Fotó: Gecse Noémi
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság, miután több tagállamban is riadalmat okozott, hogy fokozatosan le kell majd mondani az egyik legnépszerűbb fűtési és melegvíz előállítási megoldásról. Egy friss felmérés szerint Romániában például a lakosság nagyobbik hányada használ gázkazánt.
2024. április 07., 10:002024. április 07., 10:00
Az EU intézkedéseket tesz az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében, ami a fogyasztók számára alacsonyabb számlákat és jobb életminőséget eredményez – mutat rá a brüsszeli közlemény.
A dokumentum emlékeztet: az Európai Bizottság 2020-ban az európai zöld paktum részeként bemutatta az épületfelújítási hullámról szóló stratégiát, az épületek energiahatékonyságról szóló irányelv felülvizsgálata pedig kulcsfontosságú kezdeményezés. Az Európai Parlament a közelmúltban olyan, az Európai Tanáccsal leegyeztetett rendelkezéseket fogadott el, amelyek hozzájárulnak az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez az építőipari ágazatban – fogalmaz a közlemény.
Amely szerint az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv rendelkezései így támogatni fogják az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós erőfeszítéseket.
Brüsszel szerint az európai zöld paktummal összefüggésben konkrét előnyökkel jár a polgárok számára: javítja az emberek életminőségét otthon és a munkahelyen egyaránt, illetve növeli az otthonok komfortját és csökkenti az energiaszámlákat. Megfogalmazásukban az Európai Parlament és az EU tagállamai által elfogadott, az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv
– húzza alá a közlemény.
Az Európai Bizottság szerint az irányelv hatálybalépését követően a kormányoknak lehetőségük lesz arra, hogy bizonyos fűtőberendezéseket fokozatosan kivonjanak a forgalomból a károsanyag-kibocsátásuk, a felhasznált tüzelőanyag típusa vagy a felhasznált megújuló energia minimális aránya alapján.
– szögezi le az Európai Bizottság.
Romániában sokak számára hoz megkönnyebbülést a pontosítás.
Eközben több mint 16 százalékuk központi fűtési rendszerre van csatlakoztatva, 15,6 százalékuk pedig fatüzelésű kályhára támaszkodik a hideg évszakban. A válaszadók kevesebb mint 1 százaléka használ hőszivattyút.
A közvélemény-kutatás a Delgaz Grid és az E.ON által működtetett Despre-energie.ro platform számára készült.
A felmérés eredményeiből az is kiderül, hogy a háztartások több mint 26 százalékában a fűtési rendszerek 5–10 évesek, és a válaszadók hasonló arányban nyilatkoztak úgy, hogy az otthonukban lévő fűtőberendezések 10–20 évesek. A gázüzemű fűtési rendszerek több mint 86 százaléka városi háztartásokban van, és csak 13,6 százaléka vidéki területeken.
több mint 36 százalékuk mondta, hogy napi 2 és 5 óra között, közel 29 százalékuk pedig napi 6 és 9 óra között működteti a fűtő berendezést. A megkérdezettek alig 13 százaléka hagyja a kazánt napi 15 óránál tovább fűteni.
Másrészt a megkérdezettek közel 20 százaléka mondta azt, hogy a háztartásukban a hőkomfort javítása érdekében további fűtési rendszereket használnak, például elektromos radiátorokat (a válaszadók 41,7 százaléka) vagy elektromos konvektort (37,9 százalék).
A felmérést a Sondaje Marketing Relații Publice Kft.végezte 2024. január 10. és 18. között, 1053 online felhasználóból álló mintán, +/–3 százalékos hibahatárral, és a romániai felnőtt lakosságra nézve reprezentatívnak tekinthető, de az online tér korlátait felvállalva.
Az évtized végére minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie, 2040-re pedig egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán sem lehet üzemben – ez a célja az Európai Parlament által frissen elfogadott irányelvnek.
Amint arról korábban írtunk, az Európai Parlament március közepén fogadta el az irányelvet, amelynek értelmében az évtized végére minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie, 2040-re egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán sem lehet üzemben. 2025-től kezdődően a tagállamok nem nyújthatnak támogatást fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok telepítéséhez. A pénzügyi ösztönzők tilalma nem vonatkozik a hibrid fűtési rendszerekre, amelyek a kazánt például naphőenergia-berendezéssel vagy hőszivattyúval kombinálják. Az új szabályok hatálya nem terjed ki a mezőgazdasági és műemlékvédelmi épületekre – olvasható a döntést ismertető EP-közleményben.
Az európai irányelv helyes értelmezésének kulcsa az Avocat.net jogi szakportál értelmezése szerint a fogalom meghatározásában rejlik, amelyet a 2009/125-ös európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények végrehajtásáról szóló, 2015/1189-es európai uniós szabályozás tartalmaz.
A rendelet 2. cikkelye a Meghatározások címszó alatt körvonalazza az európai jogalkotó értelmezését a „fosszilis tüzelőanyag” fogalmáról: „a biomasszától eltérő tüzelőanyag, beleértve az antracitot, lignitet, kokszot, bitumenes szenet; e rendelet alkalmazásában a tőzeg is ide tartozik”, a földgáz azonban nem tartozik a szabályozás hatálya alá.
Szakértők szerint Brüsszel azért ódzkodott sokáig az egyértelmű központi tiltástól, mert a tagállamok nagyon eltérő energiamixekkel rendelkeznek, azaz egy drasztikus intézkedés rendkívül eltérő hatást gyakorolna egy-egy országra, nem lehetne mindenkire egyöntetűen érvényes. Ehelyett a fokozatos kivezetést pártolták, és jó ideig a tagállamokra bízták az erőteljesebb fellépést – ezt pedig már számos ország megtette.
Sok európai ország már intézkedett. Dániában 2013, Norvégiában 2017, Hollandiában 2018 óta nem lehet új épületeket földgázhálózatra kötni, Franciaországban két éve „nem fér bele” az új lakóházak károsanyag-kibocsátási maximumába a cirkó. Ausztriában idéntől már nem lehet újakat telepíteni és régieket javítani, Németországban bizonyos, szintén 2024-től érvényes célok teljesítése érdekében gyakorlatilag már két éve nem lehet újakat beüzemelni. Belgiumban 2025-től nem szabad fosszilis tüzelőanyagot felhasználó hőközpontot beszerelni új ingatlanba, Nagy-Britanniában pedig három év múlva a gáz- és kőolajszármazékokkal működő berendezések lesznek kitiltva az új építésű otthonokból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem tizenkét különálló válság felé tart, hanem egyetlen „polikrízis” felé, amelynek tizenkét, egymást kölcsönösen erősítő megnyilvánulása van – figyelmeztet Dumitru Chisăliță.
Amíg Nyugat-Európában a csecsemő első életévében szükséges felszerelés nagyjából egy hónapnyi fizetésből kijön, addig a régiónkban ez a teher aránytalanul nagyobbra nő, még akkor is, ha euróban számolva az összeg kisebbnek látszik.
A Román Rendőrség Bűnügyi Kutató és Megelőzési Intézete tanulmányt készített az online részvény- és kriptovaluta-befektetési csalások áldozatairól az idei év első felében beérkezett feljelentések alapján.
Szombaton ismét emelte a gázolaj árát több romániai üzemanyag-forgalmazó. A legdrágább kutaknál már csak hét bani választja el a dízel literenkénti árát a 11 lejes határtól.
Legkésőbb november 1-jétől egységes uniós kezelési díjat kell fizetni az EU-n kívülről interneten rendelt termékek után.
Románia versenyt fut az idővel, hogy államadósság-besorolása ne kerüljön a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriába, az elhúzódó politikai válság ugyanis veszélyezteti a költségvetési politika hitelességét.
Az euró az elmúlt négy és fél hónap legmagasabb értékét érte el a lejjel szemben, miután Nicușor Dan államfő a parlamenti többség szempontjából bizonytalan támogatottsággal rendelkező Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra.
Az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) pénzhiány miatt nem tudja kiadni a munkálatok megkezdésére vonatkozó utasításokat a SAFE-program keretében finanszírozott autópálya- és gyorsforgalmi út-szerződések esetében.
Az Európai Bizottság (EB) jóváhagyta az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) juh- és kecskeexport újraindítását célzó intézkedési tervét – jelentette be pénteken a hatóság.
Teljes hosszában átfúrták a Dél-Erdélyen áthaladó A1-es autópályának a Temes megyei Marzsina ésa Hunyad megyei Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!