Benézték. Nem volt valós az a gazdasági növekedés, amely alapján a kormány adót emelt, büdzsét igazított ki
Fotó: Pixabay
Nem jó hír a Krónika által megkérdezett elemző szerint, hogy az Országos Statisztikai Intézet kénytelen volt drasztikusan, 5,3 százalékról 1,5 százalékra rontani az idei első negyedévi gazdasági növekedési adatokat, de szerinte a történtekben nincs szándékosság. Aláhúzta: jelenleg nagyon nehéz előrelátni, a koronavírus-járvánnyal együtt begyűrűzött válság és a háborús helyzet olyan szintű változásokat és kiszámíthatatlanságot hozott a gazdaságba, amivel bonyolult kalkulálni.
2022. november 25., 09:082022. november 25., 09:08
Nem tartja valószínűnek Rácz Béla Gergely közgazdász az olyan összeesküvés-elméleteket, amelyek szerint az Országos Statisztikai Intézet (INS) politikai utasításra, mesterségesen fújta volna fel az első negyedévi gazdasági növekedési adatokat, hogy azok alapján a kormány könnyebben meghozza az adóemelésre, hitelfelvételre vonatkozó döntéseit. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusát azt követően kérdeztük, hogy a statisztikai intézet lefelé módosította a 2022 első negyedévi gazdasági növekedést, a korábban kiközölt 5,3 százalékról 1,5 százalékra rontotta az adatot, miközben a szakmát is meglepő gazdasági szárnyalás láttán a Ciucă-kabinet azóta már adót emelt, és költségvetés-kiigazítást is elfogadott.
„Mindenki, a gazdasági elemzők is meglepődtek, amikor az első számok kijöttek, az 5,3 százalékos növekedés sokkal magasabb volt, mint amire számítottak” – idézte fel kérdésünkre Rácz Béla Gergely. Mint mondta, nyilvánvalóan ezekkel a számokkal könnyebb volt megindokolni az adóemelést, a hitelfelvételt, és költségvetés-kiigazítás is ez alapján történt. A közgazdász ugyanakkor nem tartja valószínűnek a szándékosságot. Kifejtette, amikor egyik negyedévet egy másik negyedévhez hasonlítják, a szezonális hatásokat ki kell igazítani, ami egy összetett módszertani kérdés, elsősorban azért, mert a gazdaság volatilis, a koronavírus-járvánnyal karöltve begyűrűzött válság, az arra adott kormányzati reakciók kevésbé kiszámíthatóvá tették. Ezért az első adatok leközlése után a statisztikai hivatalnak a módszertant meg kellett változtatnia, mert nem tükrözte a valóságot, vagyis a szezonális kiigazítás következtében a módszertani eljárást frissítették.
– fejtette ki Rácz Béla Gergely. Hozzátette: ettől függetlenül a különböző döntéseket a kormány már meghozta, a parlament elfogadta, és azok érvényben maradnak. Végül az a szám a valós, amire a gazdasági elemzők eleve számítottak, a BBTE gazdasági kutatócsoportja is ehhez közeli adatot vetített előre.
Alapvetően az elemzői konszenzus az, hogy éves összesítésben még mindig lesz valamilyen szintű gazdasági növekedés a tavalyhoz képest, viszont a növekedés üteme egyre kisebb lesz, nem kizárt a következő évben a stagnálás, vagy rosszabb esetben a recesszió, fejtette ki a közgazdász.
„Nem tudjuk egyik napról a másikra, hogy Oroszországból az energiahordozók milyen áron érkeznek Európába, milyen további szankciók sújtják Oroszországot, mi lesz ezekre a válasza. A nemzetközi kereskedelemben is számtalan tényező még tisztázatlan, vagy változhat. Az előrejelzések a különböző szcenárióktól függnek, például attól, hogy milyen irányba mozdul el a háborús helyzet. A volatilitás és kiszámíthatatlanság miatt nehéz olyan előrejelzéseket kidolgozni, mint amelyek a relatív stabil gazdasági környezetben pontosak. Most csak azt tudjuk mondani, hogy különböző forgatókönyvek esetén nagy vonalakban melyek a várakozások” – taglalta Rácz Béla Gergely.
A román bruttó hazai termék (GDP) a nyers adatok szerint 4 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben a tavalyi év azonos időszakához mérten – közölte keddi gyorsjelentésében az Országos Statisztikai Intézet (INS).
„Nehéz helyzetben van a kormányzat, mert ha a növekedés üteme lassul, stagnálás vagy visszaesés következik be, értelemszerűen a központi költségvetés bevételei is lecsökkennek, a kiadások pedig megnőnek, többek között azért, mert az adósság finanszírozása egyre többe kerül, a kamatköltségek arányosan egyre magasabbak, tehát a költségvetés egyre nagyobb feszültségnek van kitéve” – válaszolta kérdésünkre az egyetemi oktató.
„Az eladósodottság növekszik, közben minél nagyobb, annál drágább finanszírozni, ez pedig beindít egy negatívspirál-effektust. Ez azért is súlyos, mert a járvány következményeként már megnőtt a deficit, gyakorlatilag hosszú távra terhelődik a költségvetés, mert az adósságot görgetjük magunk előtt, ennek az árát meg kell fizetni a jövőben is” – összegezte a gazdasági elemző.
Mint ismeretes, az Országos Statisztikai Intézet a hónap közepén közleményben tájékoztatott, hogy a 2022 első negyedévi gazdasági növekedést 5,3 százalékról 1,5 százalékra módosította.
Az INS májusban még arról számolt be, hogy Románia gazdasága az év első három hónapjában az előző negyedévhez képest 5,2 százalékkal, 2021 azonos negyedévéhez képest pedig 6,5 százalékkal nőtt. Az első negyedévi növekedési adatokat júniusban is megerősítette. Az intézmény akkor részletezte, hogy ez a növekedés a háztartások fogyasztásából származott, amely 7 százalékkal nőtt, míg az ipar a számokat lefelé húzta. Júliusban az adatokat újra megerősítették, és az az első negyedévi gazdasági növekedést csak kismértékben, 5,1 százalékra módosították. Ezen adatok alapján a kormány júliusban jelentős adóváltoztatásokat fogadott el, többek között 2022. augusztus 1-jétől adóemeléseket eszközölt, amelyek egy része 2023. január 1-jétől lép hatályba. Ezt követően, szintén ezen az alapon, a kormány augusztusban elfogadta az év első költségvetés-kiigazítását.
Az euróövezet és az Európai Unió gazdasága a harmadik negyedévben 0,2 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, a bővülés Romániában és Cipruson volt a legnagyobb mértékű, egyaránt 1,3 százalékos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!