
A tarnicai vízerőmű költségeit korábban egymilliárd euróra becsülték
Fotó: Pixabay.com
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő vállalatának részvényesei jóváhagyták kedden a többségében román állami tulajdonú Hidroelectrica és a szintén állami tulajdonban lévő francia energiaóriás, az Électricité de France (EDF) közötti partnerséget a még a Ceaușescu-korszakban megálmodott erdélyi szivattyús-tározós vízerőmű megvalósítása érdekében.
2026. január 27., 20:082026. január 27., 20:08
2026. január 27., 20:312026. január 27., 20:31
A részvényesek közgyűlése jóváhagyta, hogy a Hidroelectrica, illetve az EDF Power Solutions International közös vállalkozást (Joint Venture Company – JVC) hozzon létre, 50-50%-os részesedéssel, a Kolozs megyei tarnicai projekt fejlesztése céljából.
Az EDF a partnerség feltételeként szabta, hogy Románia garantálja az állami támogatást a vízerőmű működtetési szakaszában, miután üzembe helyezik – számolt be a Profit.ro portál. Mindezt olyan körülmények között, hogy Romániában 2014 óta hatályban van egy kormányrendelet, amely hathatós támogatási intézkedéseket ír elő a 15 MW feletti beépített kapacitású hasonló vízerőműprojektek számára.
Jelenleg a projekt első fázisának, az előzetes megvalósíthatósági tanulmánynak a költségeit a Hidroelectrica és az EDF 400 000 euróra becsüli, a 2. fázis – azaz a megvalósíthatósági tanulmány és a fejlesztés – költségeit pedig 30 millió euróra a végleges beruházási döntésig.
Mint ismeretes, az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő vízerőmű-gigaprojektet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározónál akarták-akarják megvalósítani.
Az elmúlt időszakban többször felmerült, hogy egy japán és egy francia óriásvállalat is érdeklődik a megvalósítás módozatai, egy lehetséges együttműködés irányában. A francia EDF-et Európa legnagyobb energiaszolgáltatójának nevezték, a kontinens elektromosáram-előállításának több mint 16 százaléka hozzá köthető. A japán Itochu pedig a nukleáris energiában érdekelt, több mint 180 ezer embert foglalkoztat, bevételei pedig elérik a 90 milliárd amerikai dollárt, ami Románia bruttó hazai termékének több mint negyede.
Mint ismeretes, a szivattyús-tározós vízerőmű működési elve szerint két tavat hoznak létre, az egyiket magasabban, mint a másikat. Amikor az országos hálózatban túlteng a villamos energia, a vizet a felső tározóba szivattyúzzák (éjszaka, alacsony energiaárak közepette), amikor pedig hiány van (csúcsidőben), beindítják a turbinákat, a fentről lezúduló víz pedig (drága) áramot termel. A korábbi tervek szerint a nagy vízerőmű 1000 MW teljesítményű lenne – egy ilyen létesítmény megépítése Románia jelenlegi energetikai stratégiájában is szerepel, 2035-ös megvalósítási dátummal.
A Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent.
A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.

Egy japán és egy francia óriásvállalat továbbra is érdeklődik a Románia legfontosabb energetikai beruházásának tartott tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű projektje iránt.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
Történelmi, közel 20 százalékos hozammal zárták a tavalyi évet a romániai önkéntes nyugdíjalapok, miközben már egymillióan választják ezt a biztonságot. Ám a látványos sikerek ellenére sok a tévhit. Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
Némileg csökkent ugyan a romániai turisták érdeklődése a bolgár fekete-tenger-parti üdülőhelyek iránt, de azért még mindig nagyon sokan vágynak oda. A romániai nyaralók egyre gyakrabban foglalnak szállást az utolsó pillanatban.
Sikertelenül zárult a legnagyobb román kohászati kombinátra kiírt június 19-i árverés – adta hírül pénteken az Economica.net a vagyonfelügyelők közleménye alapján.
Románia 12 helyet rontva a 61. helyre került a világ 70 legversenyképesebb gazdaságának rangsorában a lausanne-i Nemzetközi Menedzsmentfejlesztési Intézet (IMD) csütörtökön közzétett éves jelentése szerint.
A román állam élni kíván a fekete-tengeri kontinentális talapzaton található Neptun Deep lelőhelyen kitermelt földgázra vonatkozó elővásárlási jogával, ami befolyásolhatja Magyarország földgázvásárlási szándékát.
szóljon hozzá!