2008. december 22., 11:022008. december 22., 11:02
A Fortis körüli botrány már november óta húzódik. A bank részvényesei nehezményezték, hogy a kormány az ő beleegyezésük nélkül döntött a Fortis eladásáról, így bírósági pert kezdeményeztek. A múlt héten úgy döntött a bíróság, hogy a részvényesek kezébe kell adni a döntés jogát. Ezzel egy időben nyilvánosságra került több olyan dokumentum, mely szerint a kormány egyes tagjai megpróbálták befolyásolni a bíróságot még a döntés előtt. Az igazságügyi miniszter még pénteken lemondott érintettsége miatt. Yves Leterme miniszterelnök még aznap este rendkívüli kabinetülést hívott össze, és rávette a minisztereket, hogy az egész kormány nyújtsa be lemondását.
A Fortis bank- és biztosítási konszernt ősszel a holland, a belga és a luxembourgi kormányzat feldarabolta, és a belgiumi részt részben államosították. Ezután a mentőcsomagot kidolgozó kormány közölte, hogy a Fortis belgiumi banki tevékenységének 75 százalékát, valamint teljes biztosítási tevékenységét el kívánja adni a francia BNP Paribas nagybanknak. A Fortis kisrészvényesei azonban – akikkel minderről nem konzultált senki – feldühödtek és pert indítottak. A pert másodfokon, december 12-ikén meg is nyerték, ami 65 napra befagyasztotta a Fortisszal kapcsolatos tervek megvalósítását, mondván, az ilyen stratégiai kérdésekben nem lehet megkerülni a kisrészvényeseket.
Az elmúlt napokban a média már megszellőztetett olyan híreszteléseket, miszerint kormányzati részről megpróbálták elkerülni a Fortis-ügyletet befagyasztó döntést. Állítólag közvetítő személyeken keresztül „megkeresték\" a szóban forgó bírói tanács tagjait, illetve szerették volna elérni, ha más összetételű bírói tanács bírálja el az ügyet másodfokon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok