
Kiveszik a részüket. A BT a romániai bankpiac csaknem 20 százalékát tudhatja magáénak
Fotó: Facebook/Banca transilvania
Igazi sikertörténet a Transilvania Banké, amely az elmúlt három évtizedben a csaknem félszáz, nagyrészt kolozsvári üzletember által „összedobott” néhány millió dolláros indulótőkét olyan jól forgatta-fialtatta, hogy az aktívák által képviselt vagyon immár csaknem 30 milliárd euróra rúg. Az eredetileg csak Erdélynek szánt regionális pénzintézet évek óta nemcsak Románia, hanem Délkelet-Európa legnagyobb bankja is. Bár a tizenegy ország képviselőit felvonultató rangsor szerint a romániai pénzintézetek a térség legerősebb bankjai, kissé meghökkentő, hogy eközben világszerte Romániában a legrosszabbak közt a bankárok és a bankok megítélése.
2023. november 06., 10:222023. november 06., 10:22
Továbbra is a Transilvania Bank (BT) Délkelet-Európa legnagyobb pénzintézete – derül ki a Seenews 2022-es adatokat elemző jelentéséből. A bulgáriai székhelyű, nagyrészt a balkáni térségre összpontosító, gazdasági hírportált is működtető nemzetközi piackutató cég rangsora szerint a kolozsvári alapítású BT – amely sorozatban ötödször zár az élen – a horvát Zagrebacka Bankát előzi meg, amely a korábbi listához képest helyet cserélt a Román Kereskedelmi Bankkal (BCR).
Ez jelentős növekedés az egy évvel korábban, 2021-ben jegyzett 362,3 millió euróhoz képest. A listavezető pénzintézet forgalomban lévő részvényeinek teljes piaci értéke 2,8 milliárd euróra rúg; a piaci kapitalizáció legfőbb részvényese a holland NN Group 10,11 százalékos részesedéssel, a következő legnagyobb részvénycsomagot az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (BERD) birtokolja (6,87 százalék) – idézi az adatokat az Economedia.ro portál.
Fotó: Rostás Szabolcs
A délkelet-európai térség alatt Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Bulgáriát, Horvátországot, Koszovót, Észak-Macedóniát, Montenegrót, Szerbiát, Szlovéniát, a Moldovai Köztársaságot és Romániát kell érteni; a Seenews 100-as toplistáján utóbbi ország 18 bankkal „uralja a prérit”, Bulgária 17, Szerbia 13 képviselőt vonultat fel. A rangsorban szereplő romániai pénzintézetek az aktívák tekintetében összesen 137,98 milliárd eurós vagyonnal rendelkeznek, amely a teljes top 100-as mérlegtétel csaknem harmadát teszi ki. A 18 romániai bank összesen 2,077 milliárd eurós nyereséggel dicsekedhet, amely a legnagyobb száz profitjának 35 százaléka.
A Transilvania Bank természetesen Romániában is listavezető, ahol a piac csaknem 20 százalékát kanyarítja le magának, a BCR 13,69, a Román Fejlesztési Bank (BRD – Groupe Société Générale) pedig 10,16 százalékkal követi. Jelentősebb részesedést tudhat magáénak még a CEC Bank (9,51%), a Raiffeisen (8,92), az ING (8,32) és az UniCredit (8,13), a 8. helyezett Exim Banca Românească már csak 3,39 százalékot mutat fel.
Fotó: Facebook/Banca transilvania
Azonban éppen átalakulóban a romániai bankpiac: a harmadik erő jöhet létre két ismert pénzintézet fúziójából. Amint arról beszámoltunk, az UniCredit bejelentette, hogy Romániában egyesül az Alpha Bankkal, így a helyi piac harmadik legnagyobb bankja jön létre, amelynek együttes piaci részesedése az aktívák tekintetében több mint 11 százalékos lehet. A mezőnyből kimagasló BT vezető pozíciója így sem kerül veszélybe.
Az első vezérigazgató Iosif Pop volt, aki a Román Nemzeti Banknál dolgozott, majd a forradalom után a Román Külkereskedelmi Bank (BRCE) kolozsvári fiókjának vezetője lett. Egyik korábbi visszaemlékezése szerint 4 millió dollárral indultak, de valójában először csak 2 millió dollárt fektettek be. „Szegényen, nagyon szegényen kezdtük” – idézte fel Pop, aki 2002-ig vezette a vállalkozók támogatására elejétől fogva nagy hangsúlyt fektető BT-t. Egyébként az alapítók listáján két magyar nevet találunk: Tóthfalusi János kolozsvári üzletemberét, illetve Jávorszky Imréét, akit bécsi illetőségűként említenek.
Fotó: Blog.bancatransilvania.ro
A Transilvania Bank – ahogy a neve is sugallja – eleinte regionális pénzintézetként kívánt helyet szorítani magának a piacon. Ezt tükrözte az első logója is, amely az erdélyi középkorból inspirálódott. „Végül arra esett a választás, amely a leginkább tükrözte Erdély történelmi töltetét. Az írásstílus, a bárdok és a pajzs egyaránt harcos, középkort idéző szimbólumok, melyek Erdélyre és történelmi fejlődésére jellemzők. Mindez a BT érvényesülésért vívott harcát is jelképezte, illetve a harcba szállók kitartását is” – nyilatkozta korábban a logót megálmodó Ioana Avram kolozsvári építész. Az első jelkép sárga-fekete színű volt, a sárga a jövőben megtermelt „aranyat” kívánta jelképezni.
Az első arculatváltást 2003-ban ejtették meg, amikor az eredetileg regionális tényezőként elképzelt BT már felvállaltan országos babérokra tört. Az immár nemzetközi tervezők által elkészített új logó megőrizte a két alapszínt, viszont már egyszerűbbé-korszerűbbé vált. Ez az arculat – kisebb ráncfelvarrásokkal – végigkísérte a kolozsvári-erdélyi bank komplex, nemcsak országosan, hanem nemzetközileg is elismert pénzintézetté válási folyamatát. Aztán 2016-ban érkezett a jelenleg is alkalmazott logó, amely már erőteljesen országos, nemzeti jegyeket visel magán, hiszen a sárga színhez a piros és kék társult, ugyanakkor a BT-hagyományt a páncélforma megőrzésével tartották fenn.
Közben a Transilvania Bank – amelynek honlapja magyar nyelven is elérhető – rohamosan fejlődött, mégpedig immár bő egy évtizede a török Ӧmer Tetik irányítása alatt. A mostani vezérigazgató mandátuma idején megötszörözték aktíváikat – többek között a Volksbank és a Bancpost felvásárlásával –, és a harmadik legnagyobb romániai bankból az elsővé léptek elő (2018-ban), illetve nemzetközi szinten is megkerülhetetlen erővé váltak.
„Szilárd elhatározásunk hozzájárulni a bank fejlődéséhez, illetve a román gazdaságban betöltött szerepe növeléséhez. Úgy érezzük, hogy ez még csak a kezdet, és alig várjuk, hogy újabb fejezeteket írjunk a Transilvania Bank sikertörténetében” – nyilatkozta Ӧmer Tetik idén májusban, tízéves BT-múltja apropóján.
Fotó: Facebook/Banca transilvania
Mindez az Ipsos közvélemény-kutató cég legfrissebb nemzetközi felméréséből derül ki, melyben 31 országból érkező adatot összesítettek. A jelentés szerint a romániaiak csupán 11 százaléka állítja, hogy megbízik a bankárokban – ez a legalacsonyabb arány a 31 országot vizsgáló listán, amelyen egyébként a második legrosszabb a 12 százalékkal szereplő Magyarország.
Ugyanakkor a romániaiak 57 százaléka kimondottan bizalmatlanul viszonyul a bankrendszerhez – ez esetben ez a második legnagyobb arány, ugyanis Spanyolországban (ahol kevesebb volt a „semleges” alany) 61 százalék tartja megbízhatatlannak az ország bankrendszerét; Magyarország itt 53 százalékon áll. Az általános megítélés szerint a világ – megkérdezett – polgárainak 25 százaléka megbízik a bankárokban, 38 százalékuk pedig bizalmatlan velük szemben, a többiek semlegesek (azaz az 1-től 5-ig tartó skálán a 3-as minősítést adtak válaszukban).
Románia esetében más felmérésekből kiderül, a nagyfokú bizalmatlanság nem feltétlenül azt jelenti, hogy a lakosok kevésbé veszik igénybe a banki szolgáltatásokat. Hanem inkább azt a meglátást, általános véleményt tükrözi, miszerint például egy hitel odaítélésekor elsősorban nem az ügyfél érdekeit nézik, „csak a bank jár jól”, miközben „az utolsó bőrt is lenyúzzák a szegény emberről”. Aki azért ettől függetlenül rendületlenül vesz fel kölcsönt, mert sok esetben más forrásból bizony nem futja.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
szóljon hozzá!