Enyhítik a bénító hitelszigort

„Az általunk végzett elemzés rámutat, hogy sokkal kisebb az esély arra, hogy a jelzáloghiteleket ne törlessze az igénylő, mint a fogyasztási kölcsönök esetében. Ennek tükrében, és hogy enyhítsük a nemzetközi válság román gazdaságra gyakorolt hatását, döntöttünk úgy, hogy megnöveljük a maximális eladósodottsági szintet” – mutat rá a jegybank csütörtöki közleménye. Így a BNR igazgatótanácsa csütörtökön úgy határozott, hogy a banki alkalmazottaknak nem kell úgynevezett „stressztesztnek” alávetniük a hiteligénylő ügyfeleiket. Azt a megkötést azonban megtartották, miszerint továbbra is az előző évi jövedelembevallási adatok alapján határozzák meg a kölcsön maximális értékét, ám egy 20 százalékos eltérést jóváhagytak. A könnyítés értelmében a lakossági eladósodottság szintje nőhet, ám semmiképp sem haladhatja meg az ügyfél havi családi bevételeinek a 70 százalékát. Az új előírások a Hivatalos Közlönyben való megjelenés időpontjában lépnek hatályba.

A Romániai Bankárok Egyesületének (ARB) vezetője, Radu Gheţea a döntés meghozatalát követően úgy nyilatkozott, a pénzintézetek legtöbb egy héten belül kidolgozzák új hitelezési rendszerüket. Mint mondta, a bankok valószínűleg 20–25 százalékos előleget fognak kérni az igénylőktől a jelzáloghitelek esetén. Hogy a könnyítések hozzájárulnak-e a hitelezés fellendüléséhez, Gheţea nem kívánt válaszolni. Mindössze annyit jegyzett meg, hogy ez főként a keresleten múlik.

A Romániai Bankárok Egyesülete és a Román Nemzeti Bank képviselői a múlt hét végén tanácskoztak azt követően, hogy a bankárok már a tavalyi év végén egy sor módosítási javaslattal rukkoltak elő.

Amint arról lapunkban beszámoltunk, az október elsejétől érvénybe lépett, a BNR által kidolgozott hitelmegszorításokat, majd a Romániába is begyűrűzött gazdasági és pénzügyi válságot követően, drasztikusan visszaesett a lakossági hitelek, főként a jelzálogkölcsönök száma. Decemberben már a bankárok úgy nyilatkoztak, hogy leállt a romániai hitelezés. Ezt hangoztatva fordultak több ízben is a jegybank vezetőihez, kérve a hitelszigor enyhítését. Mint Gheţea korábban hangoztatta, az általuk kért módosítások nem vonatkoznak a fogyasztási hitelek jóváhagyásának módozatára, csupán azt szeretnék, hogy a jelzálog alapú ingatlanvásárlási hitelekre vonatkozó megkötéseken enyhítsenek. Mint mondta, az új hitelezési feltételek 5 százalékponttal csökkentették a lakosság maximális eladósodottsági fokát, ez a százalékarány azonban változik az egyes hiteltípusok között.

Arra utalva, hogy most már nem elég a fizetéseket igazoló bizonylat, hanem az adóbevallási ívet kell felmutatni a bankoknak, Gheţea emlékeztetett, a bankárok már a szigorítások bevezetése előtt kérték ennek a kitételnek a figyelmen kívül hagyását. Arról azonban nem tudott nyilatkozni, hogy ez mennyiben szorította vissza a kölcsönök számát és összegét, mivel a megváltozott gazdasági körülmények között még nem lehet lemérni a hatást. „Néhány hét vagy hónap múlva tudunk csak az adóbevallási ívek kötelezővé tételének hatásáról beszélni, de jelenleg, mivel teljesen leállt a hitelezés, nincs mit mondanunk” – részletezte a bankárokat tömörítő egyesület vezetője.