Az Erdélyt és Székelyföldet Moldvával majdan összekötő A8-as autópálya főutat keresztező nyomvonala Ákosfalva mellett
Fotó: Gazda Árpád
Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását, és arra figyelmeztetett, hogy a Székelyföld felé „induló” Marosvásárhely–Nyárádszereda, illetve a Leghin–Târgu Neamț közötti autópályaszakaszok már nem szerepelnek az Európai Bizottság listáján.
2025. június 29., 13:432025. június 29., 13:43
2025. június 29., 13:502025. június 29., 13:50
Pîslaru az Európai Parlament javaslatáról – miszerint halasztani kellene egyes PNRR-es projektek kivitelezési határidejét – azt mondta a Digi24 egyik szombati műsorában, hogy az Európai Bizottság figyelembe veheti ezt, de ez nem jelenti azt, hogy – például a székelyföldi sztrádaszakasz esetében – automatikusan megváltoznak a szabályok. A javaslat elméletileg segíthet, de a gyakorlatban nem biztos.
Az Európai Parlament javaslata szerint ha vannak kiforrott projektek, azaz legalább a felük így áll, akkor az EP azt kérte, hogy be tudják fejezni őket. Ha nálunk ezek az autópályák megfelelő előrehaladást mutatnának fel, akkor nem lenne probléma” – fogalmazott a News.ro által idézett miniszter.
Arra a kérdésre, hogy mely sztrádaszakaszokat nem fognak finanszírozni a PNRR-ből, Pîslaru elmondta, hogy több szakaszról is szó lehet Marosvásárhely és Târgu Neamț között. „A Marosvásárhely–Nyárádszereda-szakasz és az A3-as autópályához való csatlakozás, valamint a Leghin–Târgu Neamț-szakasz jelenleg nem szerepel a Bizottság szimulációjában” – ismertette.
A székelyföldi sztrádát építő Nurol építőtelepe
Fotó: Gazda Árpád
Amint arról beszámoltunk, dübörög az autópálya-építés Erdélyben, ám nem mindenhol ugyanúgy pörgő ritmusban, a lassúság pedig végzetes lehet az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv részeként épülő szakaszok anyagi fedezete tekintetében. Székelyföld első sztrádaszakaszáról jó ideje nem érkeznek megnyugtató hírek.
Néhány hete „lehetetlen küldetésként” tekintett az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közti szakaszának határidőn belüli elkészültére a Pro Infrastruktúra Egyesület. A romániai infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő civilek helyzetelemzésükben vérszegénynek nevezték a török Nurol útépítő munkaütemét az Alsó-Nyárádmentét átszelő, a történelmi Székelyföld kapuján „belépő” autópálya-szakaszon.
Az A8-as autópálya első, a nyugati végén található 22 kilométeres szakaszának, illetve az A3-as észak-erdélyi sztrádával létesítendő 2,39 kilométeres összeköttetésére vonatkozó szerződést (áfa nélkül 2,5 milliárd lej) 2024 februárjában írták alá a hatóságok a törökökkel, a tavaly május végén kiadott rajengedélytől számítva 6 hónapos tervezési és további 24 hónapos kivitelezési időt előírva. Ám az első építési engedélyt csak idén áprilisban adták ki a munkálatok mintegy 33%-ára.
„Tekintettel a 24 hónapos kivitelezési időszakra és a munkálatok 67%-át lehetővé tévő engedélyek hiányára, amihez hozzáadjuk a lekésett rajtot (két hónappal az első építési engedély kiadása után), illetve a kivitelező vérszegény jelenlegi mozgósítását, a PNRR jelenlegi előírásainak teljesítése lehetetlen küldetéssé válik” – szögezték le a civilek, az uniós finanszírozást biztosító országos helyreállítási terv (PNRR) szigorú feltételeire, a 2026. augusztusi befejezésre és 2026. végi elszámolási kötelezettségre utalva.
Dübörög az autópálya-építés Erdélyben, ám nem mindenhol ugyanúgy pörgő ritmusban, a lassúság pedig végzetes lehet az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv részeként épülő szakaszok anyagi fedezete tekintetében.
Dragoș Pâslaru beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter egyébként korábban arról is beszélt, hogy 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Amellett, hogy gyakran hosszú sorok kígyóznak az Európai Unió idén tavasszal bevezetett, új határellenőrzési rendszere (EES) miatt, egy másik fontos problémára is ráirányította a figyelmet a sajtó. A filmekbe illő jelenet a kolozsvári reptéren történt.
Nem fogadja egyöntetű lelkesedés Temesváron az önkormányzat döntését, hogy egy jelenleg beépítetlen város széli telekre költöztetnék a településen működő játéktermeket.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A meteorológusok ugyanakkor elsőfokú hőségriasztásokat is kiadtak az ország több megyéjére és a fővárosra.
Az Európai Zöldek Pártja (EGP) és a SENS felszólította a román kormányt, a nagyváradi városvezetést és az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Nagyvárad Pride-ot biztonságos körülmények között lehessen megrendezni.
„Mindannyiunknak újra fel kell tennünk ugyanazt a kérdést: miért megyek vasárnap a templomba?” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!