Innen kell felállni. Romániában a lakosok csupán 9 százaléka elégedett az infrastruktúrával
Fotó: Haáz Vince
Sorin Grindeanu közlekedési miniszter „biztos benne”, hogy egy hónapon belül aláírják az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as autópálya Marosvásárhely–Nyárádszereda közti szakaszának kivitelezési szerződését, amely esetében még győztest sem hirdettek. A tárcavezető ugyanakkor országos szégyennek nevezte a dél-erdélyi sztráda hiányzó részének hányattatását. Eközben az észak-erdélyi nyomvonalon 54 kilométernyi aszfaltcsík megépítése késlekedik az óvások miatt, összesen 95 kilométernek még nincs meg a hivatalos kivitelezője. Mindez olyan körülmények között, hogy – egy nemzetközi felmérés szerint – világszinten Romániában a legnagyobb a polgárok elégedetlensége, ha az infrastruktúra helyzetéről van szó.
2023. október 04., 10:022023. október 04., 10:02
Erdélyben jelenleg három fontos autópálya-vonal megépítésének „szurkolnak” a leginkább sofőrök és utasok egyaránt. Közülük a Nagyszebentől a magyart határig, Nagylakig húzódó
Amint arról beszámoltunk, sokévnyi várakozás után idén nyáron nagy erőkkel láttak neki a munkálatoknak. A Holgya és Marzsina közötti aszfaltcsík felbontott szerződés, a vadátjárás biztosítása miatti hosszadalmas újratervezés és engedélyeztetés, a hiányzó „zöld jelzés” miatt késlekedett ennyit. A több mint két kilométer hosszú alagutakat is magában foglaló, látványos szakasznak 2026 augusztusáig kell elkészülnie.
A dél-erdélyi sztrádának nevezett rész jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít (Szeben, Szászsebes, Szászváros és Déva „kikerülésével”) egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig. Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat, hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük a Nagylak II sztráda-határátkelőig, ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak. A hiányzó szakasz bár nem túl hosszú, mégis jelentős időveszteséget jelent, a terelőút szerpentinjein rendszeresen kialakuló dugók, az araszolás sok bosszúságot okoz a sztrádakörülmények után.
Ezzel Sorin Grindeanu közlekedési miniszter is tisztában van: a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva országos szégyennek nevezte az elmúlt évek során kialakult helyzetet. Ugyanakkor megerősítette, hogy most már orvosolták a problémákat, és az országos helyreállítási alap (PNRR) révén folyósított uniós támogatásnak (és szigornak) köszönhetően minden bizonnyal a terveknek megfelelően elkészül a hiányzó rész is.
Sokévnyi várakozás után nagy erőkkel láttak neki a munkálatoknak a dél-erdélyi autópálya egyetlen, még hiányzó szakaszán, a magyar határon fekvő Nagylakot Nagyszebennel összekötő sztráda Marzsina és Holgya közötti 9 kilométeres aszfaltcsíkján.
„Jó, hogy bekerült a PNRR-be, de országos szégyen, ami ott történik: Szeben előtt, Bojcánál felhajtasz a pályára, és ahelyett, hogy Nagylakig mennél rajta, vagy 14 kilométernyit lehajtasz róla, majd vissza. Szégyen, hogy ide jutottunk” – fogalmazott a tárcavezető. Visszaemlékezett, hogy 2017-ben kormányfőként rákérdezett a szállításügyi miniszterére, mi a helyzet ezzel a szakasszal. Azt a választ kapta, hogy alagutakat kell építeni a medvéknek, környezetvédelmi szempontok miatt.
– jelentette ki Grindeanu. Aki örömét fejezte ki, hogy aláírták a szerződést, most már dolgoznak rajta, a tervezési szakasz ősszel lezárul. De újfent hangsúlyozta, szégyen, ami korábban történt. „Nehéz elfogadni, hogy 2017-ben átadták az utolsó szakaszt is a többi közül, Lugostól Marzsináig, és azóta semmit nem csináltak. A földmunka elkezdése idén ősszel kifejezetten optimistává tesz, a PNRR révén a tervek szerint megépítik az utat” – közölte Sorin Grindeanu.
Fotó: Haáz Vince
Zajlanak a munkálatok az észak-erdélyi sztráda különböző szakaszain is, azonban az eredetileg a magyar határ mentén fekvő Borstól Brassóig, a mai tervek szerint csupán Marosvásárhelyig terjedő autópályából még sokkal több rész hiányzik. Ami megvan, az a Borstól kezdődő néhány kilométer, a közelmúltban átadott első szilágysági szakaszocska a bihari megyehatártól Szilágynagyfaluig, egy több mint 60 kilométeres Kolozs megyei aszfaltcsík Magyarnádastól Aranyosgyéresig, illetve egy újabb hiányzó rész után (mely jelen állás szerint még idén megépülhet Gyéres és Maroskece között) Maros megyében Kecétől Vásárhelyig.
Túllépte az 1000 kilométeres mérföldkövet a romániai autópálya-hálózat, miután átadtak a forgalomnak csütörtökön egy 13,55 kilométeres szakaszt az észak-erdélyi sztráda nyomvonalán, Szilágynagyfalu és Berettyószéplak között.
A Bihar községtől Bisztraterebesig terjedő 28 kilométeres részen tavaly szerződést kellett bontani az eredeti kivitelezővel, augusztusban írták ki az újabb versenytárgyalást. Ezt a román Precon cég nyerte meg, amelyet a helyi sajtó szerint ugyanaz az üzletember birtokol, mint aki a munkát korábban el nem végző, ezért „leváltott” Selina céget is. Az áfa nélkül 785 millió lejes szerződés győztesének kihirdetését azonban megóvta a Strabag. Az ügy már a bukaresti fellebbviteli bíróságra jutott, ahol október 18-án várható ítélet – számolt be az Economedia.ro portál.
Szintén holtvágányon a sztráda következő szakaszának, a Bisztraterebes–Berettyószéplak-aszfaltcsíknak az ügye. Itt még a hírhedt amerikai Bechtel is dolgozott: sok-sok évvel ezelőtt nagyrészt megépítette a vízgyűjtő tavon átívelő, 1,7 kilométer hosszú viaduktot, amely a 26 kilométer hosszú szakasz része. Idén szeptemberben negyedszer írtak ki versenytárgyalást a munkálatok elvégzésére, amelyet a román Erbașu cégnek ítéltek oda 884 millió lejért, ám itt a Precon és a török Nurol is óvott.
Az A3-as pálya Kolozsvártól a borsi sztráda-határátkelőig tervezett részén ezek mellett nincs még meg a hivatalos kivitelező a legnehezebb, a Meszes-hegységet „átfúró” alagutakat is magában foglaló szakaszon sem: a Vaskapu–Zilah–Szilágynagyfalu közötti 41 kilométeres pályarész megépítésére – mely a legtöbb pénzbe, 8 milliárd lejbe kerül – heten tettek ajánlatot az augusztus végi határidőig.
Sorin Grindeanu közlekedési miniszter biztos benne, hogy hamarosan meglesz a Vásárhely–Nyárádszereda-szakasz kivitelezője
Fotó: Haáz Vince
Bár sok még a munka az észak-erdélyi sztrádán, az Erdélyt Moldvával összekötő A8-ashoz képest óriási az előnye, hiszen utóbbinak még neki sem fogtak.
Amint arról beszámoltunk, nagy megvalósításként büszkélkedtek anno a román hatóságok, hogy az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként sikerült uniós forrásokat szerezni az Erdélyt Moldvával majdan összekötő, először bő másfél évtizede megrajzolt A8-as autópálya két szakaszának megépítésére. Csakhogy a rengeteg késlekedés azt eredményezheti, hogy Románia elveszíti többek között a Marosvásárhely–Nyárádszereda-aszfaltcsík megvalósítására szánt rengeteg pénzt. A munkálatoknak 2026-ig el kell készülniük, ám a nyárádmenti szakaszon még győztest sem hirdettek.
Nagy megvalósításként büszkélkedtek anno a román hatóságok, hogy az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként sikerült uniós forrásokat szerezni az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as autópálya két szakaszának megépítésére.
Az Erdélyben Maros és Hargita megyét érintő sztráda Vásárhely és Nyárádszereda közötti, 22 kilométeres távjának megépítése több mint 3 milliárd lejbe kerül, és 30 hónapot fog tartani (amiből hat a tervezés). A kivitelezőnek kell megépítenie az A3-as, vagyis az észak-erdélyi autópályához való csatlakozást megteremtő, 2,4 kilométeres bekötőutat is. Sorin Grindeanu a Digi24 hét eleji műsorában a nyárádmenti szakaszra is kitért.
– nyilatkozta a közlekedési miniszter. Akinek optimizmusa igencsak megkérdőjelezhető, hiszen eredetileg júliusban kellett volna kihirdetni a versenytárgyalás győztesét, ám szeptemberre, aztán október 19-re tolták ki a határidőt. A nagy érdeklődés – nyolc társaság jelentkezett – pedig igencsak megnöveli az óvások esélyét. Ettől függetlenül a közlekedési miniszter kijelentette: „ha törik, ha szakad”, idén alá kell írni a szerződéseket a PNRR által finanszírozott szakaszok esetében.
Sorin Grindeanu közlekedési miniszter szerint 2024 végéig 250 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adhatnak át Romániában.
Infrastruktúra: világszinten Romániában a legnagyobb az elégedetlenség
Globális szinten a romániai polgárok a legelégedetlenebbek országuk infrastruktúrájával – derül ki egy nemzetközi felmérésből, melyet az Ipsos közvélemény-kutató végzett 31 államban, az infrastrukturális fejlesztésekben érdekelt befektetők nemzetközi szövetségével együttműködésben. Az Economedia.ro portál által idézett felmérés szerint világszinten 38 százalékos az inkább elégedettek aránya, mely magasabb az elégedetlenekénél (30 százalék; a fennmaradó rész bizonytalan). Ehhez képest Romániában csupán 9 százalék elégedett az infrastruktúrával, amely révén az ország messze sereghajtó: a második „legrosszabb” eredményt produkáló Magyarország 17 százalékon áll. A másik véglet Szingapúr (74), Indonézia (68) és Hollandia (66). Leginkább a romániaiak és a dél-afrikaiak (78 százalék) értenek egyet azzal az állítással, miszerint országuk nem tesz eleget azért, hogy kielégítse a polgárok igényeit az infrastruktúra tekintetében. A felmérés szerint változó, hogy egyes államok polgárai milyen infrastrukturális beruházásokat neveztek meg prioritásként: Románia azok közé tartozik, ahol az autópálya-építést tartják a legfontosabbnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Igencsak különböző méretű lakásokat vásárolhatunk 100 ezer euróból erdélyi nagyvárosokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!