Alekszandr Medvegyev vezérigazgató-helyettes a beruházókkal tartott találkozón elmondta: a Gazprom azt tervezi, hogy megkezdi eddigi legdrágább gázvezetéke, a Déli Áramlat építését. Medvegyev pénteken első ízben tárta fel a vezeték építésének eddig titkolt tervezett költségét: eszerint a Déli Áramlat 19–24 milliárd dollárba kerül majd, mire 2015-ben összeköti Oroszországot Dél-Európával. Ebből mintegy 4 milliárd dollárt tesz ki a Fekete-tenger fenekén húzódó vezetékrész építésének költsége, és további 15–20 milliárdba a Bulgáriától Ausztriáig tartó 1300 kilométeres és a Görögország adriai partjaihoz menő, 990 kilométeres szárazföldi szakaszoké.
A tényleges költségek azonban a választott nyomvonaltól függenek majd, mégpedig első sorban a tengeri szakaszétól: a legrövidebb út Oroszország és Ukrajna, Románia és Bulgária kontinentális talapzatán át vezet, a második verzió elkerülné Romániát, a fennmaradó két változat pedig az orosz, török és bolgár kontinentális talapzaton át fektetné le a vezetéket egy Ukrajnával esetleg kitörő újabb konfliktus elkerülésére. A kormányközi megállapodások már létrejöttek Bulgáriával, Szerbiával, Magyarországgal és Görögországgal, egyeztetni kell még Szlovéniával és Ausztriával.
A vezetéket a Gazprom eredetileg évi 31 milliárd köbméteres kapacitásra tervezte, de Medvegyev múlt héten azt mondta, a Dél Áramlat 47 milliárd köbméter gázt szállíthat évente, s az Északi és a Déli Áramlat, valamint az ukrajnai vezetékek együttes kapacitása 2015-re évi 304 milliárd köbméter lesz. A Kommerszant azonban rámutatott, hogy az Európába irányuló export nem haladja meg az évi 220 milliárd köbmétert. Egy szakértőt idézve a lap azt írta, hogy ilyen módon a Déli Áramlat azokat a mennyiségeket nyeli el, amelyeket Ukrajnán át kellene szállítani. Mihail Korcsemkin, az amerikai East European Gas Analaysis igazgatója úgy vélte: a Déli Áramlat a gazdasági válságban és a bevételek csökkenése közepette meglehetősen sokba kerül. A szakértő szerint a rubel devalválása miatt a Gazprom adósságterhe túlságosan nagy lett ahhoz, hogy újabb hiteleket vegyen fel, az idei negyedik negyedévben a konszern veszteségessé válhat, ha pedig adóterheit csökkentik, nem teljesül a költségvetés bevételi terve.
Medvegyev a pénteki találkozón első ízben hivatalosan közzétette, hogy idén a Gazprom exportbevétele 18,2–25,6 milliárd dollárral is csökkenhet. Tavaly a Gazprom 179 milliárd köbméter gázt adott el külföldre, átlagosan 409 dollár/ezer köbméteres áron, s eszerint a bevételnek 73,2 milliárd dollárt kellett volna kitenni, de a Szövetségi Vámszolgálat szerint az exportbevétel 66,4 milliárd dollár volt. Az eltérés a Kommerszant forrásai szerint abból adódik, hogy az eladott gáz egy részét Európában vette meg és ott is adta el az állami konszern. Idén az export várhatóan 170 milliárd köbméterrel csökken, miközben az átlagár 280 dollár/ezer köbméterre esik, vagyis az éves exportbevétel legfeljebb 47,6 milliárd dollár lehet, de Medvegyev azt mondta, ez még csökkenhet, és a minimumot 42 milliárdban jelölte meg. Elhangzott az is: a tavalyi 550 milliárd köbméter után idén a kitermelés 510 milliárd köbméterre esik vissza az ukrajnai és európai felhasználás csökkenése miatt.
A Gazprom további nagy és költséges projektjei között szerepel a következő években az Északi Áramlat, és a Jamalt Oroszország európai részével összekötő Bovanyenkovo–Uhta–Grjazovec vezetékek építése, valamint az Északi-sarki kontinentális talapzaton lévő Stokman és a jamali bovanyevszki gázmezők kitermelésének beindítása-felfuttatása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
Látogatottsági adatok