Egyelőre nincs szó a Romániában oly népszerű fali gázkazánok betiltásáról
Fotó: Veres Nándor
A bukaresti hatóságok megkésve készítették elő annak a 2024-es európai uniós irányelvnek a részleges átültetését a román jogrendszerbe, amely előírja, hogy legkésőbb 2025. január 1-jétől az EU tagállamai nem nyújtanak többé állami támogatást „autonóm fosszilis tüzelésű kazánok”, azaz gázüzemű lakásfűtési rendszerek – a köznyelvben fali gázkazánok – telepítéséhez – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál szombaton.
2025. január 12., 21:032025. január 12., 21:03
A jogszabály azt követően született meg, hogy az elmúlt években Romániában több olyan település önkormányzata, ahol nincs központi fűtési rendszer, vagy a központi fűtés nem működik megfelelőképpen, támogatást nyújtott a lakóknak fali gázkazánok telepítéséhez.
„E rendeletnek Románia Hivatalos Közlönyének I. részében való közzétételének napjától kezdve tilos közpénzekből pénzügyi ösztönzőket nyújtani fosszilis tüzelőanyaggal működő autonóm kazánok telepítéséhez” – áll a Profit.ro által ismertetett dokumentumban.
A pénzügyi ösztönzők közé tartoznak többek között a vásárlóknak, a kazánokat beszerelőknek és harmadik feleknek nyújtott közvetlen támogatások, a finanszírozási és pénzügyi eszközök, mint például az épületek felújításához nyújtott energiahatékonysági hitelek és jelzáloghitelek, az energiateljesítményre vonatkozó szerződések, az adóügyi ösztönzők, mint például a felújítási munkálatokra és anyagokra vonatkozó kedvezményes adókulcsok, adók, számlázási rendszerek, garanciaalapok, a felújításokat célzó alapok, a jelentős energiamegtakarítást eredményező felújításokat célzó alapok és a célzott jelzáloghitel-portfólió-szabványok.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
„A pénzügyi ösztönzők a végfelhasználókra, valamint az autonóm fosszilis tüzelésű kazánok telepítésében részt vevő szolgáltatókra, gyártókra és harmadik felekre vagy gazdasági szereplőkre terjednek ki. A pénzügyi ösztönzők kategóriájába nem tartoznak bele a részben vagy egészben az állami vagy helyi költségvetésből finanszírozott közbeszerzési eljárások és/vagy közbeszerzési szerződések, amennyiben az ilyen szerződések a piaci feltételeket tükrözik, és nem tartalmaznak semmiféle támogatást” – áll a rendelettervezetben.
Az épületek energiateljesítményéről szóló 2024/1275/EU irányelv azt is előírja, hogy
és „tájékoztatást nyújtanak (...) az épületek tulajdonosainak vagy bérlőinek a fosszilis tüzelésű kazánok fenntarthatóbb alternatívákra való cseréjéről”.
Az európai uniós jogszabály azt is kimondja, hogy az épületek felújítására vonatkozó tagállami terveknek a végrehajtott és tervezett politikák és intézkedések között tartalmazniuk kell a „fűtés és hűtés szén-dioxid-mentesítését, többek között távfűtési és távhűtési hálózatokon keresztül, valamint a fűtésre és hűtésre használt fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonását, a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok 2040-ig történő teljes kivonása céljából”.
Az irányelv ezen, a központi fűtési rendszerek cseréjére/betiltására vonatkozó rendelkezései azonban nem szerepelnek a most készülő román tervezetben.
Az évtized végére minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie, 2040-re pedig egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán sem lehet üzemben – ez a célja az Európai Parlament által frissen elfogadott irányelvnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!