2009. január 16., 10:272009. január 16., 10:27
„Az általunk végzett elemzés rámutat, hogy sokkal kisebb az esély arra, hogy a jelzáloghiteleket ne törlessze az igénylő, mint a fogyasztási kölcsönök esetében. Ennek tükrében, és hogy enyhítsük a nemzetközi válság román gazdaságra gyakorolt hatását, döntöttünk úgy, hogy megnöveljük a maximális eladósodottsági szintet” – mutat rá a jegybank csütörtöki közleménye. Így a BNR igazgatótanácsa csütörtökön úgy határozott, hogy a banki alkalmazottaknak nem kell úgynevezett „stressztesztnek” alávetniük a hiteligénylő ügyfeleiket. Azt a megkötést azonban megtartották, miszerint továbbra is az előző évi jövedelembevallási adatok alapján határozzák meg a kölcsön maximális értékét, ám egy 20 százalékos eltérést jóváhagytak. A könnyítés értelmében a lakossági eladósodottság szintje nőhet, ám semmiképp sem haladhatja meg az ügyfél havi családi bevételeinek a 70 százalékát. Az új előírások a Hivatalos Közlönyben való megjelenés időpontjában lépnek hatályba.
A Romániai Bankárok Egyesületének (ARB) vezetője, Radu Gheţea a döntés meghozatalát követően úgy nyilatkozott, a pénzintézetek legtöbb egy héten belül kidolgozzák új hitelezési rendszerüket. Mint mondta, a bankok valószínűleg 20–25 százalékos előleget fognak kérni az igénylőktől a jelzáloghitelek esetén. Hogy a könnyítések hozzájárulnak-e a hitelezés fellendüléséhez, Gheţea nem kívánt válaszolni. Mindössze annyit jegyzett meg, hogy ez főként a keresleten múlik.
A Romániai Bankárok Egyesülete és a Román Nemzeti Bank képviselői a múlt hét végén tanácskoztak azt követően, hogy a bankárok már a tavalyi év végén egy sor módosítási javaslattal rukkoltak elő.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, az október elsejétől érvénybe lépett, a BNR által kidolgozott hitelmegszorításokat, majd a Romániába is begyűrűzött gazdasági és pénzügyi válságot követően, drasztikusan visszaesett a lakossági hitelek, főként a jelzálogkölcsönök száma. Decemberben már a bankárok úgy nyilatkoztak, hogy leállt a romániai hitelezés. Ezt hangoztatva fordultak több ízben is a jegybank vezetőihez, kérve a hitelszigor enyhítését. Mint Gheţea korábban hangoztatta, az általuk kért módosítások nem vonatkoznak a fogyasztási hitelek jóváhagyásának módozatára, csupán azt szeretnék, hogy a jelzálog alapú ingatlanvásárlási hitelekre vonatkozó megkötéseken enyhítsenek. Mint mondta, az új hitelezési feltételek 5 százalékponttal csökkentették a lakosság maximális eladósodottsági fokát, ez a százalékarány azonban változik az egyes hiteltípusok között.
Arra utalva, hogy most már nem elég a fizetéseket igazoló bizonylat, hanem az adóbevallási ívet kell felmutatni a bankoknak, Gheţea emlékeztetett, a bankárok már a szigorítások bevezetése előtt kérték ennek a kitételnek a figyelmen kívül hagyását. Arról azonban nem tudott nyilatkozni, hogy ez mennyiben szorította vissza a kölcsönök számát és összegét, mivel a megváltozott gazdasági körülmények között még nem lehet lemérni a hatást. „Néhány hét vagy hónap múlva tudunk csak az adóbevallási ívek kötelezővé tételének hatásáról beszélni, de jelenleg, mivel teljesen leállt a hitelezés, nincs mit mondanunk” – részletezte a bankárokat tömörítő egyesület vezetője.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.