Fotó: Lucian Bode/Facebook
Túllépte az 1000 kilométeres mérföldkövet a romániai autópálya-hálózat, miután átadtak a forgalomnak csütörtökön egy 13,55 kilométeres szakaszt az észak-erdélyi sztráda nyomvonalán, Szilágynagyfalu és Berettyószéplak között.
2023. szeptember 21., 16:192023. szeptember 21., 16:19
2023. szeptember 21., 17:212023. szeptember 21., 17:21
Az avatóünnepségen Lucian Bode, a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) főtitkára „történelmi pillanatnak” nevezte a Szilágyság és Románia számára a nyúlfarknyi szakasz elkészültét. A korábban a közlekedési minisztériumot irányító szilágysági politikus elismerte ugyanakkor, hogy a 20 évvel ezelőtt elkezdett észak-erdélyi autópálya „túlságosan hosszú és akadályokkal teli” történelemmel bír. Bár Bodéhez hasonlóan több kormányzati illetékes óriási vívmányként állítja be az ezredik sztrádakilométer megépülését, a valóság az, hogy
Ráadásul a Szilágy megyében most felavatott apró szakasz kis túlzással a semmibe vezet, hiszen nem rendelkezik sztrádaösszeköttetéssel, ugyanis a 2004-ben megkezdett, 415 kilométeresre tervezett észak-erdélyi autópályából eddig csak mintegy 100 kilométert adtak át a forgalomnak Kolozsvár és Marosvásárhely között. Emellett elkészült egy 5,5 kilométernyi betonkígyó a román–magyar határ mentén, ami rávisz az M4-es autópályára. A hazai infrastrukturális beruházások menetére jellemző módon a csütörtökön felavatott, 78 millió euróba került 13,5 kilométer kivitelezése hét hónapot késett, a török építővel kötött szerződés alapján februárban kellett volna átadni a forgalomnak. A többi szakasz közül különböző okok (a sorozatos óvások, félig megépült, majd torzóban maradt pályák, évek elteltével felbontott szerződések) miatt semmi nem készült el, ezért a legoptimistább becslések szerint leghamarabb 2030-ban autózhatunk sztrádán Kolozsvártól a román–magyar határig megszakítás nélkül.
Fotó: Lucian Bode/Facebook
A romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) számításai szerint az ország autópálya- és gyorsforgalmi-hálózata egészen pontosan 1004 kilométeresre bővült – harminc évvel az 1989-es rendszerváltás után. Ebből 955 kilométer autópálya, 40 pedig gyorforgalmi. Mindezt úgy sikerült összehozni, hogy az elmúlt húsz esztendő során többnyire hol 20, hol 50 kilométernyi új szakaszt adtak át évente, ritka volt az olyan év, amikor az új sztrádakilométerek hossza elérte vagy meghaladta a 100-at. Romániában 56 éve, 1967. február 4-én kezdődött az első, Bukarest és Pitești közöti autópálya építése – emlékeztet az MTI. A 96 kilométer hosszú, menetirányonként kétsávos gyorsforgalmi út építése öt évet vett igénybe, 1972. április 12-én nyitották meg a forgalom előtt.
Sorin Grindeanu közlekedési miniszter szerdán azt vetítette előre, hogy jövő év végéig legalább 250 kilométer autópályát és gyorsforgalmi utat adhatnak át az országban. A tárcavezető meggyőződését fejezte ki, miszerint a következő ezer kilométerre nem kell majd újabb három évtizedet várni”, mivel csaknem 760 kilométer új autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére már aláírták a szerződést, és ezeknek öt éven belül el kell készülniük. „További 500 kilométerre kiírtuk a versenytárgyalást, így optimisták lehetünk abban a tekintetben, hogy legkésőbb 2030-ig elkészül az újabb 1000 kilométer” – jelentette ki Grindeanu, miután aznap három infrastrukturális szerződést írt alá összesen mintegy 70 kilométer autópályaszakasz kivitelezéséről.
Lucian Bode PNL-főtitkár a csütörtöki sztrádaavató után tartott zilahi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy „reményei szerint” az év végéig összesen 60 kilométernyi szakaszt adnak át a forgalomnak az észak-erdélyi sztráda nyomvonalán, ebbe azonban belekalkulálta a frissen átadott szilágysági részt is. Szerinte még idén elkészül a Maroskece és Aranyosgyéres közötti 16 kilométeres, valamint az autópályát a nagyváradi terelőúttal összekötő 20 kilométeres szakasz is. Hozzátette, hogy a Magyarnádas és Vaskapu közötti, kivitelezés alatt álló 40 kilométer 2024 végére fejeződhet be. Ugyanakkor a Vaskaput Szilágynagyfaluval összekötő 41 kilométeres nyomvonal „lebetonozása” még a jövő ködébe vész, hiszen a nyolc jelentkező közül még nem választották ki a kivitelezőt a közbeszerzés során.
Jövő év végéig legalább 250 kilométer autópályát és gyorsforgalmi utat adhatnak át Romániában – jelentette ki egy szerdai sajtótájékoztatón a közlekedési miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!