
Fotó: Pinti Attila
Már biztos, hogy januártól nem nőnek az energiaárak – ígérik az illetékes hatóságok képviselői. Elmondásuk szerint ugyanakkor a földgáz piacának júliusban esedékes liberalizációja nyomán sem nő számottevően a gáz ára. A villanyáram piacát 2021-től liberalizálják. Az Orban-kabinet ugyanakkor a liberalizálás felpörgetésével párhuzamosan próbál odafigyelni a rászorulókra, vagyis a legveszélyeztetettebb csoportokra is.
2019. december 20., 13:562019. december 20., 13:56
2021. szeptember 10., 12:202021. szeptember 10., 12:20
Felgyorsította a nemzeti liberális párti (PNL) kormány a villamosenergia- és a földgázár liberalizálásának ütemtervét, az Európai Bizottság pedig rábólintott a rövidebb határidőkre. Ezzel párhuzamosan az Orban-kabinet azt is vállalta, hogy egy év alatt, jövő év végéig meghatározza, kik a veszélyeztetett fogyasztók és kidolgozza a mechanizmust a védelmükre.
– nyugtat meg mindenkit Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke, akit az árliberalizáció módosított menetrendjéről és a veszélyeztetett fogyasztók csoportját meghatározó, készülő törvénytervezettel kapcsolatosan kérdeztük csütörtökön.
Nagy-Bege Zoltán szerint az új kormány által módosított ütemterv szerint a földgáz esetében hat hónapos haladékot kértek, tehát
E szerint félév múlva gyakorlatilag megszűnik a szabályozott rendszerben előírt, megawattóránként 68 lejes ár, a nagybani és a kiskereskedelmi fogyasztók számára – tehát a végső felhasználóknak – egyaránt a szabadpiaci ár lesz érvényes. Virgil Popescu gazdasági és energetikai ügyekért felelős miniszter viszont minap azzal próbálta csitítani az aggodalmakat, hogy a hírhedt, többek között az energetikai vállalatokra is extra adókat kivető 2018/114-es számú sürgősségi rendelet vonatkozó előírásainak január elsejétől történő hatályon kívül helyezése nyomán nagyobb mennyiségű földgáz kerül majd a piacra, így meglátása szerint a piaci árliberalizáció nem vezet majd dráguláshoz.
Az viszont csak pénteken dől el, hogy január 1-jétől mekkora mennyiséget biztosítanak szabályozott szerződésekkel a lakossági fogyasztásból, majd második félévtől ez a mennyiség csökken, végül 2021-től teljesen megszűnik. Az alapelv egyelőre ugyanaz, olyan módon próbálják ezeket a mennyiségeket meghatározni, hogy január 1-jétől a villamos energia ára ne változzon – szögezte le Nagy-Bege Zoltán.
Hozzátette, nem releváns, hogy idén mennyi energia cserélt gazdát szabályozott szerződések alapján, mert 2018 decemberében született a 114-es kormányrendelet, akkor már a végső forgalmazók nagy mennyiségeket leszerződtek 2019-re, csak a különbségre alkalmazták a szabályozást. A hatóság alelnöke rámutatott, az árak 2018. július 1-jétől vannak érvényben, ezt a szintet tartják még januártól.
Védenék a veszélyeztetett fogyasztókat
Az Orban-kabinet ugyanakkor a liberalizálás felpörgetésével párhuzamosan igyekszik odafigyelni a rászorulókra, vagyis a legveszélyeztetettebb csoportokra is. Ennek jegyében a 114-es sürgősségi kormányrendelet módosítását célzó tervezetében belefoglalt egy cikkelyt, ami szerint
„Bátor vállalás a kormány részéről, hogy egy év alatt megoldja ezt az átfogó kérdést, hiszen több minisztériumot be kell vonni, s az önkormányzatoknak is fontos szerepük lesz abban, hogy beazonosítsák a veszélyeztetett fogyasztókat, majd valamilyen formában folyósítsák a segélyt számukra. Ám ha van erre politikai akarat, együttműködés a minisztériumok között, akkor meg lehet valósítani, sőt mivel vállalták, meg is kell” – fogalmazta meg kérdésünkre Nagy-Bege Zoltán.
Mint rámutatott, az európai uniós alapelv szerint az kaphat szabályozott energiaárat és állami segítséget, akinek erre valóban szüksége van. Romániában ez jelenleg nem így működik, a földgáz és a villamos energia esetében is valamennyi lakossági fogyasztó megkapja a szabályozott árakat, a földgázt megawattóránként 68 lejes áron, a villamos energia esetében a szabályozott mennyiségekhez való hozzáférést.
– részletezte az ANRE alelnöke. Hozzátette, ezt próbálják megoldani, beazonosítva azokat, akik valóban rászorulnak a segélyre, mert egyszerűen képtelenek kifizetni a villamos energia, a földgáz, sőt ezekhez kapcsolódóan a hőenergia árát, továbbá kidolgoznak egy mechanizmust, ami alapján támogatást kaphatnak. A segítség az illetékes elmondása szerint valószínűleg azokra is kiterjed majd, akik fával fűtenek.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
szóljon hozzá!