2009. január 16., 10:272009. január 16., 10:27
„Az általunk végzett elemzés rámutat, hogy sokkal kisebb az esély arra, hogy a jelzáloghiteleket ne törlessze az igénylő, mint a fogyasztási kölcsönök esetében. Ennek tükrében, és hogy enyhítsük a nemzetközi válság román gazdaságra gyakorolt hatását, döntöttünk úgy, hogy megnöveljük a maximális eladósodottsági szintet” – mutat rá a jegybank csütörtöki közleménye. Így a BNR igazgatótanácsa csütörtökön úgy határozott, hogy a banki alkalmazottaknak nem kell úgynevezett „stressztesztnek” alávetniük a hiteligénylő ügyfeleiket. Azt a megkötést azonban megtartották, miszerint továbbra is az előző évi jövedelembevallási adatok alapján határozzák meg a kölcsön maximális értékét, ám egy 20 százalékos eltérést jóváhagytak. A könnyítés értelmében a lakossági eladósodottság szintje nőhet, ám semmiképp sem haladhatja meg az ügyfél havi családi bevételeinek a 70 százalékát. Az új előírások a Hivatalos Közlönyben való megjelenés időpontjában lépnek hatályba.
A Romániai Bankárok Egyesületének (ARB) vezetője, Radu Gheţea a döntés meghozatalát követően úgy nyilatkozott, a pénzintézetek legtöbb egy héten belül kidolgozzák új hitelezési rendszerüket. Mint mondta, a bankok valószínűleg 20–25 százalékos előleget fognak kérni az igénylőktől a jelzáloghitelek esetén. Hogy a könnyítések hozzájárulnak-e a hitelezés fellendüléséhez, Gheţea nem kívánt válaszolni. Mindössze annyit jegyzett meg, hogy ez főként a keresleten múlik.
A Romániai Bankárok Egyesülete és a Román Nemzeti Bank képviselői a múlt hét végén tanácskoztak azt követően, hogy a bankárok már a tavalyi év végén egy sor módosítási javaslattal rukkoltak elő.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, az október elsejétől érvénybe lépett, a BNR által kidolgozott hitelmegszorításokat, majd a Romániába is begyűrűzött gazdasági és pénzügyi válságot követően, drasztikusan visszaesett a lakossági hitelek, főként a jelzálogkölcsönök száma. Decemberben már a bankárok úgy nyilatkoztak, hogy leállt a romániai hitelezés. Ezt hangoztatva fordultak több ízben is a jegybank vezetőihez, kérve a hitelszigor enyhítését. Mint Gheţea korábban hangoztatta, az általuk kért módosítások nem vonatkoznak a fogyasztási hitelek jóváhagyásának módozatára, csupán azt szeretnék, hogy a jelzálog alapú ingatlanvásárlási hitelekre vonatkozó megkötéseken enyhítsenek. Mint mondta, az új hitelezési feltételek 5 százalékponttal csökkentették a lakosság maximális eladósodottsági fokát, ez a százalékarány azonban változik az egyes hiteltípusok között.
Arra utalva, hogy most már nem elég a fizetéseket igazoló bizonylat, hanem az adóbevallási ívet kell felmutatni a bankoknak, Gheţea emlékeztetett, a bankárok már a szigorítások bevezetése előtt kérték ennek a kitételnek a figyelmen kívül hagyását. Arról azonban nem tudott nyilatkozni, hogy ez mennyiben szorította vissza a kölcsönök számát és összegét, mivel a megváltozott gazdasági körülmények között még nem lehet lemérni a hatást. „Néhány hét vagy hónap múlva tudunk csak az adóbevallási ívek kötelezővé tételének hatásáról beszélni, de jelenleg, mivel teljesen leállt a hitelezés, nincs mit mondanunk” – részletezte a bankárokat tömörítő egyesület vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok