A tarnicai vízerőmű költségeit korábban egymilliárd euróra becsülték
Fotó: Pixabay.com
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő vállalatának részvényesei jóváhagyták kedden a többségében román állami tulajdonú Hidroelectrica és a szintén állami tulajdonban lévő francia energiaóriás, az Électricité de France (EDF) közötti partnerséget a még a Ceaușescu-korszakban megálmodott erdélyi szivattyús-tározós vízerőmű megvalósítása érdekében.
2026. január 27., 20:082026. január 27., 20:08
2026. január 27., 20:312026. január 27., 20:31
A részvényesek közgyűlése jóváhagyta, hogy a Hidroelectrica, illetve az EDF Power Solutions International közös vállalkozást (Joint Venture Company – JVC) hozzon létre, 50-50%-os részesedéssel, a Kolozs megyei tarnicai projekt fejlesztése céljából.
Az EDF a partnerség feltételeként szabta, hogy Románia garantálja az állami támogatást a vízerőmű működtetési szakaszában, miután üzembe helyezik – számolt be a Profit.ro portál. Mindezt olyan körülmények között, hogy Romániában 2014 óta hatályban van egy kormányrendelet, amely hathatós támogatási intézkedéseket ír elő a 15 MW feletti beépített kapacitású hasonló vízerőműprojektek számára.
Jelenleg a projekt első fázisának, az előzetes megvalósíthatósági tanulmánynak a költségeit a Hidroelectrica és az EDF 400 000 euróra becsüli, a 2. fázis – azaz a megvalósíthatósági tanulmány és a fejlesztés – költségeit pedig 30 millió euróra a végleges beruházási döntésig.
Mint ismeretes, az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő vízerőmű-gigaprojektet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározónál akarták-akarják megvalósítani.
Az elmúlt időszakban többször felmerült, hogy egy japán és egy francia óriásvállalat is érdeklődik a megvalósítás módozatai, egy lehetséges együttműködés irányában. A francia EDF-et Európa legnagyobb energiaszolgáltatójának nevezték, a kontinens elektromosáram-előállításának több mint 16 százaléka hozzá köthető. A japán Itochu pedig a nukleáris energiában érdekelt, több mint 180 ezer embert foglalkoztat, bevételei pedig elérik a 90 milliárd amerikai dollárt, ami Románia bruttó hazai termékének több mint negyede.
Mint ismeretes, a szivattyús-tározós vízerőmű működési elve szerint két tavat hoznak létre, az egyiket magasabban, mint a másikat. Amikor az országos hálózatban túlteng a villamos energia, a vizet a felső tározóba szivattyúzzák (éjszaka, alacsony energiaárak közepette), amikor pedig hiány van (csúcsidőben), beindítják a turbinákat, a fentről lezúduló víz pedig (drága) áramot termel. A korábbi tervek szerint a nagy vízerőmű 1000 MW teljesítményű lenne – egy ilyen létesítmény megépítése Románia jelenlegi energetikai stratégiájában is szerepel, 2035-ös megvalósítási dátummal.
A Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent.
A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.
Egy japán és egy francia óriásvállalat továbbra is érdeklődik a Románia legfontosabb energetikai beruházásának tartott tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű projektje iránt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt években Románia jelentősen előrelépett az uniós felzárkózásban, ugyanakkor a Világbank szerint több mélyen gyökerező strukturális probléma továbbra is fékezi a gazdaság fejlődését.
A bukaresti kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló országos tervet.
Veszélyeztet-e drasztikus áremelés? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Nagy-Bege Zoltán energiaügyi szakértővel, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) korábbi alelnökével.
Bár a romániai mezőgazdasági szövetkezetek forgalma folyamatosan növekszik, gazdasági súlyuk továbbra is eltörpül a nemzetközi áruházláncok mellett. Az Economica.net elemzése szerint több hazai szövetkezet már százmillió lejes árbevételt ér el.
A visszaeső készletek, a szállítási késések és a logisztikai fennakadások együttesen komoly nyomást helyeznek a globális kávépiacra. Az Arabica‑tartalékok olyan alacsony szintre estek, amelyre a ’90‑es évek óta nem volt példa.
A benzin ára a volt magyarországi védett ár alá csökkent – írta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter csütörtökön a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben. A dízel ára 30 forinttal a régió, és 80 forinttal a román árszint alatt van.
A kiskereskedelmi forgalom és a turizmus alakulása egyaránt arra utal, hogy gyengült a belföldi kereslet Romániában. Az első félévben visszaesett a bolti forgalom, és a szálláshelyek is kevesebb vendéget fogadtak, mint 2025 azonos időszakában.
Augusztus 31-ig 19:00 és 23:00 között csökkentsék villamosenergia-fogyasztást – áll az energiaügyi minisztérium csütörtöki felhívásában, amelyet a háztartási fogyasztókhoz, a cégekhez és az állami intézményekhez intézett.
Közel ezer önkormányzat veszíthet el kormánypénzeket, ha augusztus 25-éig nem csatlakozik a Ghișeul.ro rendszerhez.
Megközelítette a nyári rekordszintet az áramfogyasztás szerda este, vagyis a lakosság egyelőre nemigen alkalmazkodott a kormány kéréséhez, hogy a válsághelyzet miatt csökkentse a fogyasztást – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!