Alekszandr Medvegyev vezérigazgató-helyettes a beruházókkal tartott találkozón elmondta: a Gazprom azt tervezi, hogy megkezdi eddigi legdrágább gázvezetéke, a Déli Áramlat építését. Medvegyev pénteken első ízben tárta fel a vezeték építésének eddig titkolt tervezett költségét: eszerint a Déli Áramlat 19–24 milliárd dollárba kerül majd, mire 2015-ben összeköti Oroszországot Dél-Európával. Ebből mintegy 4 milliárd dollárt tesz ki a Fekete-tenger fenekén húzódó vezetékrész építésének költsége, és további 15–20 milliárdba a Bulgáriától Ausztriáig tartó 1300 kilométeres és a Görögország adriai partjaihoz menő, 990 kilométeres szárazföldi szakaszoké.
A tényleges költségek azonban a választott nyomvonaltól függenek majd, mégpedig első sorban a tengeri szakaszétól: a legrövidebb út Oroszország és Ukrajna, Románia és Bulgária kontinentális talapzatán át vezet, a második verzió elkerülné Romániát, a fennmaradó két változat pedig az orosz, török és bolgár kontinentális talapzaton át fektetné le a vezetéket egy Ukrajnával esetleg kitörő újabb konfliktus elkerülésére. A kormányközi megállapodások már létrejöttek Bulgáriával, Szerbiával, Magyarországgal és Görögországgal, egyeztetni kell még Szlovéniával és Ausztriával.
A vezetéket a Gazprom eredetileg évi 31 milliárd köbméteres kapacitásra tervezte, de Medvegyev múlt héten azt mondta, a Dél Áramlat 47 milliárd köbméter gázt szállíthat évente, s az Északi és a Déli Áramlat, valamint az ukrajnai vezetékek együttes kapacitása 2015-re évi 304 milliárd köbméter lesz. A Kommerszant azonban rámutatott, hogy az Európába irányuló export nem haladja meg az évi 220 milliárd köbmétert. Egy szakértőt idézve a lap azt írta, hogy ilyen módon a Déli Áramlat azokat a mennyiségeket nyeli el, amelyeket Ukrajnán át kellene szállítani. Mihail Korcsemkin, az amerikai East European Gas Analaysis igazgatója úgy vélte: a Déli Áramlat a gazdasági válságban és a bevételek csökkenése közepette meglehetősen sokba kerül. A szakértő szerint a rubel devalválása miatt a Gazprom adósságterhe túlságosan nagy lett ahhoz, hogy újabb hiteleket vegyen fel, az idei negyedik negyedévben a konszern veszteségessé válhat, ha pedig adóterheit csökkentik, nem teljesül a költségvetés bevételi terve.
Medvegyev a pénteki találkozón első ízben hivatalosan közzétette, hogy idén a Gazprom exportbevétele 18,2–25,6 milliárd dollárral is csökkenhet. Tavaly a Gazprom 179 milliárd köbméter gázt adott el külföldre, átlagosan 409 dollár/ezer köbméteres áron, s eszerint a bevételnek 73,2 milliárd dollárt kellett volna kitenni, de a Szövetségi Vámszolgálat szerint az exportbevétel 66,4 milliárd dollár volt. Az eltérés a Kommerszant forrásai szerint abból adódik, hogy az eladott gáz egy részét Európában vette meg és ott is adta el az állami konszern. Idén az export várhatóan 170 milliárd köbméterrel csökken, miközben az átlagár 280 dollár/ezer köbméterre esik, vagyis az éves exportbevétel legfeljebb 47,6 milliárd dollár lehet, de Medvegyev azt mondta, ez még csökkenhet, és a minimumot 42 milliárdban jelölte meg. Elhangzott az is: a tavalyi 550 milliárd köbméter után idén a kitermelés 510 milliárd köbméterre esik vissza az ukrajnai és európai felhasználás csökkenése miatt.
A Gazprom további nagy és költséges projektjei között szerepel a következő években az Északi Áramlat, és a Jamalt Oroszország európai részével összekötő Bovanyenkovo–Uhta–Grjazovec vezetékek építése, valamint az Északi-sarki kontinentális talapzaton lévő Stokman és a jamali bovanyevszki gázmezők kitermelésének beindítása-felfuttatása.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.