
A tarnicai vízerőmű költségeit korábban egymilliárd euróra becsülték
Fotó: Pixabay.com
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő vállalatának részvényesei jóváhagyták kedden a többségében román állami tulajdonú Hidroelectrica és a szintén állami tulajdonban lévő francia energiaóriás, az Électricité de France (EDF) közötti partnerséget a még a Ceaușescu-korszakban megálmodott erdélyi szivattyús-tározós vízerőmű megvalósítása érdekében.
2026. január 27., 20:082026. január 27., 20:08
2026. január 27., 20:312026. január 27., 20:31
A részvényesek közgyűlése jóváhagyta, hogy a Hidroelectrica, illetve az EDF Power Solutions International közös vállalkozást (Joint Venture Company – JVC) hozzon létre, 50-50%-os részesedéssel, a Kolozs megyei tarnicai projekt fejlesztése céljából.
Az EDF a partnerség feltételeként szabta, hogy Románia garantálja az állami támogatást a vízerőmű működtetési szakaszában, miután üzembe helyezik – számolt be a Profit.ro portál. Mindezt olyan körülmények között, hogy Romániában 2014 óta hatályban van egy kormányrendelet, amely hathatós támogatási intézkedéseket ír elő a 15 MW feletti beépített kapacitású hasonló vízerőműprojektek számára.
Jelenleg a projekt első fázisának, az előzetes megvalósíthatósági tanulmánynak a költségeit a Hidroelectrica és az EDF 400 000 euróra becsüli, a 2. fázis – azaz a megvalósíthatósági tanulmány és a fejlesztés – költségeit pedig 30 millió euróra a végleges beruházási döntésig.
Mint ismeretes, az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő vízerőmű-gigaprojektet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározónál akarták-akarják megvalósítani.
Az elmúlt időszakban többször felmerült, hogy egy japán és egy francia óriásvállalat is érdeklődik a megvalósítás módozatai, egy lehetséges együttműködés irányában. A francia EDF-et Európa legnagyobb energiaszolgáltatójának nevezték, a kontinens elektromosáram-előállításának több mint 16 százaléka hozzá köthető. A japán Itochu pedig a nukleáris energiában érdekelt, több mint 180 ezer embert foglalkoztat, bevételei pedig elérik a 90 milliárd amerikai dollárt, ami Románia bruttó hazai termékének több mint negyede.
Mint ismeretes, a szivattyús-tározós vízerőmű működési elve szerint két tavat hoznak létre, az egyiket magasabban, mint a másikat. Amikor az országos hálózatban túlteng a villamos energia, a vizet a felső tározóba szivattyúzzák (éjszaka, alacsony energiaárak közepette), amikor pedig hiány van (csúcsidőben), beindítják a turbinákat, a fentről lezúduló víz pedig (drága) áramot termel. A korábbi tervek szerint a nagy vízerőmű 1000 MW teljesítményű lenne – egy ilyen létesítmény megépítése Románia jelenlegi energetikai stratégiájában is szerepel, 2035-ös megvalósítási dátummal.
A Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent.
A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.

Egy japán és egy francia óriásvállalat továbbra is érdeklődik a Románia legfontosabb energetikai beruházásának tartott tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű projektje iránt.
A kormány nagyon szeretné elkerülni új adók és illetékek bevezetését 2027-ben, de erről csak a jövő évi költségvetés kidolgozásakor születhet döntés – jelentette ki szombaton Luca Niculescu kormányfő.
Az energiaforrások diverzifikálásával, a tárolókapacitások bővítésével, a villamosenergia-hálózat és a regionális összeköttetések fejlesztésével, valamint a Neptun Deep révén csökkentené a kormány Románia energiafüggőségét – jelentette ki a kormányfő.
Legtöbb 15 ezer lejes támogatást igényelhetnek magánszemélyek a megújuló forrásokból származó villamos energia tárolására szolgáló rendszerek telepítéséhez; a 400 millió lejes keretösszegű programra november 20-án kezdődik a jelentkezés.
Elhárult az akadály a Tuzla – Podișor gázvezeték üzembe helyezése elől, miután a legfelsőbb bíróság törvényesnek minősítette az építési engedélyt.
Újraindították a cernavodai atomerőművet pénteken – jelentette be a Nuclearelectrica atomenergia-termelő vállalat. A létesítményt július végén állították le a dunai vízhiány miatt.
Jelentős fejlesztések lezárultának örvendezhet az erdélyi vasúthálózat a következő években – legalábbis a bukaresti papírokon vázolt tervek szerint.
Arad megyében a repceföldek 80-90 százalékát tönkretette az aszály, a területeket újra kell vetni más kultúrákkal, ami a gazdálkodóknak a terméskiesés mellett további kiadásokkal jár, tehát kétszeres a veszteségük.
Most már biztos, hogy január elsejétől emelik a nyugdíjakat – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A küszöbön álló közigazgatási reform nem merülhet ki a kistelepülések vak kényszerösszevonásában, ha valódi, válságálló megoldást és a kisebbségi jogok megmaradását akarjuk a következő évtizedre.
Várhatóan november 6-án, pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre a cernavodăi atomerőmű 1-es reaktorát, amelynek újraindítását szerdán kezdték meg – közölte a Nuclearelectrica energetikai vállalat.
szóljon hozzá!