Egyelőre nincs szó a Romániában oly népszerű fali gázkazánok betiltásáról
Fotó: Veres Nándor
A bukaresti hatóságok megkésve készítették elő annak a 2024-es európai uniós irányelvnek a részleges átültetését a román jogrendszerbe, amely előírja, hogy legkésőbb 2025. január 1-jétől az EU tagállamai nem nyújtanak többé állami támogatást „autonóm fosszilis tüzelésű kazánok”, azaz gázüzemű lakásfűtési rendszerek – a köznyelvben fali gázkazánok – telepítéséhez – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál szombaton.
2025. január 12., 21:032025. január 12., 21:03
A jogszabály azt követően született meg, hogy az elmúlt években Romániában több olyan település önkormányzata, ahol nincs központi fűtési rendszer, vagy a központi fűtés nem működik megfelelőképpen, támogatást nyújtott a lakóknak fali gázkazánok telepítéséhez.
„E rendeletnek Románia Hivatalos Közlönyének I. részében való közzétételének napjától kezdve tilos közpénzekből pénzügyi ösztönzőket nyújtani fosszilis tüzelőanyaggal működő autonóm kazánok telepítéséhez” – áll a Profit.ro által ismertetett dokumentumban.
A pénzügyi ösztönzők közé tartoznak többek között a vásárlóknak, a kazánokat beszerelőknek és harmadik feleknek nyújtott közvetlen támogatások, a finanszírozási és pénzügyi eszközök, mint például az épületek felújításához nyújtott energiahatékonysági hitelek és jelzáloghitelek, az energiateljesítményre vonatkozó szerződések, az adóügyi ösztönzők, mint például a felújítási munkálatokra és anyagokra vonatkozó kedvezményes adókulcsok, adók, számlázási rendszerek, garanciaalapok, a felújításokat célzó alapok, a jelentős energiamegtakarítást eredményező felújításokat célzó alapok és a célzott jelzáloghitel-portfólió-szabványok.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
„A pénzügyi ösztönzők a végfelhasználókra, valamint az autonóm fosszilis tüzelésű kazánok telepítésében részt vevő szolgáltatókra, gyártókra és harmadik felekre vagy gazdasági szereplőkre terjednek ki. A pénzügyi ösztönzők kategóriájába nem tartoznak bele a részben vagy egészben az állami vagy helyi költségvetésből finanszírozott közbeszerzési eljárások és/vagy közbeszerzési szerződések, amennyiben az ilyen szerződések a piaci feltételeket tükrözik, és nem tartalmaznak semmiféle támogatást” – áll a rendelettervezetben.
Az épületek energiateljesítményéről szóló 2024/1275/EU irányelv azt is előírja, hogy
és „tájékoztatást nyújtanak (...) az épületek tulajdonosainak vagy bérlőinek a fosszilis tüzelésű kazánok fenntarthatóbb alternatívákra való cseréjéről”.
Az európai uniós jogszabály azt is kimondja, hogy az épületek felújítására vonatkozó tagállami terveknek a végrehajtott és tervezett politikák és intézkedések között tartalmazniuk kell a „fűtés és hűtés szén-dioxid-mentesítését, többek között távfűtési és távhűtési hálózatokon keresztül, valamint a fűtésre és hűtésre használt fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonását, a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok 2040-ig történő teljes kivonása céljából”.
Az irányelv ezen, a központi fűtési rendszerek cseréjére/betiltására vonatkozó rendelkezései azonban nem szerepelnek a most készülő román tervezetben.
Az évtized végére minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie, 2040-re pedig egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán sem lehet üzemben – ez a célja az Európai Parlament által frissen elfogadott irányelvnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!