2008. december 22., 11:022008. december 22., 11:02
A Fortis körüli botrány már november óta húzódik. A bank részvényesei nehezményezték, hogy a kormány az ő beleegyezésük nélkül döntött a Fortis eladásáról, így bírósági pert kezdeményeztek. A múlt héten úgy döntött a bíróság, hogy a részvényesek kezébe kell adni a döntés jogát. Ezzel egy időben nyilvánosságra került több olyan dokumentum, mely szerint a kormány egyes tagjai megpróbálták befolyásolni a bíróságot még a döntés előtt. Az igazságügyi miniszter még pénteken lemondott érintettsége miatt. Yves Leterme miniszterelnök még aznap este rendkívüli kabinetülést hívott össze, és rávette a minisztereket, hogy az egész kormány nyújtsa be lemondását.
A Fortis bank- és biztosítási konszernt ősszel a holland, a belga és a luxembourgi kormányzat feldarabolta, és a belgiumi részt részben államosították. Ezután a mentőcsomagot kidolgozó kormány közölte, hogy a Fortis belgiumi banki tevékenységének 75 százalékát, valamint teljes biztosítási tevékenységét el kívánja adni a francia BNP Paribas nagybanknak. A Fortis kisrészvényesei azonban – akikkel minderről nem konzultált senki – feldühödtek és pert indítottak. A pert másodfokon, december 12-ikén meg is nyerték, ami 65 napra befagyasztotta a Fortisszal kapcsolatos tervek megvalósítását, mondván, az ilyen stratégiai kérdésekben nem lehet megkerülni a kisrészvényeseket.
Az elmúlt napokban a média már megszellőztetett olyan híreszteléseket, miszerint kormányzati részről megpróbálták elkerülni a Fortis-ügyletet befagyasztó döntést. Állítólag közvetítő személyeken keresztül „megkeresték\" a szóban forgó bírói tanács tagjait, illetve szerették volna elérni, ha más összetételű bírói tanács bírálja el az ügyet másodfokon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Látogatottsági adatok