Előretörés. Jó ütemben épülnek a „medvealagutak” a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszán
Fotó: Facebook/DRDP Timişoara
Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével. A régóta várt, sokáig reménytelenségbe burkolódzó sztrádarész immár 25 százalékban elkészült, és egy hónapon belül beáradhat a fény az egyik autópálya-alagút másik végén is.
2025. július 14., 20:502025. július 14., 20:50
2025. július 14., 20:512025. július 14., 20:51
Cristian Pistol, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója hétfőn arról tájékoztatott Facebook-oldalán, hogy a román UMB és a bosnyák Euro-Asfalt vezette autópálya-építő konzorcium 400 métert haladt előre az első alagútpár első vájatában, illetve 57 métert a másodikban a Temes megyei Marzsina és a Hunyad megyei Holgya között.
– írta a CNAIR vezetője videóval is kiegészített bejegyzésében.
Megjegyzendő, hogy két hónappal ezelőtt az egyik menetirányban még csak 140 méternél tartottak, a másikban pedig ugyanennyiről, csaknem 60 méter előrehaladásról számoltak be. Az 1-es alagút egyik irányban 415 méter, a másik irányban 367 méter hosszú. A 2. alagút az egyik irányban 1985 méteren, a másikban 1825 méteren húzódik; itt más, gyorsabb előrehaladást biztosító technológiákat is használnak majd.
A hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között (emiatt is késett a sztrádaszakasz megépítése, ugyanis az eredeti tervekben ez nem szerepelt), ezt pedig az aszfaltcsík föld alá vezetésével oldják meg. Az összesen 9,13 km hosszú sztrádaszakasz 1,82 milliárd lej értékű (áfa nélkül), és az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kap európai uniós finanszírozást, tehát jövőre el kell készülnie.
Bár civilek a Marzsina–Holgya-szakasz esetében is jó ideig kongatták a vészharangot a pepecselés láttán, mondván, nem lehet határidőre befejezni, Cristian Pistol hétfői bejegyzésében is leszögezi: az átadási határidő 2026.
Mint ismeretes, a dél-erdélyi autópálya Temes és Hunyad megye határán található, 13,13 kilométeres szakaszát két részre osztották, az egyenként 2,12 km hosszú úgynevezett medvealagutak az E jelzésű alszakaszhoz (összesen 9,13 km) tartoznak. A fennmaradó, D jelzésű aszfaltcsíkon (4 km) még a korábbi, teljesítetlen szerződésben foglalt munkálatokat kell befejezni.
Az A1-es autópálya dél-erdélyi sztrádarésze kelet felől jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig. Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat, hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük az országhatárig (a volt Nagylak II sztráda-határátkelőig), ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak.
Dübörög az autópálya-építés Erdélyben, ám nem mindenhol ugyanúgy pörgő ritmusban, a lassúság pedig végzetes lehet az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv részeként épülő szakaszok anyagi fedezete tekintetében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!