Alekszandr Medvegyev vezérigazgató-helyettes a beruházókkal tartott találkozón elmondta: a Gazprom azt tervezi, hogy megkezdi eddigi legdrágább gázvezetéke, a Déli Áramlat építését. Medvegyev pénteken első ízben tárta fel a vezeték építésének eddig titkolt tervezett költségét: eszerint a Déli Áramlat 19–24 milliárd dollárba kerül majd, mire 2015-ben összeköti Oroszországot Dél-Európával. Ebből mintegy 4 milliárd dollárt tesz ki a Fekete-tenger fenekén húzódó vezetékrész építésének költsége, és további 15–20 milliárdba a Bulgáriától Ausztriáig tartó 1300 kilométeres és a Görögország adriai partjaihoz menő, 990 kilométeres szárazföldi szakaszoké.
A tényleges költségek azonban a választott nyomvonaltól függenek majd, mégpedig első sorban a tengeri szakaszétól: a legrövidebb út Oroszország és Ukrajna, Románia és Bulgária kontinentális talapzatán át vezet, a második verzió elkerülné Romániát, a fennmaradó két változat pedig az orosz, török és bolgár kontinentális talapzaton át fektetné le a vezetéket egy Ukrajnával esetleg kitörő újabb konfliktus elkerülésére. A kormányközi megállapodások már létrejöttek Bulgáriával, Szerbiával, Magyarországgal és Görögországgal, egyeztetni kell még Szlovéniával és Ausztriával.
A vezetéket a Gazprom eredetileg évi 31 milliárd köbméteres kapacitásra tervezte, de Medvegyev múlt héten azt mondta, a Dél Áramlat 47 milliárd köbméter gázt szállíthat évente, s az Északi és a Déli Áramlat, valamint az ukrajnai vezetékek együttes kapacitása 2015-re évi 304 milliárd köbméter lesz. A Kommerszant azonban rámutatott, hogy az Európába irányuló export nem haladja meg az évi 220 milliárd köbmétert. Egy szakértőt idézve a lap azt írta, hogy ilyen módon a Déli Áramlat azokat a mennyiségeket nyeli el, amelyeket Ukrajnán át kellene szállítani. Mihail Korcsemkin, az amerikai East European Gas Analaysis igazgatója úgy vélte: a Déli Áramlat a gazdasági válságban és a bevételek csökkenése közepette meglehetősen sokba kerül. A szakértő szerint a rubel devalválása miatt a Gazprom adósságterhe túlságosan nagy lett ahhoz, hogy újabb hiteleket vegyen fel, az idei negyedik negyedévben a konszern veszteségessé válhat, ha pedig adóterheit csökkentik, nem teljesül a költségvetés bevételi terve.
Medvegyev a pénteki találkozón első ízben hivatalosan közzétette, hogy idén a Gazprom exportbevétele 18,2–25,6 milliárd dollárral is csökkenhet. Tavaly a Gazprom 179 milliárd köbméter gázt adott el külföldre, átlagosan 409 dollár/ezer köbméteres áron, s eszerint a bevételnek 73,2 milliárd dollárt kellett volna kitenni, de a Szövetségi Vámszolgálat szerint az exportbevétel 66,4 milliárd dollár volt. Az eltérés a Kommerszant forrásai szerint abból adódik, hogy az eladott gáz egy részét Európában vette meg és ott is adta el az állami konszern. Idén az export várhatóan 170 milliárd köbméterrel csökken, miközben az átlagár 280 dollár/ezer köbméterre esik, vagyis az éves exportbevétel legfeljebb 47,6 milliárd dollár lehet, de Medvegyev azt mondta, ez még csökkenhet, és a minimumot 42 milliárdban jelölte meg. Elhangzott az is: a tavalyi 550 milliárd köbméter után idén a kitermelés 510 milliárd köbméterre esik vissza az ukrajnai és európai felhasználás csökkenése miatt.
A Gazprom további nagy és költséges projektjei között szerepel a következő években az Északi Áramlat, és a Jamalt Oroszország európai részével összekötő Bovanyenkovo–Uhta–Grjazovec vezetékek építése, valamint az Északi-sarki kontinentális talapzaton lévő Stokman és a jamali bovanyevszki gázmezők kitermelésének beindítása-felfuttatása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
A mezőgazdasági minisztérium javaslatára a szerdai kormányülésen elfogadták a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot.
Látogatottsági adatok