
Fotó: Agerpres
2009. március 20., 10:132009. március 20., 10:13
„Bízzunk benne, hogy már most is fontos intézkedéseket teszünk, a megvalósításra kell összpontosítani. Erősebbek vagyunk, mint a világ bármely más része, és nem lehet összehasonlítani az európai és az amerikai erőfeszítéseket, mert Európában a helyzet biztonságosabb a szociális védőhálók miatt” – fejtegette José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Mirek Topolánek, az EU soros elnöki tisztét betöltő cseh kormányfő úgy nyilatkozott, hogy „pillanatnyilag elmentünk a lehetőségek határáig az európai fellendítési terv kidolgozásában, és most bizalmi válságról van szó”. Hozzátette: végre kell hajtani mindazt, amire már döntés van, és felmérni a hatást.
| Az Európai Bizottság támogatását kérte csütörtökön Brüsszelben Mircea Geoană abban, hogy Románia hozzájuthasson a Nemzetközi Valutaalap nyújtotta hitelhez. A román szenátus elnöke azt kérte az EB illetékeseivel folytatott tárgyalások során, hogy segítsék Romániát a tárgyalások során, hogy az ország ne kényszerüljön arra, hogy igen nehéz kritériumrendszernek kelljen megfelelnie. Egyúttal azt is kérte Joaquin Almunia és Günter Verheugen biztosoktól, hogy idő előtt folyósítsák Romániának a 2011–2013 között járó európai uniós pénzalapokat. Geoană szerint az ideális az lenne, ha az ország már 2009–2010-ben részesülne ezekből a pénzösszegekből. A szociáldemokrata politikus szombatig tartózkodik Brüszszelben, ahol az uniós illetékesekkel az EB-től, az IMF-től, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD), valamint az Európai Beruházási Banktól igényelt hitelekről egyeztet. |
„Kötelességünk a szolidaritás. A problémák, amelyekkel egyes (kelet-európai) kormányoknak szembe kell nézniük, országonként különbözők. Nem szabad Kelet-Európát egyetlen tömbként kezelni. Általában sem támogatom, hogy pozitívan feleljünk a nagyobb költségvetési ösztönzést sürgető amerikai felhívásokra, de támogatom az IMF pénzügyi forrásainak megkétszerezését” – fogalmazott a luxemburgi miniszterelnök és pénzügyminiszter, egyszersmind az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács elnöke, Jean-Claude Juncker.
Didier Reynders belga miniszterelnök ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy az EU legkevesebb 75 milliárd dollárral járul hozzá az IMF forrásainak megduplázásához 250 milliárd dollárral. Egyelőre Japántól van csak másik kötelező ígéret, 100 milliárd dollárra. „Várjuk az Egyesült Államok, Kína és mások hozzájárulásait” – szögezte le.
A gazdasági szakértők szerint egyébként a nemzetközi pénzügyi válság elleni fellépés uralja az uniós csúcstalálkozót. A résztvevők mindenekelőtt azt igyekeznek kipuhatolni, hogy mi kell a hiteláramlás újraindulásához. Az ülésen, amelynek fő célja az uniós egység erősítése a szélesebb körű nemzetközi egyeztetések, így a G20-tanácskozás előtt, várhatóan egyértelművé teszik, hogy az EU nem támogatja a költségvetési kiadások növelésére ösztönző amerikai elképzeléseket.
Dönteni kell Brüsszelben az Európai Bizottság ötmilliárd eurós gazdaságélénkítési javaslatáról – azaz a tavaly fel nem használt mezőgazdasági támogatások keretének felhasználásáról –, továbbá javaslatot kívánnak elfogadni az év végén esedékes nemzetközi éghajlatvédelmi tanácskozásra.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.