2008. december 22., 11:022008. december 22., 11:02
A Fortis körüli botrány már november óta húzódik. A bank részvényesei nehezményezték, hogy a kormány az ő beleegyezésük nélkül döntött a Fortis eladásáról, így bírósági pert kezdeményeztek. A múlt héten úgy döntött a bíróság, hogy a részvényesek kezébe kell adni a döntés jogát. Ezzel egy időben nyilvánosságra került több olyan dokumentum, mely szerint a kormány egyes tagjai megpróbálták befolyásolni a bíróságot még a döntés előtt. Az igazságügyi miniszter még pénteken lemondott érintettsége miatt. Yves Leterme miniszterelnök még aznap este rendkívüli kabinetülést hívott össze, és rávette a minisztereket, hogy az egész kormány nyújtsa be lemondását.
A Fortis bank- és biztosítási konszernt ősszel a holland, a belga és a luxembourgi kormányzat feldarabolta, és a belgiumi részt részben államosították. Ezután a mentőcsomagot kidolgozó kormány közölte, hogy a Fortis belgiumi banki tevékenységének 75 százalékát, valamint teljes biztosítási tevékenységét el kívánja adni a francia BNP Paribas nagybanknak. A Fortis kisrészvényesei azonban – akikkel minderről nem konzultált senki – feldühödtek és pert indítottak. A pert másodfokon, december 12-ikén meg is nyerték, ami 65 napra befagyasztotta a Fortisszal kapcsolatos tervek megvalósítását, mondván, az ilyen stratégiai kérdésekben nem lehet megkerülni a kisrészvényeseket.
Az elmúlt napokban a média már megszellőztetett olyan híreszteléseket, miszerint kormányzati részről megpróbálták elkerülni a Fortis-ügyletet befagyasztó döntést. Állítólag közvetítő személyeken keresztül „megkeresték\" a szóban forgó bírói tanács tagjait, illetve szerették volna elérni, ha más összetételű bírói tanács bírálja el az ügyet másodfokon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok