerint a jelenlegi 260 lejről akár 360 lejre nőhet az átlagosnak mondható, havi 200 kWh-t fogyasztó háztartások számlája az Intelligens Energia Egyesület (AEI) legfrissebb becslései szerint.

Elszállhat a villanyszámla: akár 100 lejjel is többet fizethetünk a legrosszabb forgatókönyv szerint
Hirdetés
Hirdetés