Fotó: Jakab Mónika
Energiatermelők, -kereskedők és -szolgáltatók vonulhatnak ki a romániai piacról Nagy-Bege Zoltán szerint a kormány energiaár-korlátozó rendelete miatt. Az energiaár-szabályozó hatóság alelnöke úgy véli, az intézkedés jóformán egyetlen pozitív hozadéka, hogy az államnak lesz honnan előteremteni a kompenzáció költségeit.
2022. szeptember 06., 08:402022. szeptember 06., 08:40
2022. szeptember 06., 08:402022. szeptember 06., 08:40
Nehéz beazonosítani az energiapiacot szabályozó új sürgősségi rendelet nyerteseit és veszteseit Nagy-Bege Zoltán szerint, aki az államot tekinti a módosított szabályozás első számú kedvezményezettjének. Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke úgy véli, a múlt héten eszközölt módosítások révén csökken a költségvetésre nehezedő teher, mert összességében kevesebben részesülnek árkompenzációban, és az energiaszektorban alkalmazott új adózás több bevételt biztosít a büdzsének.
Mint arról beszámoltunk, a Ciucă-kormány módosította az energiaárak korlátozásáról szóló, tavasszal kiadott rendeletét, és az eddigi 300 kilowattóra helyett 255 kilowatt-órában határozta meg azt a havi villamosenergia-fogyasztást, ameddig a kilowattóránként 0,80 lejes ársapkával védi a lakossági fogyasztókat a piaci áraktól. Nagy-Bege Zoltán a Krónikának kifejtette, jelen pillanatban az új szabályozás pozitív hatása egyértelműen az, hogy a büdzsé kiegyensúlyozódik, viszont a piaci szereplőket – fogyasztókat, termelőket, szolgáltatókat – a korábbi rendelethez képest általában negatívan érinti.
A villamos energia árának korlátozása 2023. augusztus 31-ig lesz érvényben a havi 255 kilowattóránál kevesebb áramot használó háztartási fogyasztók számára – derül ki az energiaügyi minisztérium honlapján közzétett sürgősségirendelet-tervezetből.
A hatósági illetékes a fogyasztók szempontjából mindenképpen megnyugtatónak tartja, hogy a kormány jövő év augusztus 31-ig meghosszabbította az energiaárak korlátozását és kompenzálását. A háztartási fogyasztók túlnyomó többsége nem érintett, mert akinek tavaly az átlagos havi fogyasztása nem haladta meg a 100 kilowattórát, továbbra is legtöbb 0,68 lejt fizet kilowatt-
óránként, és ez számukra jövő év szeptember 1-ig szavatolt. „A háztartások hozzávetőleg fele, több mint 4,2 millió fogyasztó tartozik ebbe a kategóriába” – ismertette Nagy-Bege Zoltán.
Aki belefér a havi 255 kilowattos havi fogyasztásba, gyakorlatilag nem észlel semmilyen változást, esetében továbbra is 0,80 lejes áron számlázzák a villamos energiát. „Ez az első próbálkozás, hogy valamilyen szinten takarékosságra ösztönözzék a fogyasztókat” – mutatott rá lapunknak az ANRE alelnöke. Az ipari fogyasztók esetében azonban már jelentős az eltérés, szeptember 1-től ugyanis a kórházak és a tanintézetek kivételével gyakorlatilag valamennyi esetben csupán a fogyasztás 85 százalékára vonatkozik az 1 lejes árplafon. Ami azt jelenti, hogy
Ez attól függően lesz hatással a tevékenységükre, hogy mekkora az energiafogyasztásuk, és ahol ez nem meghatározó, könnyebben átvészelik az energiaválságot.
Nagy-Bege Zoltán: a piaci szereplőket negatívan érinti a módosítás
Fotó: Simion Mechno/Agerpres
Az energiatermelők egy részét ugyanakkor érzékenyen érintik az adóügyi változások. Nagy-Bege Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a megújulóenergia-termelők közül néhányan már jelezték, ez nem biztosítja számukra a továbbiakban a nyereséges működést. A hatóság alelnöke éppen ezért valószínűnek tartja, hogy lesznek, akik inkább leállítják a termelést, ami nem bonyolult technológiai folyamat, a számítógépen egyetlen gombnyomással le lehet állítani egy erőművet. „Mindez megfontolandó, hiszen jelenleg minden megawattóra kapacitás számít, és mindenre szükség van” – állapította meg az alelnök. Továbbá a kormány adót vetett ki a nagypiaci kereskedőkre, a nagybani tranzakciókra, mindössze 2 százalékos árrést engedve meg.
Ugyanakkor a szolgáltatókat az a korlát is érzékenyen érinti, hogy az állam most már csak megawattóránként 1300 lejes árig téríti meg számukra a piaci árak és a rendeletileg szabályozott fogyasztói árak közti különbözetet. „Aki ebbe nem fér bele, annak veszteséggel kellene folytatnia. Emiatt megtörténhet, hogy a szereplők egy része – termelők, kereskedők, szolgáltatók – kivonulnak a piacról.
– nyilatkozta lapunknak Nagy-Bege Zoltán, aki szerint félő, hogy a tél közeledtével ez jelenséggé válik.
A sürgősségi kormányrendeletet a parlament elé terjesztették, az állandó büró várhatóan már ma a szenátus szakbizottságai elé terjeszti a dokumentumot. Az ANRE alelnöke szerint az új szabályozást lehet korrigálni, ha erről egyezség születik a kormánykoalíción belül, továbbá a piaci szereplőknek is lesz alkalmuk jelezni a hibákat, a várható következményeket, és mindezt a törvényhozóknak felelősen kell mérlegelniük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!