Egyelőre nincs szó a Romániában oly népszerű fali gázkazánok betiltásáról
Fotó: Veres Nándor
A bukaresti hatóságok megkésve készítették elő annak a 2024-es európai uniós irányelvnek a részleges átültetését a román jogrendszerbe, amely előírja, hogy legkésőbb 2025. január 1-jétől az EU tagállamai nem nyújtanak többé állami támogatást „autonóm fosszilis tüzelésű kazánok”, azaz gázüzemű lakásfűtési rendszerek – a köznyelvben fali gázkazánok – telepítéséhez – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál szombaton.
2025. január 12., 21:032025. január 12., 21:03
A jogszabály azt követően született meg, hogy az elmúlt években Romániában több olyan település önkormányzata, ahol nincs központi fűtési rendszer, vagy a központi fűtés nem működik megfelelőképpen, támogatást nyújtott a lakóknak fali gázkazánok telepítéséhez.
„E rendeletnek Románia Hivatalos Közlönyének I. részében való közzétételének napjától kezdve tilos közpénzekből pénzügyi ösztönzőket nyújtani fosszilis tüzelőanyaggal működő autonóm kazánok telepítéséhez” – áll a Profit.ro által ismertetett dokumentumban.
A pénzügyi ösztönzők közé tartoznak többek között a vásárlóknak, a kazánokat beszerelőknek és harmadik feleknek nyújtott közvetlen támogatások, a finanszírozási és pénzügyi eszközök, mint például az épületek felújításához nyújtott energiahatékonysági hitelek és jelzáloghitelek, az energiateljesítményre vonatkozó szerződések, az adóügyi ösztönzők, mint például a felújítási munkálatokra és anyagokra vonatkozó kedvezményes adókulcsok, adók, számlázási rendszerek, garanciaalapok, a felújításokat célzó alapok, a jelentős energiamegtakarítást eredményező felújításokat célzó alapok és a célzott jelzáloghitel-portfólió-szabványok.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
„A pénzügyi ösztönzők a végfelhasználókra, valamint az autonóm fosszilis tüzelésű kazánok telepítésében részt vevő szolgáltatókra, gyártókra és harmadik felekre vagy gazdasági szereplőkre terjednek ki. A pénzügyi ösztönzők kategóriájába nem tartoznak bele a részben vagy egészben az állami vagy helyi költségvetésből finanszírozott közbeszerzési eljárások és/vagy közbeszerzési szerződések, amennyiben az ilyen szerződések a piaci feltételeket tükrözik, és nem tartalmaznak semmiféle támogatást” – áll a rendelettervezetben.
Az épületek energiateljesítményéről szóló 2024/1275/EU irányelv azt is előírja, hogy
és „tájékoztatást nyújtanak (...) az épületek tulajdonosainak vagy bérlőinek a fosszilis tüzelésű kazánok fenntarthatóbb alternatívákra való cseréjéről”.
Az európai uniós jogszabály azt is kimondja, hogy az épületek felújítására vonatkozó tagállami terveknek a végrehajtott és tervezett politikák és intézkedések között tartalmazniuk kell a „fűtés és hűtés szén-dioxid-mentesítését, többek között távfűtési és távhűtési hálózatokon keresztül, valamint a fűtésre és hűtésre használt fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonását, a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok 2040-ig történő teljes kivonása céljából”.
Az irányelv ezen, a központi fűtési rendszerek cseréjére/betiltására vonatkozó rendelkezései azonban nem szerepelnek a most készülő román tervezetben.
Az évtized végére minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie, 2040-re pedig egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán sem lehet üzemben – ez a célja az Európai Parlament által frissen elfogadott irányelvnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!