Járhatatlan út. Az első székelyföldi, Marosvásárhely és Nyárádszereda között épülő sztrádaszakasz is elveszíti a PNRR-támogatást
Fotó: Gazda Árpád
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül. Miközben eddig bizonyos projektek lassúsága okozott aggodalmakat, most kiderült, hogy a finanszírozási listáról kihúzott sztrádaszakaszok jelentős része a közbeszerzési eljárás során elkövetett szabálytalanságok miatt bukja el az autópálya-építésre előirányzott EU-s pénzt – csakúgy, mint korábban a kolozsvári metró. Miközben a civil társadalom a fejét fogja, a politikusok tovább ígérgetnek.
2025. július 17., 07:592025. július 17., 07:59
Az A3-as észak-erdélyi autópálya UMB által épített Szilágy megyei szakasza, az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as Marosvásárhely, illetve Târgu Neamț felőli vége és az A7-es moldvai sztráda Ploiești–Focșani közti teljes része elveszíti az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kapott uniós finanszírozást a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos problémák, valamint a befejezési határidő be nem tartása miatt – derül ki az Economedia.ro portál által megszerzett, szerdán közzétett információkból és dokumentumokból.
Amint arról beszámoltunk, Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter kedden bejelentette, Románia nem tud befejezni a megszabott határidőig a helyreállítási tervbe foglalt mintegy 6,3 milliárd euró értékű projektet. A tárcavezető az Európai Bizottság képviselőivel, valamint a helyreállítási terv gyakorlatba ültetéséért felelős minisztériumközi bizottság illetékeseivel folytatott megbeszélést követően tartott sajtótájékoztatón beszélt erről.
A miniszter emlékeztetett, hogy Románia kedvezményes hitel formájában 15 milliárd euróra jogosult az uniós helyreállítási alapból, ebből azonban már csak 8,7 milliárd eurót tud lehívni,
Dragoș Pîslaru arról is beszélt, hogy az A7-es az A8-as autópálya bizonyos szakaszait a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos problémák miatt törölték a PNRR-listáról, de azt nem részletezte, hogy pontosan mely szakaszokról van szó. Románia az A7-es moldvai sztráda mind a 13, összesen 319 kilométer hosszú szakaszát bevonta a helyreállítási tervbe, valamint az A8-as nyugati végét (Marosvásárhely–Nyárádszereda), illetve a Târgu Neamțot érintő részt.
Közölte, hogy egyes autópálya-szakaszok nem a munkálatok előrehaladásának lassúsága, hanem a közbeszerzési problémák miatt kerültek le a listáról. „Alternatív finanszírozási forrásokat keresünk a kiemelt projektek számára, mint például az A7 és az A8 kiemelt szakaszai, amelyek már nem szerepelnek a PNRR-ben” – mondta a miniszter.
Hozzátette, hogy a közbeszerzési problémák az európai eljárási szabályok be nem tartásával kapcsolatosak.
– ismertette Pîslaru. Aki megjegyezte: az előző kormány politikailag nem volt hajlandó felvállalni, hogy vannak olyan projektek, amelyeket nem lehet megvalósítani, és arra várt, hogy valaki az Európai Bizottságtól felhívja erre a tényre a figyelmet.
Az A3-as észak-erdélyi autópálya számos szakasza esetében közbeszerzési szabályszegést történt
Fotó: Haáz Vince
Az Economedia birtokába jutott dokumentumok „súlyos szabálytalanságokra” utalnak a Romániának a helyreállítási mechanizmus keretében juttatott vissza nem térítendő/visszatérítendő külső források megszerzése és felhasználása során. A közbeszerzési eljárásokban felfedezett szabálytalanságok összesen 12 sztrádaszakaszra kiírt pályázatot érintenek az A3-as, A7-es és A8-ason.
A problémákat a 2019-ben, 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében azonosították.
A gazdasági portál által tételesen közölt szakaszok közül Erdélyben az A3-ason Magyarnádas–Nádasszentmihály֪–Magyarzsombor–Vaskapu vonalon húzódó részre vonatkozó tervezési-kivitelezési, illetve munkálatfelügyelői szerződések esetében nem jelentek meg az európai közbheszerzési platformon is bizonyos változások, de egy esetben a Kolozs megyei Nádasszentmihálytól egészen a Bihar megyei Berettyószéplakig terjedő, tehát a Szilágy megyét teljesen átszelő rész is megjelenik problémás részként a kisajátított területek kataszteri bejegyzése, értékbecslése ügyében.
Cristian Pistol, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) elnöke cáfolta az Economediának, hogy az általa vezetett intézmény hibázott volna, szerinte a probléma az országos és az európai közbeszerzési platform „háza táján” keresendő. Mint ismeretes, hasonló okok miatt bukott el 300 millió eurós PNRR-támogatást a kolozsvári metró projektje is: bizonyos változtatásokat, a versenykiírás halasztását nem közölték az Európai Unió Hivatalos Lapjában is.
A kedden megjelent információkat szerdán megerősítette a romániai infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő civil háló, a Pro Infrastruktúra Egyesület is. A szervezet szerint a PNRR-t elhagyó autópályák a következők:
Mindez két okból történik: a román hatóságok nem tartották be az európai közbeszerzési jogszabályokat, amikor a PNRR-támogatott szakaszokra pályázatokat írtak ki, és/vagy a kivitelezés olyan stádiumban van, amely nem teszi lehetővé a befejezést a helyreállítási terv 2026. augusztusi határidején belül.
„A bűnösök? Először is a CNAIR és a SEAP (közbeszerzések elektronikus rendszere) vezetői, akik a pályázatokkal kapcsolatban bizonytalanok voltak. Az Európai Bizottság 2024 augusztusa óta azt mondja, hogy nem ad többé pénzt ezekre a szakaszokra.
Ha időben megtették volna a megfelelő intézkedéseket, akkor most sokkal előrébb lennénk azokkal az építkezésekkel, amelyeknek nincsenek problémáik a közbeszerzésekkel” – írta szerdai Facebook-bejegyzésében a civil szakemberek egyesülete, név szerint említve az előző kormány miniszterelnökét, közlekedési, illetve európai alapokért felelős miniszterét.
Hozzáteszik: szerencsére az Európai Bizottság beleegyezik abba, hogy a licitproblémák miatt törölt pályázatok támogatását a fennmaradó szakaszok felé mozdítsa azáltal, hogy a PNRR által fedezett százalékos arányt a teljes projektértékben 29-42%-ról 100%-ra emeli, hogy a pénz ne vesszen kárba.
– emlékeztetnek. E tekintetben a Focșani-tól északra eső első két szakasz kivételével, amelyeken 55% körüli a munkálatok megvalósítási aránya, az A7-es út másik 4 szakasza Pașcani-ig legtöbb 33%-on áll. Még rosszabb helyzetben a civilek szerint az A1-es Marzsina-Holgya szakasza, amely körülbelül 20%-os. Mindegyik kivitelezője az UMB.
A helyreállítási tervbe foglalt autópályákat 2026-ban be kell fejezni
Fotó: Haáz Vince
A Temes és Hunyad megye határán húzódó, a „medvealagutakról” elhíresült dél-erdélyi sztrádaszakaszra kitérve a Pro Infrastruktúra megjegyzi: csak júniusban kezdődött meg az 1,9 kilométer hosszú nagy alagút ásása.
A megoldás az lenne, ha az Európai Bizottság tisztviselői elfogadnának egy olyan összeget a PNRR elszámolásában, amely arányos a 2026 augusztus-szeptemberére elért fizikai megvalósítással. A Bizottság által elfogadott minimális előrehaladási százalékról jelenleg nincs információ” – szögezik le a civilek.
Akiket ezek szerint továbbra sem hatott meg az építők erőteljes mozgósítása: amint arról a minap beszámoltunk, 800 dolgozónak és 200 munkagépnek köszönhetően megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével. A régóta várt, sokáig reménytelenségbe burkolódzó sztrádarész immár 25 százalékban elkészült a hatóságok bejelentése szerint (szemben a civilek által most emlegetett 20 százalékkal), és egy hónapon belül beáradhat a fény az egyik (kisebbik) autópálya-alagút másik végén is.
Visszatérve a Pro Infrastruktúra Egyesület helyzetelemzésére, ebben aláhúzzák: a „PNRR-vonatról” lemaradó autópályák bizonytalan helyzetben vannak.
és az A7-es Ploiești-Buzău szakaszán sem, ahol háromból két tétel elkészült, és az A7-es Buzău–Focșani szakaszán, amelyet már átadtak.
Azonban az Erdélyt Moldvával összekötő, Székelyföldön is áthaladó A8-as eddig tervbe vett végein, így a Marosvásárhely–Nyárádszereda szakaszon is 10 százalék alatti az előrehaladás. „A hatóságok azt ígérik, hogy átkerülnek az EU Közlekedésfejlesztési Operatív Programjába. Igen, még mindig ide lehet és kell őket áthelyezni! Csakhogy nincs több hely: a közlekedési program közúti ágában rendelkezésre álló 5,5 milliárd euróból 23,3 milliárd euró értékű projektnek van aláírt finanszírozási szerződése vagy benyújtott pályázata. Tehát több mint négyszerese az előirányzottnak, még a 300%-os túlszerződési határértéket is meghaladja.
A kormánynak sürgősen el kell döntenie, hogy mely sztrádák élveznek prioritást, melyek kapnak uniós támogatást” – áll a Pro Infrastruktúra bejegyzésében.
Mint ismeretes, a szállításügyi minisztérium kedden azt közölte, Románia nem veszít el egyetlen eurót sem a helyreállítási terv (PNRR) közlekedési fejezetéhez rendelt összegből. A szaktárca tájékoztatása szerint az Európai Bizottság képviselőivel folytatott egyeztetéseken abban állapodtak meg, hogy a PNRR újratárgyalt változatában megmaradó valamennyi közlekedési projektet kivitelezését teljes egészében európai alapokból finanszírozzák, nem lesz szükség önrészre az állami költségvetésből. Mi több, az építőanyagok, az energia és az üzemanyag árának növekedése miatti árkorrekciókat is európai alapokból fogják fedezni – tették hozzá.
A helyreállítási tervből részlegesen vagy teljesen kizárt közlekedési projektekre eddig elköltött mintegy 2,3 milliárd eurót nem kell visszafizetnie az országnak, ugyanakkor ezeket a beruházásokat a 2021–2027-es közlekedési program alapjaiból vagy más uniós forrásokból fogják befejezni – áll még a szaktárca közleményében.
Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.
A közelmúltban inkább csak óvásokkal akadékoskodó román vállalat építheti meg az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya gyergyószéki szakaszát.
Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!