
Manapság még kevesebbet sikerül félretenni a fizetésből
Fotó: Orbán Orsolya
Az élelmiszer- és energiaárak, a lakbér és a banki törlesztőrészletek emelkedése egyre nagyobb mértékben befolyásolja negatívan az emberek életét Romániában, és egy felmérés szerint a munkavállalók több mint fele elégedetlen a bérével. A növekvő megélhetési költségek mellett nem csoda, hogy a fizetésből nagyon keveset lehet félretenni, ha egyáltalán sikerül. Egy másik közvélemény-kutatás szerint a legtöbben a holnaptól való félelemből takarítanak meg kisebb-nagyobb összegeket.
2026. május 22., 07:592026. május 22., 07:59
Egyre nehezebben viselik a pénzügyi nyomást a romániai munkavállalók az Undelucram.ro platform által több mint 5100 alkalmazott körében végzett felmérés eredményei szerint. A közvélemény-kutatás során megkérdezettek közel 35 százaléka azt mondta, hogy a fizetésük csak az alapvető kiadásokat fedezi, vagy egyáltalán nem elég, míg további 43,5% szerint csak akkor tudnak tisztességesen megélni, ha nagyon odafigyelnek a kiadásaikra.
Az átlagos romániai számára ez azt jelenti, hogy a törlesztőrészletek, a közüzemi számlák és az alapvető bevásárlások kifizetése után nagyon kevés pénz marad megtakarításra, nyaralásra vagy váratlan kiadásokra.
Az elmúlt évek áremelkedései erősen befolyásolják a vásárlóerőt. A felmérés szerint az emberek 44,8 százaléka mondja azt, hogy fő pénzügyi stresszforrásuk a fizetés és a megélhetés tényleges költsége közötti különbség.
Egyre többen panaszkodnak:
A jelzáloghitelt törlesztők arra panaszkodtak, hogy az elmúlt évek törlesztőrészlet-emelkedése jelentősen megterhelte havi költségvetésüket.

A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
A fizetésekkel való elégedetlenség a munkaerőpiacon is kezd meglátszani a Playtech.ro portálnak a felmérés eredményeit feldolgozó elemzése szerint. A válaszadók 57 százaléka ugyanis azt vallotta: nyitott arra, hogy a következő hat hónapban munkahelyet váltson. Közülük:
Nagyon be kell osztani a fizetést, hogy ki lehessen húzni a következőig
Fotó: Orbán Orsolya
A válaszadók több mint fele szerint fizetésük alacsonyabb a piaci átlagnál, összehasonlítva más, hasonló tapasztalattal rendelkező munkavállalókkal:
A felmérés egy fontos változást is mutat az emberek mesterséges intelligenciáról alkotott véleményében. A romániai lakosság egy része a mesterséges intelligenciát a termelékenységet szolgáló hasznos eszköznek tekinti, de
Különösen a szabadúszók és az olyan területeken dolgozók, mint a dizájn, a tartalomkészítés vagy a szövegírás mondják, hogy máris elveszítik ügyfeleiket a mesterséges intelligencián alapuló eszközök miatt.

Sokan számolnak be arról, hogy a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után nagyjából megduplázódott a havi kiadás. Így nem csoda, hogy a háztartások nagy része új szokások kialakításán dolgozik a villanyáram-fogyasztás csökkentése érdekében.
A közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy sok munkavállaló az elbocsátásoktól és a gazdasági bizonytalanságtól való félelemben él. Más szavakkal: a válaszadók több mint fele állítja azt, hogy bizonyos mértékben aggódik a munkahelye biztonsága miatt. A folyamatos áremelkedések és a gazdasági nyomás közepette pedig egyre többen próbálnak jobban fizető állást találni, vagy olyan megoldásokat keresni, amelyekkel stabilizálhatják megélhetésüket.
Azt, hogy mennyire domináns a bizonytalanságérzet, egy másik, az Evz.ro portál által csütörtökön ismertetett felmérés is alátámasztja. Annak egyik fő konklúziója ugyanis az, hogy
Azt pedig, hogy mennyire nehéz félretenni a jelenlegi árak és fizetések mellett, szintén kidomborítja a Wisemetry Research által a Tavex Románia megbízásából 2026 áprilisában készített közvélemény-kutatás is, amelynek eredményei szerint tíz romániaiból mindössze négynek vannak megtakarításai vagy aktív befektetései.
Ugyanakkor az inflációs nyomás és a magas megélhetési költségek csökkentik a lakosság megtakarítási képességét.
A közvélemény-kutatás szerint azok közül, akiknek sikerül félretenni, a 86 százaléka azt mondja, hogy a fő mozgatórugót egy esetleges vészhelyzet vagy nehéz időszak fenyegetése jelenti.
A válaszadók átlagosan a jövedelmük körülbelül 12 százalékát takarítják meg, de tízből hatan havonta legfeljebb 10 százalékot tesznek félre. Az elemzés kiemeli a nők és a férfiak közötti különbségeket is, utóbbiak általában nagyobb megtakarítással rendelkeznek.
Enni kell. Az alapvető kiadásokra el is megy a havi fizetés nagy része
Fotó: Orbán Orsolya
A pénzügyi ellenállóképesség a lakosság jelentős részénél továbbra is alacsony. A pénzt félretevők közel egyharmada ismerte el, hogy kevesebb mint három hónapig tudná fedezni kiadásait, ha elveszítené fő jövedelemforrását. További 31% három és öt hónap közötti időszaknyit tudna kitartani.
A felmérésből ugyanakkor arra is fény derül, hogy a romániai polgárok a biztonságosnak és könnyen hozzáférhetőnek tartott megtakarítási formákat részesítik előnyben. Körülbelül 60% használ megtakarítási számlát vagy bankbetétet, 42% tart készpénzt otthon, míg 39% folyószámlát használ megtakarításai kezelésére.
A válaszadók közel 29 százaléka rendelkezik önkéntes magánnyugdíjjal, 26 százalékuk ingatlanbefektetésekkel, míg 17 százalékuk befektetési alapokba fektet be.
Az emberek amúgy aranyat és az ingatlanokat továbbra is a pénz értékvesztése elleni védekezés eszközének tekintik.
Bár a résztvevők 43 százaléka állítja, hogy rendszeresen takarít meg, a pénzügyi fegyelem nagymértékben függ a jövedelem stabilitásától. A magasabb jövedelmű és felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek sikerül rendszeresebben megtakarítaniuk, míg a lakosság többi része csak alkalmanként tesz félre pénzt.
Legalábbis a megkérdezettek egyharmada vélekedik úgy, hogy a következő egy évben kevesebbet vagy egyáltalán nem fog tudni megtakarítani, és alig 14% gondolja úgy, hogy többet sikerül majd félretenni.
Az aggodalom legfőbb forrását továbbra is az infláció jelenti. A megtakarítók körülbelül 74 százaléka azt mondja, hogy aggódik a pénz értékvesztése miatt, 56 százalékuk pedig közölte, hogy a több megtakarítás érdekében csökkentené a nyaralásra, a városi szórakozásra vagy más, nem alapvető tevékenységekre fordított kiadásait.
Az elemzés készítőinek konklúziója szerint a romániai háztartások megtakarítási rátája –1%, ami azt jelenti, hogy a lakosság átlagosan többet költ, mint amennyit megtakarít. Az Európai Unió szintjén a megtakarítási ráta átlaga nagyjából 15%.

Az élelmiszer- és energiaárak tartósan magas szintje mellett szinte minden háztartás keresi a spórolás lehetőségeit. Összegyűjtöttünk öt, Romániában, Erdélyben is elterjedt hétköznapi „trükköt”, és megvizsgáltuk, mennyire hatékonyak.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Igencsak különböző méretű lakásokat vásárolhatunk 100 ezer euróból erdélyi nagyvárosokban.
szóljon hozzá!