A szivattyús-tározós vízerőmű a legfontosabb projekt az ország energetikai hálózata számára (illusztráció)
Fotó: Pixabay.com
Egy japán és egy francia óriásvállalat továbbra is érdeklődik a Románia legfontosabb energetikai beruházásának tartott tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű projektje iránt. Az energiaügyi miniszter által most B tervnek nevezett lehetőség szerint a konzorcium saját költségén készítené el a megvalósíthatósági tanulmányt, majd meg is építhetné a korábban egymilliárd eurós költségvetéssel számoló vízerőművet Kolozsvár közelében.
2024. október 09., 14:022024. október 09., 14:02
Amint arról beszámoltunk, az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő vízerőmű-gigaprojektet – melyet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározónál akartak-akarnak megvalósítani –
A hatóságok ennek megfelelően tavaly ismét versenytárgyalást írtak ki a korábban egymilliárd eurósra becsült befektetés megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, annak ellenére, hogy jóval korábban már készült hasonló terv.
Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság (SAPE) először 2023 októberében írt ki ismét versenytárgyalást, de idén januárban törölték a kiírást, mivel senki nem jelentkezett. Viszont néhány napra rá ismét kiírták a versenytárgyalást. Az ár változatlan maradt (17,5 millió lej plusz áfa), de változtattak a műszaki követelményeken. A júniusi határidőig két – meg nem nevezett – cég jelentkezett a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére.
„Ezáltal kijelenthetjük, hogy hivatalosan elkezdődött a tarnicai vízerőmű megvalósítása” – jelentette ki Bogdan Stănescu, a SAPE igazgatótanácsának elnöke.
Két ajánlat érkezett a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, ezzel a román hatóságok elkezdettnek nyilvánították az energetikai óriásberuházás megvalósítási folyamatát.
Burudja azonban most nem mutatkozott lelkesnek. Emlékeztetett, hogy miniszteri kinevezése után felszólította a SAPE-t, intézkedjen a megvalósíthatósági tanulmány ügyében.
– jelentette ki Burduja. Aki ennek ismeretében közölte, a japán Itochu és a francia EDF energetikai óriásvállalat továbbra is érdeklődik a tarnicai projekt iránt, a napokban is tárgyaltak az említett „stratégiai partnerekkel”, akik saját költségen elkészítenék a megvalósíthatósági tanulmányt, és természetesen meg is építenék a vízerőművet (ezt már bizonyára a román állam pénzéből).
A szivattyús-tározós vízerőmű energiabiztonság szempontjából is fontos lenne az országnak
Fotó: Pixabay.com
Egyébként a francia EDF-et Európa legnagyobb energiaszolgáltatójának nevezte Burduja – a kontinens elektromosáram-előállításának több mint 16 százaléka hozzá köthető –, a japán Itochu pedig a nukleáris energiában érdekelt, több mint 180 ezer embert foglalkoztat, bevételei pedig elérik a 90 milliárd amerikai dollárt, ami Románia bruttó hazai termékének több mint negyede.
„Ha törik, ha szakad, nem mondok le róla, a projekt napvilágot lát, miniszterként velem vagy nélkülem, ugyanis Románia energiája nem várathat többet magára az ország és a következő generációk jövője érdekében” – hangoztatta Burduja.
Mint ismeretes, a szivattyús-tározós vízerőmű működési elve szerint két tavat hoznak létre, az egyiket magasabban, mint a másikat. Amikor az országos hálózatban túlteng a villamos energia, a vizet a felső tározóba szivattyúzzák (éjszaka, alacsony energiaárak közepette), amikor pedig hiány van (csúcsidőben), beindítják a turbinákat, a fentről lezúduló víz pedig (drága) áramot termel.
A Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent. A tó mintegy nyolc kilométer hosszú, legnagyobb mélysége 70 méter, a Meleg-Szamos táplálja. „Létét” egy 97 méter magas, felső részén 232 méter hosszú gátnak köszönheti, melynek építését 1974-ben fejezték be. A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős fejlesztések lezárultának örvendezhet az erdélyi vasúthálózat a következő években – legalábbis a bukaresti papírokon vázolt tervek szerint.
Arad megyében a repceföldek 80-90 százalékát tönkretette az aszály, a területeket újra kell vetni más kultúrákkal, ami a gazdálkodóknak a terméskiesés mellett további kiadásokkal jár, tehát kétszeres a veszteségük.
Most már biztos, hogy január elsejétől emelik a nyugdíjakat – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A küszöbön álló közigazgatási reform nem merülhet ki a kistelepülések vak kényszerösszevonásában, ha valódi, válságálló megoldást és a kisebbségi jogok megmaradását akarjuk a következő évtizedre.
Várhatóan november 6-án, pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre a cernavodăi atomerőmű 1-es reaktorát, amelynek újraindítását szerdán kezdték meg – közölte a Nuclearelectrica energetikai vállalat.
Románia visszacsúszott, Magyarország előrelépett az európai országokban regisztrált vásárlóerőt górcső alá vevő rangsorban.
A lakossági gázártámogatás jövő április elsején lejáró kormányzati támogatásának meghosszabbítását helyezte kilátásba Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter.
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ.
A jelenlegi 2699 lej nettó minimálbér egy két felnőttből és két gyermekből álló család méltó életviteléhez szükséges havi kosárérték 48,7 százalékát fedezi – irányította rá a figyelmet a szomorú valóságra az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
A törvény értelmében kötelező lesz jövő évben emelni a nyugdíjakat – jelentette ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!